A BKIK nem rajong a kötelező tagságért

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) csak feltételekkel támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) előterjesztését a kötelező kamarai tagság bevezetéséről. A BKIK küldöttgyűlése egyhangúlag mondott nemet az MKIK reformterveire.

A cégvezetők a jelek szerint nem rajonganak az MKIK elképzeléseiért - Kép: Pixabay

Vita alakult ki a kötelező kamarai tagság tervezete kapcsán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a területi kamarák között. A BKIK szerint szükséges a kamarai rendszer továbbfejlesztése, ugyanakkor csak olyan kötelező rendszert támogatnának, amely a mostani regisztrációs díjért cserébe megadná a tagságot, és a vállalkozókat nem sújtaná újabb teher. A BKIK 55. küldöttgyűlésén május 22-én a küldöttek egyhangúlag elfogadott állásfoglalásban rögzítették, hogy a kötelező kamarai tagságot csak olyan módon szabad bevezetni, ha az a vállalkozások számára többletköltséggel nem, de többletjogosítványokkal jár.

A kötelező kamarai regisztráció szabályairól itt olvashat részletesen!

Mint a Piac & Profit korábban közölte, az MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat. Dunai Péter megerősítette, hogy május 28-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves küldöttgyűlésén tárgyalják meg a kamarai rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot, amely tartalmazza a kötelező tagság bevezetésére vonatkozó kezdeményezést. Dunai Péter hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. .(Hogy mit és hogyan kell jelenteni, arról itt találja a részleteket.)

A BKIK küldöttei nem támogatták a kamarai működés centralizálására irányuló elképzeléseket, mert szerintük továbbra is meg kell hagyni a területi kamarák önállóságát, a kamarai rendszer alulról szerveződését. A BKIK küldöttei elfogadhatatlannak tartották azt a tervet, amely egyfajta kvótarendszer bevezetésével a nagyvállalatokat hozná kedvezőbb helyzetbe a kamarákon belül, ezért ragaszkodnak az "egy tag, egy szavazat" elv korlátok nélküli fenntartásához. Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke szerint a kamarai rendszer továbbfejlesztéséről beszélve azt kell szem előtt tartani, hogy mi jó a vállalkozásoknak. Csak az a jó, ha a kötelező kamarai tagság nem okoz többletterhet - szögezte le.

„A vállalkozások nagy része a kötelező regisztrációhoz társuló 5 ezer forint kamarai hozzájárulást tisztességesen megfizeti, ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a kamarai rendszer jövőjéről lehessen beszélni. A vállalkozások egy része az 5 ezer forinton felüli fizetési kötelezettséget már pluszteherként élné meg” – mondta a kamarai vezető a Magyar Távirati Iroda közlése szerint. Szatmáry szerint ki kell mondani, azt is, hogy elképzelhetetlen olyan működési mechanizmus, amely a kis- és középvállalkozások érdekérvényesítő képességét korlátozná a nagyvállalatokkal szemben.

„A kamarai rendszer előnye, hogy helyben van, megtalálható a megyékben, a városokban és a főváros kerületeiben, a vállalkozók mindennapjait látják. A területi elv feladatása a kereskedelmi és iparkamaráknál nemcsak a 160 éves múlt miatt helytelen, hanem a vállalkozások szempontjából sem lenne helyes döntés” - tette hozzá a BKIK elnöke. (Hogy mit kapnak ma a cégek a kamarai regisztrációért, azt itt megtalálja.)

Kinek nem kell fizetni?
A 2014. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2014. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2014. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van. Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek – mondja Pósa Lívia könyvelő.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo