1. Mi az a kapcsolt vállalkozás?
Egy magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója egy cégben a szavazatok több mint felével rendelkezik (többségi befolyás). A szavazati jogot a társasági szerződések többsége a tulajdoni hányadhoz köti.
2. Mitől számít kapcsolt vállalkozásnak két cég?
Amennyiben ugyanaz a magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója a szavazatok több mint felével rendelkezik (többségi befolyás) mindkét cégben. 2015-től már akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül két cég, ha azoknak csak az ügyvezetése egyezik meg, ez ugyanis döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok az üzleti és pénzügyi politikájára. (Az új szabály értelmezéséhez itt talál segítséget.) A törvény szerint ugyanis „… a személyében és jogaiban azonos ügyvezető a piaci alapon történő kapcsolatot egyértelműen kizárja.” (Adókódex 2015/I. 228. old.).
3. Miért „nem jó” a kapcsolt vállalkozás?
a) mert ennek tényét be kell jelenteni az Adóhivatalnak. A cégeknél a könyvelésért felelős személy feladata, hogy felhívja az ügyvezető figyelmét arra, hogy az adott vállalatnak valószínűleg transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége van.
b) mert be kell jelenteni az egymás közötti készpénzfizetést is, ha az 1 millió forintot meghaladja
c) mert a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségek elmulasztása bírságot von/hat maga után (Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.)
d) mert például az evában a kapcsolt vállalkozástól származó bevétel „duplán számít”
5. Mikor kell a bejelentéseket megtenni?
Minden esetben 15 napon belül, az első szerződéskötésüket követően, tehát ha gazdasági kapcsolatra lépnek, illetve amikor a készpénzfizetés megtörténik
Leginkább azt, hogy üzleti kapcsolataikban a szokásos piaci árat alkalmazzák-e.
7. Mit jelent a szokásos piaci ár?
Az az ár, amit független felek is alkalmaznak egymás közötti ügyleteikben.
8. Milyen értékhatár felett kell elkészíteni az erről szóló „Transzferár szabályzatot”?
Ha az egymással lebonyolított forgalom meghaladja az évi 50 millió forintot. A transzferár az egy tulajdonosi körhöz tartozó – más szóval kapcsolt – vállalkozások között alkalmazott „belső” ár. Az alkalmazott transzferárat pedig bizonyos kivételektől eltekintve transzferár-nyilvántartással kell alátámasztani, amely jelentős idő- és költségteher az adózók számára. Amennyiben a „belső” ár nem felel meg a piacon szokásos árszintnek, akkor ezt ki kell igazítani.
9. Mit lehet tenni azért, hogy ne kerüljünk a megváltozott szabály miatt az érintetti körbe?
a) ügyvezetői azonosság megszüntetése, több ügyvezető kinevezése az ügykörök felosztásával
b) befolyás kizárása: a létesítő okiratban kell szabályozni az ügyvezetés működését, a pénzügyi és
üzletpolitikai döntéshozatalt (taggyűlés/közgyűlés dönt egyes pénzügyi és
üzletpolitikai kérdésekben)
c) cégvezető kinevezése: a cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését (taggyűlés/közgyűlés nevezi ki).
