A beruházásokat is visszavetette a járvány

6,3 százalékkal csökkent a beruházások volumene a járvány alatt. A tavalyi adatokból kiderült többek között az is, hogy a beruházások több mint felét a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Központi Statisztikai Hivatal nemrég publikált adatai szerint tavaly a gazdasági szervezetek által realizált 8313 milliárd forint értékű új hazai beruházás a koronavírus okozta járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai következtében összehasonlító áron 6,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A fejlesztési források 46 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le.

A Pest megyei központúak az országos beruházási teljesítményérték 10, a Komárom-Esztergom megyeiek 5,9, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek 5,3 százalékát adták. A többi megye részesedése a beruházásokból egyaránt 4,0 százalék alatt maradt. A Nógrád és a Zala megyei szervezetek hozzájárulása volt a legkisebb (0,7, illetve 1,0 százalék) a hazai fejlesztésekhez.

Mindössze négy megyében nőtt a fejlesztések volumene. A legnagyobb mértékű bővülés Komárom-Esztergom megyében (47 százalék) történt feldolgozóipari termelőkapacitások kialakítása eredményeként. Ezzel szemben a legnagyobb visszaesés (28 százalék) Győr-Moson-Sopronban következett be.

A beruházások egy lakosra jutó értéke Budapesten volt a legmagasabb (2,2 millió forint), 2,6-szerese az országos átlagnak (853 ezer forint). Ezután Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megye következett a mutató nagysága szerinti rangsorban. A beruházások intenzitása Nógrád megyében volt a legalacsonyabb (321 ezer forint/fő), mindössze 38 százaléka az országos átlagnak.

Mi történt a budapesti beruházásokkal?

A budapesti székhelyű gazdasági szervezetek tavaly 3849 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, 6,6 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi magas bázisnál. Itt a beruházási érték 53 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások realizálták. (Az országos átlag 54 százalék.)

A beruházások kevésbé voltak koncentráltak. A fejlesztési források 30 százalékát a szállítás és raktározás, 12-12 százalékát a feldolgozóipar és a közigazgatás, 11 százalékát pedig az ingatlanügyletek területén használták fel. A közigazgatás beruházásainak volumene 18, az ingatlanügyleteké 16 százalékkal bővült, míg a feldolgozóiparé 22, a szállítás és raktározásé pedig 12 százalékkal visszaesett. A feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása, a gyógyszergyártás és a járműipar területén valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások.

 

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztések 63 százaléka épületek és egyéb építmények építésére, 37 százaléka gépek, berendezések és járművek beszerzésére irányult. Az építési beruházások volumene 6,2 százalékkal mérséklődött. A belföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron közel azonos volt az előző évivel, a külföldieké 10 százalékkal csökkent. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 67 százaléka importból származott. A KSH adatai egyúttal arra is rámutattak, hogy az ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére a budapesti székhelyű gazdasági szervezetek 2,7 milliárd forintot költöttek, 45 százalékkal többet, mint az előző évben.

Hogy miként alakult tavaly a vállalkozások száma, hány cég működött, milyen formában, arról itt írtunk.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo