1 százalék digitálisan?

2012. február 28. kedd - 12:21 / piacesprofit.hu
  •    

Március elsején kezdheti meg az adóhatóság a személyijövedelemadó-bevallások alapján a magánszemélyeknek visszatérítendő jövedelemadó kiutalását. E bevallások közel negyede már elektronikus platformra került át tavaly, miközben az egy százalék sorsáról még mindig papíron, aláírással nyilatkozik az adózók többsége. 

A civil szervezetek számára felajánlott szja adományok összege tavaly elérte ugyan a 17 milliárd forintot, de félő hogy e forrásokat a kisebb potenciális szja volumen mellett e többlet erőfeszítések is megnyirbálhatják. Amennyiben e nemzetközileg is elismert támogatási metódust eredményesen szeretnénk folytatni, az elektronikus adóbevallási arány örvendetes növekedését az egy százalékra vonatkozó felajánlások terén is követni lehetne "- emeli ki Héhn Miklós az RSM DTM Zrt. partnere.

Kép:PP archív
Kép:PP archív
Mennyi az annyi?
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról évről-évre dönthetnek az adófizetők, a potenciálisan felajánlható 30 milliárdos összeg közel 60 százalékáról tavaly is rendelkezett az adózók közel fele. Bár az 1 százalékról rendelkező törvény nem zárja ki, hogy az EVA-s adózó is kitöltsön és leadjon ilyen nyilatkozatot, érvényesíteni mégsem fogja tudni azt, miután az adózó által befizetett összegből egy másik törvény szerint nem lehet levonni semmilyen kedvezményt, így még az 1 százalékot sem. 2011-ben a felajánlások összértéke 17 milliárd forintra rúgott, míg 13 milliárd forint – akaratnyilvánítás hiányában – továbbra is közös kasszába került. Összességében egyre több pénz jut a civilekhez az 1 százalékos szelvények kitöltése révén: a 2001-ben mért 4,3 milliárd forint helyett 2009-ben már 10 milliárd forinton osztoztak az intézmények. Elsősorban azért, mert 2001 és 2009 között nőtt az adózók által befizetett összes szja, így a potenciális egy százalék összege is emelkedett 8 milliárd forintról 16,5 milliárdra. Az érvényes felajánlások száma viszont sokkal lassabban nő mint az szja 1 százalék potenciális összege – az elmúlt tíz évben még négyszázezerrel sem bővült a legalább egy érvényes nyilatkozatot kitöltők száma.

A nyilatkozók adományainak átlag 5500 forintját és a támogatható szervezetek idei harmincezres körét figyelembe véve, nem tűnik könnyűnek több milliós forrást összegyűjteni, pedig a pénznek lenne helye. Bár minden évben a civilszervezetek már januártól kezdve aktív gyűjtőkampányba kezdenek, az összes 1 százalékos felajánlásban részesülő szervezet közel 90 százalékának szervezetenként legfeljebb 100 főt sikerül adakozásra bírnia. Az így pénzhez jutók közel 30 százaléka pedig mindössze 10 főt vagy annál kevesebbet tud eredményesen megszólítani.

A civil szervezetek számára továbbra is fontos bevételi forrást jelentenek az szja adományok az esetleges központi vagy önkormányzati források, pályázati pénzek, vagy a vállalati szférából érkező adományok mellett. (Jelentősen csökkentek a civil szervezetek által megpályázható források 2011-ben. A minisztériumi struktúra átalakulása miatt a tárcák által kiosztott pénz nehezen követhető, a Nemzeti Civil Alap (NCA) által nyújtott támogatás kevesebb, mint a felére zuhant.) A támogatott szervezetek körülbelül fele 100 ezer forint alatti összeget gyűjt össze, míg 40 százalékuk 100 ezer és 1 millió forint között jut forráshoz. Ennél jelentősebb bevételre csupán néhányan számíthatnak. A több milliárdos költségvetésű alapítványoknál koncentrálódik – a marketingre fordítható magasabb büdzsé miatt – az 1 százalék bevételek legnagyobb hányada, a többiek nehezen válnak láthatóvá széles körben, ha nem találnak megfelelő partnert a forrásgyűjtés közvetlen támogatásához. „Részben e koncentrációnak is köszönhető, hogy mi magunk is tapasztaltuk a befolyó szja adományok csökkenését. A magánszemélyektől érkező egyéb pénzadományok összege is megcsappant, hiszen ezek adókedvezménye már korábban megszűnt, így a források között az szja felajánlás szerepe felértékelődik"- mondta el Dr. Schultheisz Judit, a Gézengúz Alapítvány vezetője. „A civil törvény a tényleges közhasznúságot várja el a támogatható szervezetektől így letisztultabbá teheti a támogatható szervezetek körét, emellett hatékony lenne, ha a támogatók segítő szándékukról – az szja bevallásokhoz hasonlóan – az ügyfélkapun keresztül nyilatkoznának."

Ha hibás, veszendőbe megy
A felajánlási szándékot keresztülhúzó hibák – az adatok helytelen kitöltése, a szignó lefelejtése illetve az adó, vagy a nyilatkozatkésői beérkezése – a rendelkezések 5-10 százalékát lemorzsolják. A honlapon található tájékoztatás szerint a nyilatkozatok érvénytelenségének leggyakoribb oka az, hogy az adózók az 1+1 százalék számításának alapját képező adót nem fizették meg a törvényben előírt határidőre. Gyakori probléma az is, hogy a magánszemély hibásan jelöli meg rendelkezésén a kedvezményezett adószámát, vagy rosszul tölti ki a nyilatkozatot. Aki május 20. után nyújtja be a rendelkező nyilatkozatát, szintén nem számíthat arra, hogy adója egy százaléka az általa megjelölt szervezethez kerül. Arra is volt példa, hogy valaki nem csak a vonatkozó törvény által megengedett egy, hanem több, civil kategóriába sorolható kedvezményezettet, vagy korábban megszűnt civil szervezetet, illetve a törvény szerint nem kedvezményezhető intézményt jelölt meg. A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségéről hozott határozat ellen ugyan fellebbezhet az adózó, de az eljárás illetéke 5000 forint, tehát előfordulhat, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Némi vigasz lehet, hogy az illeték visszajár akkor, ha az adóhatóság határozata részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyul.

Vállalati adományozás

Az alapítványok számára fontos, hogy forrásoldalon is több lábra támaszkodhassanak, az szja adományok mellett például a vállalati szférára is, azonban a vállalati adományozás logikája is átalakult az utóbbi években, s ebben a rendszerben is nehezebb támogatói forráshoz jutni -Dr. Schultheisz Judit szerint.

A hazai cégek jelenleg évről-évre más és más szervezetet segítenek inkább, ami nehezebbé teszi a hosszú távú tervezést a civilek számára. Hasznos és jellemző segítség még az önkéntes munka (15-20 fős csapattal), ami kisebb pénzadományokkal egészül ki. „A céges adományozást a szabályozás változása is segítette, az elismert költségek közé emelve a közhasznú szervezetek, adományát, illetve tartós adományozási szerződés keretében megvalósuló támogatását. A cégek természetben nyújtott adományai pedig 2010 júniusától újra áfa-mentesek, az adományozás keretében átadott termékeket és nyújtott szolgáltatásokat nem terheli áfa fizetési kötelezettség"- mutat rá Héhn Miklós.

A közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés egy speciális konstrukció, amelynek égisze alatt az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás 40 százalékával csökkenthető a vállalat adólapja. A tartós adományozás keretében pedig az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adott évben – és az azt követő legalább három évben -, évente minimum egy alkalommal ellenszolgáltatás nélkül adományoz bizonyos összeget.

Bizonyítani kell
Szintén az állami költségvetésben marad az 1 százalék összege, ha az adózó nyilatkozatával minden rendben van, de a kedvezményezett intézmény nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagy nem jogosult a felajánlásra. A NIOK Alapítvány tájékoztatása szerint az egy százalékot váró szervezetnek nem kell előre jelentkeznie az APEH-nél. Ha az adott adószámra érkezik felajánlás, az hatóság felszólítja a szervezetet, hogy a honlapon található nyilatkozatokat töltse ki és nyújtsa be a megfelelő mellékleteket. A civil kedvezményezetteknek az 1 százalékos összeg megszerzése előtt ugyanis bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a törvényi előírásoknak. Nem utalja ki az APEH a felajánlott 1 százalékokat például, ha a kedvezményezettnek a törvény által meghatározott időszakban köztartozása áll fenn, és akkor sem, ha az említett nyilatkozat nem érkezik meg időben. A szervezetek kötelesek beszámolni arról, hogy mire fordítják az így befolyó támogatást, igaz ma már nem pénzért közzétett sajtóközlemény formájában. Egy törvénymódosításnak köszönhetően 2009-től az adóhatóság honlapjáról kell letölteni azt a tájékoztató dokumentumot, amely az előző évben kapott összeg sorsáról informálja a hatóságot. A jelentéseket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium teszi közzé ingyenesen a civil szervezetekkel foglalkozó internetes oldalán, hogy az állampolgárok is meggyőződhessenek arról, hogyan hasznosult az adományuk. A törvény megszületése óta a pénzek felhasználási lehetősége is bővült: immár második éve a civil szervezetek nem csak céljuk szerint használhatják a felajánlást, hanem az összeg 30 százalékát akár működésre is fordíthatják.