170 milliárdot kaszált eddig az állam a földárveréseken

Az eddigi földárverések során több mint 10 ezer gazda jutott már földhöz. Eddig a termőföldek 65 százaléka talált gazdára. A legkisebb termőterület kikiáltási ára 12,5 millió, míg a legnagyobbé csaknem 130 millió forint volt az első körben.

Kép: SXC

Március elsején indul az állami földárverések második fordulója. Ezúttal olyan parcellákra lehet majd licitálni, amelyek az első fordulóban nem keltek el. A Földet a gazdáknak! elnevezésű program keretében eddig 130 ezer hektár termőföldet értékesítettek, amelyből 170 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A program célja egyértelmű: a magyar földművesek, a középosztály, a családi vállalkozások segítése, valamint a spekuláció kiszűrése. A program keretében főként kis területeket értékesítettek, mintegy 7000 gazda vásárolt 12 ezer birtoktestet.

A győztes licit után hogyan tovább?
A komoly kérdések a földárverések után jönnek. Hogyan szerződjünk a Nemzeti Földalappal? Milyen jogosultságai lesznek a bérlőnek és a tulajdonosnak? Hogyan fog működni az automatikus tulajdonlást megakadályozni képes elővásárlási jog? Mit jelent majd a gyakorlatban a haszonbérletbe adott földek bérleti díjának és a földhaszonbérleti szerződéseknek a felülvizsgálhatósága? Kik kaphatnak és milyen feltételekkel az MFB által meghirdetett 150 milliárd forintos keretösszegű kedvezményes földvásárlási hitelből? Minderre választ kaphat a Piac&Profit: "Ez a föld eladó - AGRÁR-AKADÉMIA konferenciáján.
Időpont: 2016. február 11. ,
Helyszín: Budapest, Lurdy Konferencia - és Rendezvényközpont (Könyves Kálmán krt. 12-14.)
A tavasz végéig további 140 ezer hektár földet kívánnak eladni. Ebben a körben már halastavak is lesznek, így összesen 260-280 ezer hektárt értékesítenek. Földhöz azok juthatnak, akik megfelelnek a törvényben előírt feltételeknek, és az árverésen a legmagasabb árat kínálják, a helyben lakó földműveseket pedig elővásárlási jog illeti meg – hívta fel a figyelmet az X-Agro kft.

Újabb ciklus, újabb támogatások

A 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban 2400 milliárd forint áll azok rendelkezésére, akik pályáznak a különféle agrártámogatásokra, és 1300 milliárd forint jut vidékfejlesztésre, amit hatékonyan kell elkölteni. Pályázati dömpingévnek is felfogható az idei a szakértők elmondása alapján, akik hangsúlyozzák, hogy az agrárexport is folyamatosan nőtt ez elmúlt években. Az idei központi agrárstratégia olyan projekteket kíván támogatni mérettől függetlenül, amelyek versenyképesek és hosszú távon fenntarthatóak.

Nem mindegy, mit termel

A termőföldből származó jövedelem a művelési ágak szerint nagy eltéréseket mutat. Az eddigi adózott eredményeket összehasonlítva a legtöbbet szőlőtermesztéssel lehetett keresni az utóbbi időben, hektáronként csaknem 400 ezer forintot. A szántóföldi növénytermesztésnél ennek alig negyede volt az eredmény, gyümölcstermesztéssel pedig 300 ezer forint jött be hektáronként. Tőkearányosan ugyanakkor a szőlőtermesztés mutatta a legrosszabb jövedelmezőséget, a saját tőke mindössze 7,5 százalékot hozott hektáronként. A legjobb eredményeket sajáttőke-arányosan, 30 százalékot, a szabadföldi zöldségtermesztéssel lehetett elérni.

Amit tudni kell az árverésekről:
Helyi átlagár és még 10%
A 3 hektárnál nagyobb állami földekkel kapcsolatban rögzítik, hogy a területeket a megyei és a helyi átlagáraknál legalább 10%-kal drágábban kell értékesíteni. A földek értékét forint/aranykoronában kell meghatározni.
Helyiek, földművesek, magyar állampolgárok
Az árverésekben a kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok is közreműködnek. Az eljárásban árverezőként csak helyben lakó, földművesnek minősülő és magyar állampolgárságú természetes személyek vehetnek résztföldművesnek minősülő természetes személy vehet részt, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az árverés tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Visszavásárlás, elidegenítés, terhelés
Az értékesített földrészleteknél az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, amelynek biztosítására 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom lép életbe. A visszavásárlási jogot, illetve az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A visszavásárlási jogot a földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára – a vevő költségviselése mellett – be kell jegyeztetni, és ugyanígy kell tenni az elidegenítési és terhelési tilalommal is.
Árverési biztosíték: 10%
Az árverési biztosítékot a földrészlet kikiáltási árának 10%-ában határozzák meg, amelyet a licitálás feltételeként az árverezőknek – helyrajzi számonként – az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetniük legkésőbb az árverés előtti munkanapon déli 12 óráig. Az árverési biztosíték elhelyezésére a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egy közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A nyertes árverezőknél a biztosítékot a vételárba beszámítják, a nem nyerteseknél pedig az árverés napját követő 8 munkanapon belül visszafizetik.
Árverési hirdetmények
Az árverési hirdetményt a kormányhivatalok megyei jogú városokban található hivatali helyiségeiben, az árveréssel érintett földrészletek fekvése szerinti településeken a helyben szokásos módon, illetve az árverések helyszínein is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A meghirdetés napjának az számít, amikor az árverési hirdetményt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet internetes honlapján közzéteszik. A közzétételi időpontnak legalább 30 nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.
Licitküszöb
Az árveréseken alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot meg nem haladó kikiáltási árnál 50 ezer forint, 5-10 millió forint között 100 ezer forint, 10-50 millió forint között 200 ezer forint, 50 millió forint felett 500 ezer forint. A licitküszöböktől az árverezők nem térhetnek el. ​

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo