A cukorkvótáról múlt időben

Magyarország szempontjából a cukoripar fejlődését az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolgozható. Az iparági szereplők mindenesetre készülnek a kvóta eltörlésére Magyarországon is.

Remek évet zártak a gabonatermesztők 2016-ban, legalábbis az eddigi betakarításoknál nagyon jó termésátlagok voltak. A repcét, árpát, búzát már betakarították, a napraforgót és a kukoricát még nem, de az idei időjárás arra enged következtetni, hogy itt sem lesz panasz a mennyiségre. A kínálat tekintetében világszinten rekordot prognosztizáltak a statisztikák, így az árak alacsonyabbak lesznek, mint tavaly. Mivel a nyár eleji esőzések némileg rontották a búza minőségét, a gazdák szeretnének gyorsan túladni a termésen, ami még lejjebb nyomja az árakat.

Kelemen Kálmán, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a kukoricánál szintén árcsökkenés várható, hiszen a tavalyi hat és félmillió tonnás termésmennyiségnél idén körülbelül 25 százalékkal több kerül a piacra. Úgy tűnik, a napraforgónál is jó lesz a termésátlag, ezért a kissé nyomottabb árak mellett is tudnak eredményt realizálni a gazdák. A búza és a kukorica fontos exportárucikkünk, a felesleg legnagyobb felvevői a szomszédos európai országok.

Kép: Fotolia

– Attól tehát nem kell félni, hogy a gazdák nyakán maradna a plusztermés– mutat rá Kelemen Kálmán. – Az olcsóbb gabonaárak miatt a takarmányok ára valószínűleg csökken, de például a szintén kukoricából készülő egyéb termékeké – izocukoré, alkoholé – már nem feltétlenül, mert ezeknek az árát számos más világpiaci ártendencia, így például a terméktőzsdei árjegyzések, a kőolajár vagy a devizaárfolyamok változása is alakítja.

Jön a liberalizáció

A cukor árát befolyásolja az is, – folytatja a szakember –, hogy 2017. október elsejével megszűnik az uniós cukorkvóta, vagyis az eddigi szabályozott és korlátok közé szorított piac helyett liberalizált lesz a termelés és az értékesítés.

Alkalmazkodnia kell a gazdáknak
A klímaváltozás hatására egyre szaporodnak a szélsőséges időjárási események, hamarosan megnyílhat az európai piac az amerikai termékek előtt, munkaerőhiány, új technológiák: csak néhány a mezőgazdaságban most kritikus fontosságú tényezőkből. De mit tehetnek a magyar gazdálkodók, hogyan javíthatják a versenyképességüket és milyen támogatásra számíthatnak a köztestületüktől? Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével beszélgettünk.
Mivel a változás sok éve tudott, minden szereplő készül rá. Az európai cukorpiac 97 százalékát a kristálycukor-fogyasztás adja, elsősorban az ezt gyártó cukorgyáraknál várható piaci konszolidáció. A piac legnagyobb szereplői készlet- és termelésoptimalizálással igyekeznek a kitettségüket csökkenteni. Ennek hatása már látható volt, hiszen 2015-ben a kristálycukor kilójáért 50 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint az elmúlt öt év legmagasabb árát hozó 2011-ben. Egy biztos, a cukor iránti kereslet az Európai Unióban valószínűleg nem fog változni.

Kelemen Kálmán szerint Európában jelen pillanatban valamivel magasabb a fogyasztás, mint az előállítás. A jövőben a nagy kérdés az lesz, hogyan változik a termelés szerkezete az EU-n belül, és hogy eltolódik-e a cukorfogyasztás más típusú édesítőszer felé.

– Gondolok itt például arra, hogy az unió mely országaiban nő meg vagy hol csökken a cukorrépa termőterülete, megéri-e majd Dél-Amerikából nádcukrot importálni, vagy mennyire nyerhet teret Európában az izocukor felhasználása. Egyes észak-amerikai országokban például vannak iparágak, amelyek kimondottan – technológiai szempontok miatt – a folyékony cukrot részesítik előnyben, olyannyira, hogy ott negyvenöt-ötvenszázalékos az izocukor felhasználási aránya az európai három százalékkal szemben. Különböző szakértői becslések szerint az izocukor térnyerése akár megkétszereződhet vagy megháromszorozódhat Európában. Természetesen gyártói kapacitás függvénye is, hogy megtörténik-e a hangsúlyeltolódás – teszi hozzá a szakember.

December közepétől kötelező a tápértékjelölés
2016. december 13-tól ismét kötelező lesz a tápértékjelölés feltüntetése az előre csomagolt élelmiszerek többségénél. A határidőt megelőzően forgalomba hozott, tápértékjelölés nélküli termékek a készlet erejéig szintén a polcokon maradhatnak.
Nyersanyagfüggő

Magyarország szempontjából a cukoripar fejlődését az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolgozható. Látni kell, hogy a cukorrépa termesztéséhez hazánk éghajlati adottságai nem a legjobbak, a Kárpát-medence természeti és éghajlati adottságai inkább az izoglükóz, vagyis a glükóz-fruktóz szirup gyártásának kedveznek, amelyet döntően kukoricából állítanak elő. A szabadegyházi gyár, a legjelentősebb európai kukoricafeldolgozó, 2016-ben rekordmennyiségű, 1,15 millió tonna magyar GMO-mentes kukoricát tervez feldolgozni. A gyár a kapacitások jobb kihasználása érdekében már korábban tett számos lépést, amelyek hatására rövid időn belül 10 százalékkal nőtt a feldolgozott kukorica mennyisége, és ezt jövőre még ennyivel szeretnék bővíteni újabb hatékonyságjavító beruházásokkal.

És, hogy mindez mit jelent makrogazdasági szinten? A Szabadegyházán előállított termelési érték adja a hazai élelmiszeripari kivitel körülbelül 5,5-6 százalékát. Persze a folyékony cukor nem fogja teljes egészében kiváltani a kristálycukor-fogyasztást, bár bizonyos élelmiszerek gyártása esetében –például üdítőkben, tejtermékeknél – elvileg ennek nincs technikai akadálya.

Az iparági szereplők mindenesetre készülnek a kvóta eltörlésére Magyarországon is. 2017-től bővül a magyarországi izocukor-termelő kapacitás. Idén tavasszal indult el Tiszapüspökiben az a 145 millió eurós zöldmezős beruházás, amelyet a kormány több mint kilencmilliárd forint vissza nem térítendő támogatással segített, és amely évi ötszázezer tonna kukorica feldolgozásával készít majd izocukrot, alkoholt és takarmányt.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo