7 ok, hogy ne adjon több munkát a legjobbaknak

2017. február 10. péntek - 13:40 / Piac & Profit Kiadó Kft-2
  •    

Nagy a kísértés, hogy még több munkával bízzuk meg a legjobban teljesítő alkalmazottainkat, de most szólunk, hosszú távon lehet, hogy nem éri meg.

Minden csapatban van egy pár nagyon jó, megbízható, a lehető legjobban teljesítő munkatárs. A könnyebb út, ha a határidős, igazán kiemelkedő feladatokat rájuk bízzuk. És minden mást is… De ez nem mindig okos húzás még akkor sem, ha tényleg ők a legjobbak abban, amit csinálnak. A túlterhelésnek lehet káros hatása rájuk és a csapatra nézve is, összességében pedig az egész vállalkozás megszenvedheti az aránytalanságot.

Úgy érzik, túlterheltek

Nem számít, hogy mennyire kiemelkedő képességekkel bír a munkavállaló, be kell, hogy lássuk, mindig, mindent nem tud  megcsinálni, minden alkalommal nem vehetjük elő. Eljön egy pont, amikor elérik a falat és a terhelhetőség maximumát. Ha pedig valaki folyamatosan túlterhelve érzi magát az új feladatokat nem egy újabb lehetőségként, hanem újabb teherként élik meg és zuhanni kezd a motivációjuk. Máris vesztettünk egy kiváló embert.

A túlterheltségen is segít a költség-haszon elemzés
A legtöbb vállalkozó folyamatosan túlterhelt, ráadásul a sok „nemszeretem” feladat között könnyű úgy elveszni, hogy végül még arra is csak összecsapva legyen időnk, ami igazán fontos nekünk. Ebben a káoszban pedig a haszon is kétséges. Sok problémán segít az is, ha csak újragondoljuk a napi rutint.

Munkájuk látja kárát

Ha arra kényszerítjük a legjobb dolgozókat, hogy többet vállaljanak, mint amit a szokásos menetrend megenged, a munkájuk minősége is romolhat. Érdemesebb mennyiség helyett minőségben gondolkodni: ne mindent bízzunk rájuk, inkább a különösen nehéz vagy fontos feladatokat. Sokkal hatékonyabban, no és motiváltabban tudnak dolgozni. Ha túl sok felé kell szétszakadniuk, előfordulhat, hogy a legjobbak is csak közepesen, vagy átlag alatt fognak teljesíteni.

Túl sok a felelősség

Azáltal, hogy a legjobban teljesítőket külön munkával és felelősséggel bízzuk meg, azt is kockáztatjuk, hogy nem jó érzéssel végzi a feladatokat. Hiszen ahelyett, hogy a elégedetten hátradőlhetnének a jól elvégzett munka érzésével, mindig van még valami, amivel még nincsenek meg, ahol még nem teljesítettek. Kezelhetetlen mennyiségű felelősséggel senki nem élvezi a munkát, sőt úgy érezheti, vereséget szenvedett. Ez rossz hatással lehet a munkahelyi környezetre, és a teljes csapat teljesítményére is.

ember, post-itekkel tele

Kép: SXC

Túl sok áldozatvállalás

Amikor a legjobban teljesítő alkalmazottak sok plusz feladattal bajlódnak, akkor lássuk be, a magánéletük háttérbe szorul. Míg mindenki más lelép négykor, a legjobb munkavállalónak mi a jutalma: hosszú munkaidő, hétvégi túlóra, kevesebb alvás, és a családi eseményekről való távolmaradás. Ez ahhoz vezethet, hogy a dolgozói elégedettség összességében fokozatosan romlik. Azon túl, hogy egyszerűen nem igazságos, és roppant érzéketlen hozzáállás a munkáltató részéről.

Aki kimarad, lemarad

Ha csupán néhány munkatársunkra támaszkodunk, a csapat többi tagja kimarad és ezt érezni is fogják. Ahelyett, hogy arra sarkallnánk a többieket, hogy a legjobbaktól tanuljanak, hogy egyre nagyobb szerepet kaphassanak, csak a megbízható munkatársainkra pakoljuk az újabb zsákokat. Ezzel azonban azt jelenti, hogy az átlagos vagy alulteljesítő alkalmazottak valószínűleg marad továbbra is az átlagos és gyengébben teljesítők között, ahelyett, hogy bizalmat és az esélyt adnánk nekik a növekedésre és a javításra.

Erre figyeljünk: a kiégés első négy jele
A jó vezető feladata, hogy észrevegye, ha a munkatársa már nem, vagy nem eléggé motivált. Időben fel kell ismerni a jeleket, mielőtt túl késő lenne. Íme, négy kritikus és beszédes jel.

Plusz feladat = büntetés

Azok, akik egyre több plusz feladatot kapnak, úgy érezhetik, ez számukra büntetés. Hiszen itt vannak a többiek is, ők is a csapat tagjai? Miért kapnak aránytalanul  többet, mint társaik csak azért, mert ők a munkájukat jól végzik? Egy idő után nem fognak más megoldást látni, mint, hogy igazodjanak azokhoz akiknek könnyebb az élete a cégnél, és rosszabbul dolgozzanak. A sok-sok extra munka a legjobban teljesítő csapattagoknál oda vezethet, hogy a munkájukat már meg sem próbálják a legjobb tudásuk szerint végezni, csupán az a cél, hogy minél előbb letudhassák. A plusz munka már nem jutalom, hanem plusz teher, amit le kell tenni. Ez a többieket sem teszi lelkessé, hiszen azt látják, hogy aki jobban teljesít, az sokkal több pluszt kap, amit fogcsikorgatva végez. Ez a helyzet az átlagos vagy alulteljesítő dolgozókat sem ösztönzi arra, hogy keményebben dolgozzanak, mert nem akarják magukat hasonló helyzetben látni.

Végkimerülés

Ha plusz terhelés állandósul, az előbb-utóbb hatással a húzóemberek egészségére is. A folyamatos stressz arra kényszeríti őket, hogy adják fel azokat dolgokat, amivel újra tölthetnék az energia raktárokat. Keveset alszanak, nem sportolnak – hisz nincs rá idejük, az íróasztaluknál kapnak csak be pár falatot ebédidőben. Majd jön a kiégés és a szervi panaszok. A túlterhel kollégák előbb-utóbb ki fognak dőlni, lebetegednek. Ha egyre több kiemelkedő munkatárs esik ki a napi ritmusból, nagyon rossz hatással lehet az üzletünkre, hosszú távon is. A közepesen teljesítők nem tudják, vagy nem jól kezelik a feladatokkal járó helyzeteket és a rendszer szépen lassan összeomlik.

Máshol jobb lesz

Egy bizonyos ponton, a legjobban teljesítő alkalmazottak olyannyira belefáradnak a túlterheltségbe, hogy úgy döntenek, itt a vége. Keresnek egy jobb, rugalmasabb lehetőséget, de máshol. Ha nem érzik sikeresnek, boldognak magukat a munka miatt, amit kapnak, semmi nem ösztönzi őket, hogy maradjanak, nálunk. Így a legjobb munkatársainkból lesznek a volt munkatársaink.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek