150 éve a rablónak, ma a vezetőnek a legkönnyebb lopni

2009. július 01. szerda - 14:59 / piacprofit.hu
  •    

A vállalati költségek jelentős része kiküszöbölhető lenne a visszaélések megfelelő időben történő felderítésével, amihez a Deloitte szerint megfelelően működő, függetlenített belső ellenőrzés és csalásmegelőzési program szükséges.

Míg 150 évvel ezelőtt egy bank által kezelt pénz megszerzésének legegyszerűbb módja az volt, ha lóval és pisztollyal kirabolták, 50 évvel ezelőtt pedig az, ha valaki pénztárosként dolgozott, ma a rosszindulatú támadónak akkor van a legkönnyebb dolga, ha a vezető pozíciók közelében tud elhelyezkedni – idézi a tanácsadó cég sajtóközleménye Ralph van Udent, a Deloitte vállalati kockázatkezelési üzletágának igazgatóját. A kontrollok megkerülését, kiiktatását ugyanis a nemzetközi adatok szerint a legkönnyebben a vezetőség tagjai vihetik véghez. Ezt látszik alátámasztani, hogy a vállalaton belüli visszaélések mintegy harmadát a belső kontrollkörnyezet és ellenőrzési rendszer hiánya, a vezetői ellenőrzés elmaradása és a működő kontrollok kiiktatása okozza.

Márpedig a vállalaton belüli visszaélések mind gyakoriságban, mind pedig értékben nagyobb veszélyt jelentenek, mint a kívülről elkövetett csalások. Az ACFE (csaláskivizsgálók nemzetközi egyesülete) 2008-as felmérésében szereplő mintegy ezer eset egyötödét véletlenül, 46 százalékát pedig bejelentés alapján fedezték fel. A belső ellenőrzés és a működő vállalati kontrollrendszer 20-20, a külső audit 9, a rendőrségi felderítés pedig 3 százalékkal részesedik ebből a tortából. (Az arányok összege több mint 100, mivel egy esethez több bejelentési mód is kapcsolódhatott a felmérésben). A rendőrség bevonása a nemzetközi tapasztalatok szerint a vállalati nyomozás korai szakaszában inkább rontott, mint javított a vizsgálatok eredményességén. Ennek oka az, hogy a hatóság emberei gyakran nem rendelkeznek olyan széleskörű jogszabályi, és speciális szakmai ismeretekkel, ami a csalások teljes feltérképezését lehetővé tenné.

A "mindent elintéző" típus

A visszaélések típusai között toronymagasan vezet a vállalati eszközökkel kapcsolatos visszaélés, bár értékben a "klasszikus" korrupció és a pénzügyi beszámolók adatainak meghamisítása áll az első helyen. A csalást leggyakrabban elkövető csoportoknak, az alkalmazott és vezető beosztású elkövetőknek tipikus személyiségrajza van, és sokszor nagyon hasonlóak a motivációik. A lehetséges elkövetők azonosításához, a folyamatban lévő csalás felderítéséhez éppen a munkatársak viselkedésének néhány közös jellemzője, vagy néhány feltűnő jel vezethet el, amelyeket a belső ellenőr úgynevezett csalásjelzőkkel (red flags) jelöl.

A "hétköznapi" elkövetők a legtöbbször első alkalommal próbálkoznak visszaéléssel, és ennek megfelelően láthatóan a lehetőségeik felett élnek, vagy "mindent elintéző" ember hírében állnak. A pénzügyi nehézségek, családi konfliktusok, az üzleti partnerekkel ápolt rokoni-baráti kapcsolat, a megmagyarázhatatlanul agresszív, vagy defenzív viselkedés az ő esetükben mind jelei lehetnek egy-egy csalási esetnek vagy sorozatnak. A válság egyik hatása az lehet, hogy a romló gazdasági környezetben a csalások, belső visszaélések is el fognak szaporodni. Az elbocsátások következtében a megmaradó alkalmazottaknak a korábbinál több feladatot kell ellátniuk, problémát okozhat az új felelősségi területek elhatárolása, és ezzel párhuzamosan csökkenhet a belső vállalati kontrollok hatékonysága.

Érdemes külső szakemberrel megvizsgáltatni a céget

Azok az alkalmazottak, akiket a válság miatt az elbocsátás veszélye fenyeget, hajlamosabbak lehetnek arra, hogy visszaélések révén próbálják meg biztosítani a megszokott életszínvonalukat, vagy ily módon próbáljanak meg felhalmozni anyagi tartalékokat – hívja fel a figyelmet a Deloitte. A vállalatoknak éppen ezért a korábbinál sokkal jobban kell koncentrálniuk a csalások megelőzésére, akár külső szakértők bevonásával is.

A Deloitte szakértője szerint a csalások felderítése nem egy ember, egy osztály, hanem a szervezet minden dolgozójának, vezetőjének a feladata. A visszaélések elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme a megfelelő tervezés: előre definiálni kell, hogy ki felelős a kontrollokért, a nyomozásért, a kommunikációért és a jogi lépések megtételéért.

A visszaélés elleni védekezési program legfontosabb elemeit az etikai kódex és a kapcsolódó tréningek, a pénzmosás-ellenes szabályzat vagy a fizikai biztonság jelentik. Ha azonban hiányzik például a bejelentővonal, a csalásellenes szabályzat, a csalásjelzők, a csaláskockázati mátrix, és hiányoznak a kivizsgálási tervek, akkor – a szervezettség hiányában – jóval kisebb az esélye a hatékony megelőzésnek és felderítésnek.