20 millióba kerülhet egyetlen hiba

Megváltozott a nemzetközi nagyvállalatok jelentési kötelezettségeire vonatkozó szabályozás, a magyar leányvállalatoknak érdemes különösen odafigyelniük, a hibás vagy nem teljes jelentés ugyanis akár 20 millió forintos bírsággal is járhat.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2015. október 5-én tette közzé 15 pontból álló akciótervét, melynek célja a nemzetközi szinten megvalósuló agresszív adótervezés, illetve adóelkerülés visszaszorítása, keretek közé helyezése volt. A projekt kiemelten foglalkozik a transzferárakat érintő kérdésekkel

Kép: Pixabay

Bevezették az úgynevezett háromszintű dokumentációs követelményt; az országonkénti jelentést (Country-by-Country Report, vagy CBCR), a központi dokumentációt (MasterFile), illetve a helyi dokumentációt (LocalFile). Az országonkénti jelentés elkészítésére azon vállalatcsoportok kötelezettek, melyek éves konszolidált bevétele meghaladja a 750 millió eurót, míg főszabály szerint a riport elkészítése és benyújtása a csoport végső anyavállalatának feladata.

Új világ jön az adózásban júliustól
Jelentős változásra kell készülniük az áfakörbe tartozó vállalkozásoknak, mivel 2018. július 1-től életbe lép a valós idejű online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Az új kötelezettség bevezetése a következő lépés az adózás digitalizálásában, ami a gazdaság kifehérítését, illetve hosszú távon az adózáshoz kapcsolódó adminisztratív folyamatok hatékonyságának növelését jelentheti.
Magyarország, összhangban az OECD adóharmonizációs törekvéseivel, illetve az Európai Unió Tanácsa által 2016. május 25-én elfogadott 2016/881/EU irányelvvel, 2017 májusában implementálta nemzeti jogrendszerébe az országonkénti jelentésre vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozásnak megfelelően a naptári éves adózók (vállalatcsoportok) 2017. december 31-ig kötelesek voltak eleget tenni a kapcsolódó kötelezettségeiknek, azaz elkészíteni és benyújtani az országonkénti jelentést az állami adóhatósághoz (adatszolgáltatási kötelezettség), vagy értesíteni az adóhatóságot arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a jelentést és nyújtja be azt a helyi adóhatósághoz (bejelentési kötelezettség).

„Tapasztalataink szerint a vállalatcsoportok túlnyomó többségénél a végső anyavállalat teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi cégcsoportok anyavállalatának adóügyi illetősége jellemzően nem Magyarországon található, a magyar érdekeltségek helyi szinten elsősorban a bejelentési kötelezettség megtételéért felelősek” – mondta el Tóth Hedvig, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A Deloitte tapasztalatai szerint a legtöbb nemzetközi cégcsoport esetében az anyavállalat központilag koordinálta a CBCR folyamatot, sok esetben igénybe véve tanácsadók segítségét. Ebben a folyamatban a leányvállalatok jellemzően a riport összeállításához szükséges információk anyavállalat felé történő szolgáltatásával, valamint a bejelentési kötelezettség helyi szinten történő teljesítésével vettek részt.

Az országonkénti jelentéssel kapcsolatos kötelezettségeket elektronikusan, a megfelelő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kell teljesíteni az adóhatóság felé. Bár a nyomtatvány kitöltése egyszerű folyamatnak tűnik, számos buktatót hordozhat magában.

„További bizonytalanságot okozhat az adatszolgáltatás során jelentendő pénzügyi információk körének, például árbevétel, illetve fizetett adók

Félmilliós bírságot is kaphat, aki elmulasztja az e-számlázást
2018. július 1-től minden 100 ezer forint feletti áfatartalmú számláról valós időben kell tájékoztatni a NAV-ot – olvasható az NGM közelmúltban megjelent rendeletében.
meghatározása. Habár ezek egyértelműnek tűnhetnek, az egyes országok számviteli standardjai és a konszolidációs szabályok közötti eltérések miatt többféle értelmezés is lehetséges a tételek pontos meghatározását illetően” – mutatott rá Tóth Hedvig.

„Tekintettel arra, hogy Magyarországnak jelenleg számos nagy gazdasági jelentőséggel bíró országgal, mint például Kínával vagy az Egyesült Államokkal nincs hatályos aktivált információcsere-egyezménye, a gyakorlatban a magyar társaságok könnyen kötelezetté válhatnak a CBCR Magyarországon történő benyújtására, így szükséges mihamarabb tájékoztatni az anyavállalatot a Magyarországon jelenleg érvényben lévő előírásokkal és bírságolási környezettel kapcsolatban.

Ez azért is fontos, mert az adatszolgáltatás és bejelentés elmulasztása, késedelmes, hiányos vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adózókra. Azoknak a magyarországi leányvállalatoknak, amelyek nem teljesítették határidőben a bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüket, javasoljuk, hogy igyekezzenek mihamarabb pótolni azt, megjelölve a késedelem okát, így adott esetben csökkenthető az esetleges mulasztási bírság összege” – tette hozzá Veszprémi István, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo