5 pont, ami nélkül ne írjon alá szerződést

2014. július 04. péntek - 13:30 / asalgo
  •    

Folyamatosan érkeznek a megrendelések, de vállalkozása kapacitása szűkös, ezért kiszervezi alvállalkozónak a határidős feladatai egy részét. Miket érdemes a szerződésben kikötnie és mire célszerű ügyelnie? Munkajogászt kérdeztünk.

A vállalkozási szerződésben a vállalkozó felelőssége nagyobb, mint a megbízottnak a megbízási szerződésben, viszont csak akkor jár neki a díjazás, ha elvégezte a szerződésben rögzített feladatot. Előfordulhat az is, hogy vállalkozóként egy alvállalkozóval végeztetjük egy feladat valamelyik elemét. De mit tekint alvállalkozói szerződésnek a jog? Azt a szolgáltatást, amelyet a megrendelővel kötött vállalkozói szerződés szerint elvégzendő munkák közül nem a vállalkozó, hanem helyette valamely más személy vagy vállalkozás (alvállalkozó) végez el. Az alvállalkozó által végzett munkát tehát a vállalkozó a saját teljesítményéhez veszi igénybe, annak értéke beépül saját teljesítményébe, annak részévé válik. Az alvállalkozói jogviszonyt minden esetben a három érintett személy (megrendelő, vállalkozó, alvállalkozó) között létrejött két szerződés (megrendelő-vállalkozó és vállalkozó-alvállalkozó) tartalmi kapcsolódása hozza létre – mondják a Frame könyvelőiroda szakértői. Fontos tudni, hogy az alvállalkozói státusz bizonyítása az adóellenőrzések kedvenc témája!  Megfelelő szerződések nélkül a bizonyítás nehézkes, esetenként lehetetlen. Épp ezért célszerű már az első szerződésben (megrendelő-vállalkozó) hivatkozni az alvállalkozó igénybevételének lehetőségére, majd a másodikban (vállalkozó-alvállalkozó) visszautalni az első szerződésre.

Célszerű tehát minél jobban átgondolni, hogy pontosan mit rögzítünk a szerződésbe. Dr. Hajdú-Dudás Mária szerint az alábbi 5 dolgot mindenképpen.

1. Munkavégzés  ideje
A szerződésben érdemes rögzíteni, hogy a vállalkozó mely időpontban kezdheti meg a munkavégzést. Kössön ki kötbért arra az esetre, ha késve kezdi meg vagy teljesíti a megbízást. Amennyiben egyáltalán nem teljesíti, rendkívüli felmondást, kártérítést fizettessen az alvállalkozóval!

2. Ellenőrzési kötelezettség

A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti, hiszen ahhoz érdeke fűződik. Fontos, hogy a megrendelő által átadott anyaggal kapcsolatosan a vállalkozót terheli az ellenőrzési kötelezettség. Nem mentesül ugyanis a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.

Kiszervezett folyamatok
Bizonyos értelmezés szerint alvállalkozói szerződésnek minősül a céges folyamatok (például a könyvelés) kiszervezése is.Nagyon fontos odafigyelnünk arra, hogy ne veszítsük el a kontrollt a kiszervezett folyamatok felett sem. Különösen akkor lényeges ez, ha olyan folyamatokat adtunk megbízott szolgáltatók kezébe, amelyek akár közvetlenül is érintik termékünk vagy szolgáltatásunk minőségét.A megbízható működés érdekében kontroll alatt kell tartanunk a külső partner tevékenységét is, erre pedig leginkább úgy van lehetőség, ha pontosan meghatározzuk a szerződésben a minőségi kritériumokat és azokat a szabályokat és ellenőrzési pontokat, amelyeket elvárunk.

3.Vállalkozói díj és a többletmunka

A vállalkozási szerződés nélkülözhetetlen tartalmi eleme a vállalkozói díj összegének meghatározása. Érdemes kellően pontosan meghatározni és tisztázni, hogy a kialkudott díjért a vállalkozónak milyen munkát kell elvégeznie. Fogalmazza meg pontosan a munkával kapcsolatos elvárásait! Milyen méretű, állagú, színű terméket,milyen csomagolásban szeretne kapni és térjen ki arra is, hogy amennyiben a kész termék nem a leírtaknak megfelelő, hány alkalommal kérheti a munka javítását. Állapodjon meg abban is, mi van abban az esetben, ha nem sikerül a szerződésben rögzítettek szerinti terméket előállítania.

A szerződés teljesítése közben előre nem látott kiadások, illetve nem kalkulált munkák elvégzésének szükségessége is felmerülhet. Amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.

A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A új Polgári Törvénykönyv előírásai a régi jogszabály rendelkezéseit kiegészítette azzal, hogy a vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.

Kép:PP archív

4. Fizetési határidő

A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, azaz amikor a létrehozott dolgot a vállalkozó a megrendelőnek átadja, vagy a szolgáltatás átadását szerződésszerűen felajánlja. Amennyiben az a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan nem egyértelmű, a teljesítés helyét a feleknek a szerződésben kell megállapítani. Célszerű rendezni a szerződésben a teljesítés módját is. Pontosan állapodjon meg a fizetési konstrukcióban. Havonta fix összegű átalánydíjat vagy teljesítménnyel arányos díjazást vagy a kettő kombinációját tudja kifizetni. Rendszerint 5, 8, 15 vagy 30 napos fizetési határidővel.

5. Átadás-átvétel

Az átadás–átvétel mindig az adott szakmában szokásos, ismeretes és elterjedt eljárás keretei között folytatható le. Ugyanakkor fontos, hogy a szerződés tartalmazza, hogy a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. A vállalkozó a munka átadás–átvételi eljárása során köteles megadni a megrendelőnek a mű felhasználásához, fenntartásához szükséges tájékoztatásokat is (általában műszaki leírás, használati útmutató), és a vállalkozót terhelheti a megrendelő vagy az általa megbízott személy betanítása annak érdekében, hogy az elkészült mű, létesítmény rendeltetésszerűen használható legyen. A mulasztásuk szerződésszegésnek minősülhet.

Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Ezt azért tartalmazza a Ptk., mert az átadás–átvételi eljárás általában hosszabb időt vesz igénybe. Így előfordulhat, hogy hiába tűzi ki az átadás–átvételt a vállalkozó a szerződésben megjelölt teljesítési határidőn belülre, mire az ténylegesen lezajlik, a határidő lejár, és ő késedelembe esik. Érdemes emiatt az átadás-átvételre olyan időpontot jelölne meg, ami biztosítaná, hogy az eljárás befejeződik a teljesítési határidő lejártáig. Az átadás-átvétel időtartama legfeljebb harminc nap lehet.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek