Sok esetben a vállalkozók attól félnek, hogy a túl magas árat szabnak meg a terméküknek vagy szolgáltatásuknak, bukni fognak. Valójában viszont túl alacsony árak mellett nem csak valószínű, de biztos a bukás.
Sokszor hallani, hogy a magyar fogyasztók különösen árérzékenyek, ami sajnos egyelőre kétségtelenül igaz is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a siker útja, ha belemegyünk a gyilkos árversenybe. Ahogy mondani szokták, az árverseny győztesének díja ugyanis a biztos csőd – főként kisvállalkozások esetében. Ez sokkal inkább a nagyvállalatok eszköze, amelyek széles termékportfóliójukkal képesek lehetnek bizonyos termékek esetében alacsonyabb árakkal is fenntarthatóan működni. Egy kis cég esetében az árverseny kész öngyilkosság. Lépjünk is tovább!
Ha el is jutunk addig, hogy ne legyenek olyan alacsonyak az árak, hogy a termék eladása direkt módon veszteséget termel, még messze a siker. Folyamatosan figyelni kell az árazásunkra, valamint a versenytársak áraira és a cégünkben zajló folyamatokra is, hogy ha szükséges, az árak változtatásában is időben léphessünk. Hogy mikor van itt az idő? Lássunk néhány jelet, ami azt mutatja, emelnünk kell!
Több a megrendelés, mint amennyit el tudunk látni
Folyamatos a várólistánk? Rendszeresen kell visszautasítanunk érdeklődőket, mert nem tudjuk kiszolgálni őket? Ez azt mutatja, hogy valódi keresletre tudunk választ adni, ez esetben pedig a piac valószínűleg jól reagál majd némileg magasabb árakra is. Az áremelés alapot teremt arra, hogy tovább fejlesszük a céget, növeljük a kapacitásokat, vagyis a növekedés egyik alapja lehet.
Az áremelés megtermelheti bizonyos feladatok kiszervezésének fedezetét is, aminek következtében hatékonyabban tudjuk ellátni a fő feladatokat, ami tovább pörgetheti az értékesítést.
Kezdünk a legolcsóbbak közé kerülni a piacon
Természetesen nem az az egyetlen szempont, amit figyelni kell az árazás során, hogy a versenytársak mennyiért kínálják hasonló terméküket vagy szolgáltatásukat. Mindemellett szükség van a versenytársak figyelésére, mert ebből szerezhetünk információkat arról, hogy az áraink versenyképesek, de nem is értékkeljük túlságosan alul magunkat.
Az olcsó árak persze rövid távon hozhatnak üzletet, de nem építik a cég hírnevét. Nem könnyű komoly bizniszt építeni abból, hogy az egyetlen kommunikálható előnyünk az olcsó ár. Ha az évek során minden versenytárs többet emelt nálunk, érdemes elgondolkodni, hova is pozicionáljuk magunkat a piacon. Valójában sokkal jobb, ha a legdrágábbak vagyunk.
Lehet, hogy mi magunk félünk attól, hogy egy áremeléssel elveszítenénk az ügyfeleket, de ha jobban belegondolunk, azok a szolgáltatók, akiktől mi vásárolunk, úgy néz ki, nem félnek ettől… Ha szép lassan annyival többe kerül a munkabérek kifizetése, az irodabérlet, a könyvelő díja, a reklámanyagok nyomtatása, vagy a papír a másológépbe, hogy alig tudjuk kigazdálkodni a költségeket, itt az ideje az emelésnek. Egy méltányos, nem túlzott emeléssel még nem kell magunkra a vásárlók kizsákmányolójaként tekintenünk.
Több mint egy éve nem emeltünk
Sok vállalkozásnál a sztenderd üzletmenet része az árak évenkénti felülvizsgálata. Nagyon jó megoldás! Legalább ennyi időnként muszáj áttekinteni a piac változásait, a versenytársak árait és a saját cégünk működését (ld. feljebb), és ennek alapján dönteni az árazási stratégia változtatásáról.
Teszteltük a magasabb árat és bejött
Arra is van lehetőség, hogy kipróbáljuk, hogyan reagálna a piac az áremelésünkre: kommunikáljuk az új, magasabb árat az új érdeklődőknek, akik korábban még nem vásároltak nálunk! Ha így teszünk, és az új érdeklődők vevőkké válnak, bátran emelhetünk. A szakértők szerint ez a fajta fokozatosság egyébként is jól működik a kisvállalatok áremeléseinél. Ha először az új vásárol kapják az új árat, amit fokozatosan terjesztünk ki a teljes ügyfélkörre, a visszatérő vásárlók egy ideig kivételezettnek érzik magukat. Az átmenet pedig arra is időt ad, hogy felkészítsük őket az emelésre, ami így kisebb sokkot jelent majd.
