6 lépés a nyereség növelése felé

2017. március 22. szerda - 07:30 / Piac & Profit Kiadó Kft-2
  •    

Sok kisvállalkozás számára gond, hogy hiába a rengeteg munka, a nyereség mégis elmarad a várttól. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy javuljon a helyzet, sőt, még a céget is vonzóbbá tehetjük.

Persze, alapvető, hogy cégvezetőként mindannyian szeretnénk nyereséges vállalat élén ülni. De amikor megpróbálunk egyensúlyt teremteni a munka, a magánélet és a dolgozói igények között, akkor könnyen eluralkodhat rajtunk a túlterheltség érzése, ahogy a felelősségek és igények között próbálunk lavírozni. Ha úgy érezzük, hogy valami csodára lenne szükségünk, Mike Michalowicz, a Profit First vezetőjének az Open Forumon közzétett ötletei segíthetnek, hogy tegyünk pár lépést a jövedelmezőbb életritmus felé.

Nem eget rengető újdonságokra kell gondolni, de, attól, hogy hallottunk már egy lehetőségről, kipróbáltuk a cégünkben is?

üzletember távcsővel

Kép: FreeDigitalPhotos.net/bplanet

Virtuális iroda? Érdemes megfontolni!

Alkalmazottakkal teli iroda, ahol mindenki az asztalához láncolva dolgozik mindennap? Ez már rég elavult kép. Az egyik legkönnyebb módja a jövedelmezőség növelésének, ha a felesleges költségeket megnyirbáljuk. Például ne tartsunk fenn egy hagyományos irodai modellt, ha nem feltétlenül szükséges. Sokan tudnának otthonról is dolgozni, és hisszük, hogy ez  win-win formáció. Mi pénzt takarítunk meg, és a munkatársaink boldogabban és termelékenyebben húzzák a közös szekeret. Hacsak nem feltétlenül kell az alkalmazottaknak helyben tartózkodniuk (személyes ügyfélszolgálati iroda, hogy egy gyakorlati példát hozzunk), szabadítsuk meg magunkat, a céget a hagyományos iroda termelte költségektől (magas bérleti díj, egekbe szökő rezsi stb.).

Persze a teljes távmunka sok veszélyt is rejt, időnként szükség van személyes kapcsolatra, megbeszélésekre, közösségépítésre. De a bejárás optimalizálásával jelentősen kisebb irodával is beérhetjük.

6 óra munka, 8 óra pihenés, 10 óra szórakozás
Állandó háromnapos hétvégék? Vagy hat óra munka, nyolc óra pihenés, tíz óra szórakozás? Ki ne akarná? Azt gondolnánk, hogy a munkaadók. De nem így van. Sok cég számára megérné a négynapos, sőt, merész elképzelések szerint még az annál is rövidebb – munkahét.

Négynapos munkahét, nem feltétlenül az ördög találmánya

Ahogy azzal is pénzt takaríthatunk meg, ha felszabadítjuk az alkalmazottakat az irodai láncok alól a home office lehetőségével, úgy azzal is vághatunk a költségeken, ha újragondoljuk a hagyományos munkanap kérdését. Egyre több szó esik például a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségéről. De mielőtt egy huszárvágással jövő héttől lecsökkentjük a heti munkanapok számát, győződjünk meg róla, hogy ez a mi cégünk életritmusába belepasszol. Vegyük elsőként a legfontosabb kérdést, az ügyfelek szempontjait. Nekik elegendő, ha rövidített munkahétben dolgozunk? Eltarthat egy ideig, hogy tökéletesítsük a megújult munkahét-menetrendünket, de a haszon is észrevehető azonnal, ha optimális verziót alakítunk ki. Az alkalmazottak általában izgalommal várják, talán még az sem okoz majd gondot, ha mindennap rá kell húzni kis extra időt, meg így cserébe egy extra szabadnaphoz juthatnak, amit a saját feltöltődésükre, ügyeikre fordíthatnak. (Ld. keretes írásunkat.)

Fix helyett teljesítménybér

Komolyan a nyereségesség ellen hathat, ha a kollégák egy része csak végigüli a munkanapot, de nem teljesít megfelelően. A szakértők szerint a legalábbis részleges teljesítménybér bevezetése komoly hatékonyságnövekedést hozhat. Ha a dolgozók azt látják, aki többet dolgozik, többet keres, jobban odateszik majd magukat minden egyes nap. Helyezzük át a hangsúlyokat, díjazzuk az eredményeket, legyen ez beépítve a fizetésbe is, ezáltal egyes munkatársak motiváltabbá válnak. Persze ez sem működik minden munkakör esetében, de érdemes áttekinteni, hol lehetne bevezetni a változást.

Chasing a Dollar A businessman chasing a dangling dollar. The hand, man, and carrot are on a separate labeled layer from the background.

Kép: Fotolia

A profit nem szitokszó!

A profit nem kapzsiságot jelent, hanem az üzlet fenntarthatóságát. Sokan mintha szégyenkeznének azért, mert nyereséges céget akarnak üzemeltetni, holott valójában ez az alapja annak, hogy a továbbiakban is munkát tudjunk adni a dolgozóinknak, akik ebből majd el tudják tartani a családjukat.

A profit mindenki ügye

Ha mi és az alkalmazottak is azt hisszük, hogy a profit termelése kizárólag a vezető felelőssége, nem csak hatalmas plusz terhet veszünk a nyakunkba, de elszalasztunk kiváló lehetőségeket is.

A nyereség a csapat minden tagjának fókuszában kéne, hogy legyen. Ha sikerül kapcsolatot teremteni az egyes kollégák céljai és a cég jövedelmezősége között, az eredmény a szakember szerint az lesz, hogy csupa értékesítőből áll majd a csapatunk, ami a legjobb, ami a céggel történhet.

A motiváció fenntartásához a legjobb módszer ez esetben, ha a nyerségből visszajuttatunk a kollégáknak is. Lehet, hogy elsőre ez őrült ötletnek tűnik, Michalowicz szerint viszont ha így teszünk, minden alkalmazott tudatosabban építi majd a céget, mert érzik, hogy a munkájukat részben magukért végzik.

Szabaduljunk meg a rossz ügyfelektől

Rossz ügyfelek, viszlát! Vagyis inkább a soha viszont nem látásra! Hiába súgják az ösztöneink, hogy minden egyes ügyfélhez a végsőkig ragaszkodni kell, a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden áron. Néhány szörnyű ügyfél óriási elánnal zabálja fel az energiáinkat és az időnket, miközben a sikereinkhez igen aprócska módon tesz hozzá. Szabaduljunk meg tőlük! Erőforrások szabadulnak fel, és így több, hasznos partnerre tudunk koncentrálni, élvezetesebb lesz dolgozni, na és persze sokkal jövedelmezőbb is. Hogy kik azok az ügyfelek, akikről gyanús, hogy nem érik meg a munkát? Itt olvashat róla.

 

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek