A baromfik felhúzzák a húsipart

2017. április 06. csütörtök - 14:00 / PP/MTI
  •    

Elsősorban a baromfi ágazat átlag feletti növekedésének köszönhetően tavaly 4,5 százalékkal bővült a húságazat teljesítménye, meghaladva az ipar és az élelmiszeripar átlagos növekedését is - közölte Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a szektor teljesítményét a baromfi ágazat növekedése húzta, mivel a “klasszikus” (sertés és marha) hússzektor növekedése csak alig valamivel haladta meg az 1 százalékot. A húskészítmények gyártása ugyanakkor 6 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva.

A baromfik húzzák fel a húsipart - Kép: Pixabay

A baromfik húzzák fel a húsipart – Kép: Pixabay

8 ezer tonna füstölt húst fogyasztunk húsvétkor

Az ágazat árbevétele 2016-ban elérte a 717 milliárd forintot. Ebből a baromfi ágazaté mintegy 290 milliárd, a sertés és marhahús ágazaté mintegy 241 milliárd, míg a készítmény-gyártásé mintegy 184 milliárd forintot tett ki – írja az MTI.
Húsvétkor fogy el a füstölt áruk mintegy harmada, 6-8 ezer tonna, amelynek fele-kétharmada a sonka – mondta a Hússzövetség társadalmi elnöke.

Ökogazda csak ökovetőmagot vethet
A biogazdálkodás egyik alapelve, hogy az öko-növénytermesztés során csak ökotanúsítással rendelkező vetőmagokat szabad vetni. A Magyarországon elérhető ökovetőmagokról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – önkéntes bevalláson alapuló – adatbázist vezet a honlapján. Jelenleg a hazai szaporítású ökovetőmagból hiány van, ezért a hatóság felhívja a vetőmag-szaporítók figyelmét, hogy, akik még nem tették, azoknak érdemes terméküket regisztrálni a NÉBIH rendszerében.

Éder Tamás kiemelte: tavaly a sertésvágásszám elérte a 4,6 milliót, ami mintegy 5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A vágásszám három év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt, ami az ágazat egyértelmű fehéredését jelzi az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének eredményeként. A statisztikailag nyilvántartott sertésállomány nem növekedett, illetve némileg még csökkent is, most 2,8 millió. A kocák száma tavaly 176 ezer volt, ami több mint 3 százalékkal kevesebb volt a tavalyelőttinél.

Megjegyezte: a múlt év eleji áfa-csökkentés 17-18 százalékos fogyasztói árcsökkenést hozott. Az élősertés ára 2016. áprilistól azonban jelentősen emelkedett. Január-szeptemberben az emelkedés mértéke a magyar piacon 30 százalékos volt, míg tavaly január-decemberben az áremelkedés 20 százalékot tett ki. Az élősertés árának növekedése az idén is tovább tart – egy év alatt mintegy 100 forintot emelkedett az élősertés ára kilogrammonként. Napjainkban az élősertés ára kilónként 410-420 forint körül van, így az ára az idén már az 5 éves átlag fölötti.

Közölte, tavaly ugyanakkor a sertéshús fogyasztói ára január-decemberben – húsrészenként eltérően – átlagosan csak 4-6 százalék között emelkedett a Központi Statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint. Mivel az önköltség – például az alapanyag ára és a munkabér is nő – elkerülhetetlen a fogyasztói árak emelkedése. Arra azonban a Hússzövetség társadalmi elnöke nem kívánt válaszolni az MTI-nek, hogy a fogyasztói árak átlagosan mennyivel emelkedhetnek, mondván: “ez nem az ő tiszte”.
A húsvéti sonka vásárlásáról elmondta: olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg mindenki az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott. Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, senki ne vásároljon – tette hozzá.

Most ellenőrzik a húsvéti sonkát

Közölte, a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található, a kilónként 800-900 forintos gyorsérlelt, főtt sonka, és a 2000 forint feletti parasztsonka nem ugyanaz a termék. Vásároljon mindenki legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket – ajánlotta Éder Tamás.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) most ellenőrzi azokat az élelmiszereket – így a sonkát és más füstölt árukat is -, amelyek az ünnepi asztalra kerülnek. A március 20-án elrendelt ellenőrzés húsvétig tart. Az eddig végzett ellenőrzésnek még nincs összesített előzetes eredménye – jegyezte meg az államtitkár.

Hozzátette: a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait módosították, szigorították a húsokra, a húskészítményekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a vásárlók az eddiginél is jobb minőségű árukat vehessenek az élelmiszerboltokban. Például ennek érdekében emelték meg több terméknél is az előírt minimális hústartalmat, és
szabályozták a parasztsonkára vonatkozó előírásokat is, csökkentették például a sótartalmat. A változások döntő hányada ez év augusztus elsején lép életbe, de a sonkákra és füstölt árukra vonatkozó előírásokat már ez év január 1-től kell alkalmazni. Éppen azért, mert ezeknek a termékeknek nagy hányadát már húsvétkor is fogyasztják az emberek – mondta Zsigó Róbert.

Érezzük a Húsvét szelét: a NAV is rámegy a parfümökre
Április elején a Húsvéthoz kapcsolódó termékeket forgalmazók – parfüm kereskedők és húsáru értékesítők – számíthatnak NAV ellenőrzésre, emellett a testedzéshez kapcsolódó szolgáltatások lesznek a középpontban.