10 jel, hogy tényleg kibírhatatlan a főnök

2016. szeptember 09. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Sokan és sokszor panaszkodnak a főnökükre, az ember ezért sokszor már nem is veszi komolyan az ilyesmit. Az alábbi dolgok azonban azt mutatják, hogy a főnökkel valami tényleg nagyon nincs rendben...

A vállalkozóknak időnként elég kellemetlen dolgokat kell művelniük embertársaikkal. Vitatkozni egy számla vagy egy teljesített megbízás miatt az ügyféllel, szigorúan számon kérni a rosszul teljesítő munkatársat, sőt akár kirúgni az iletőt. A vállalkozót gyakran hozza olyan helyzetbe a piaci verseny, hogy ellenségként kezeljen embereket. Emellett persze nem könnyű kedvesnek lenni – és nem is ez egy vezető alapvető feladata.A vállalkozók vagy a céges menedzserek keményen dolgoznak, hogy értéket teremtsenek a tágabb közösség számára, hogy eltartsák az alkalmazottaikat, mégis csak róluk beszélnek a kávészünetben és az ebédszünetben. Sokszor nem éppen kedvezően.

nagy bajt okozott a trükközés

Kép: Freestockphotos

Ha Ön vállalkozó vagy céges menedzser és túl sokszor jön ki úgy egy értekezletről, hogy azon filózik magában: “Mi történt velem? Én mindig olyan kedves voltam?” Azt azt jelenti, hogy még nem romlott el minden. Mert észbe kap. Tud önvizsgálatot tartani. De ha már úgy jön ki egy értekezletről, hogy szörnyen viselkedett, és vagy észre sem veszi, vagy tisztában van vele, mit tett, de bizonygatja önmagának, hogy helyesen cselekedett, mert joga és oka volt rá, akkor már kissé elcsúsztak a dolgok. Megvannak az intelligens, empatikus módjai az elszámoltatásnak, nem kell mindennek leteremtésnek és ledorongolásnak lennie. A jól megindokolt kérdőre vonáson múlik a (főnöki) személyiség eleganciája és a vezetői kvalitása is.

Az Entrepreneur magazin hasznos listát állított össze, amely önismeretre bátorít. Ideje a tükörbe nézni és végiggondolni, igazak-e vagy sem Önre az alábbi állítások. Ezekből kiderül, Ön -vagy az Ön főnöke- egy alapjában véve népszerűtlen és kibírhatatlan alak, vagy egy alkalmazottai által kedvelt és megbecsült felettes – vagy a kettő között félúton van?

1. Alulfizeti a munkatársait, ahol csak lehet?

Évekbe telt, mire egyenesbe hozta a cégét. Hány éttermi vacsorát hagyott ki, hányszor mikrózta a tegnapi maradékot, hány hőn vágyott dolgot nem vett meg magának, hányszor güzült napi 18 órát, csak hogy menjen a cég? Sokat-sokszor.

De nem várhatja el az alkalmazottaitól, hogy ugyanezt tegyék a cég érdekében. Elvégre ők nem kötődnek a vállalkozáshoz olyan szálakkal, mint Ön. A piacból élnek ők is, és elmehetnek máshová dolgozni.

Igaz, gyakran nagyon nehéz versenyképes jövedelmet fizetni, főleg egy vállalkozás működésének kezdeti szakaszában, de alulfizetett alkalmazottakra nem lehet egy fenntartható céget építeni. A jól megfizetett munkaerő boldog és hatékony és növeli a termelékenységet és az éves bevételt – vélik vállalkozásszervezési és HR-szakértők.

2. Sokszor kérkedik az ismeretségeivel?

Gyakran példálózik ismert nevekkel és említi meg, hogy jóban van velük és mennyit dolgozott velük, csak hogy jobb színben tűnjön fel más vállalkozók előtt? Ez szükségszerű dolog a vállalkozók életében, mert bizonyítania kell, hogy a szakértelme piacképes, a szakma legnagyobbjai vették a hasznát, de mint sok mindent, ezt sem szabad túlzásba vinni, mert fordítva sül el. Az sem biztos, hogy éppen a kollégák előtt kell ezen a módon bizonyítani.

A reputációt elsősorban a jelenlegi projekttel, tettekkel kell szavatolni, nem a tegnap dicsőségével.

Ha egy beszélgetésben szövegkörnyezettől függetlenül, a semmiből rángatunk elő ismert neveket és a velük való közös múltunkat, munkatapasztalatainkat, az visszatetsző. A kolléga talán eljátssza, hogy nagy benyomást tesz rá a közlendő, de tudni fogja, hogy egy beképzelt valaki ül vele szemben. Akinek talán még önértékelési problémái is lehetnek karrierje jelen szakaszában, az aktuális piaci helyzetben, és ezért próbál kétségbeesetten menőnek tűnni. A reputációt elsősorban a jelenlegi projekttel, tettekkel kell szavatolni, nem a tegnap dicsőségeivel.

3. Leereszkedő hangvétellel beszél másokhoz?

A leereszkedő beszédmód és hangnem nemcsak modortalan dolog, de árt az üzletnek. Sem az ügyfelek, sem a beosztottak nem szeretik, ha lenézően kezelik őket. Ilyenkor úgy érzik, hogy nem becsülik meg őket, és amint tehetik, tovább fognak állni.

4. Elmondja másoknak, hogy mennyi pénze van?

A vagyonnal, a befolyással, a gyönyörű családdal, az egzotikus nyaralásokkal való felvágás a kivagyiság jele. Az ilyen embernek meglehet ugyan mindene, de a kollégái és alkalmazottai megbecsülését ezzel aligha tudja azt megszerezni.

Ha nagy dobra verjük, hogy mennyi pénz van a bankban, az -különösen Amerikában- használható reklámfogásként (gondoljunk csak Donald Trumpra, aki a vagyonosságával próbálja bizonyítani, hogy hatékony menedzser és ezért szerinte rátermett elnök is lehet a Fehér Házban), de az ilyen információ nem állítja az oldalunkra azokat, akikre a leginkább szükségünk lenne. A kollégák csak azt fogják forgatni a fejükben, ehhez képest ők milyen keveset kapnak tőlünk. Az ilyen kérkedés csak irigységet szül.

Nyolc mondat, amit sose mondhat a főnök!
Durván bánni nem csak udvariatlan dolog a munkavállalókkal, hanem súlyos hiba is. Jelenleg ugyanis egyre súlyosabb problémaként jelentkezik a cégeknél a szakemberhiány és egy rosszul megválasztott mondat miatt könnyen elpártolhat tőlünk a dolgozónk. Mutatunk ezért nyolcat azokból a mondatokból, amiket soha, semmilyen körülmények között ne mondjunk ki.

5. Átgondolja, hogy mi haszna származik belőle, ha megsegít valakit?

A jó vállalkozó lézer élességgel képes fókuszálni és mindig azt tartja szem előtt, hogy hogyan képes bevételt termelni. Ez olyan mértékben válhat megrögzött fixációvá, hogy már képtelenek úgy pénzt kiadni a kezükből, hogy ne számítsanak és várjanak el érte valamiféle viszonzást, ellenszolgáltatást. Ez a berögződés káros az egyén erkölcsi érzékére és általában arra, hogy “emberi ember” tudjon maradni.

Az USA-ban nagy a hagyománya az adakozásnak. Minden magára valamit is adó vállalkozótól és vállalattól elvárja a közvélemény és a társadalom, hogy profitja egy részét jótékony célokra fordítsa. A céges szoftverekben utazó Salesforce például az 1/1/1 modellt követi. Ez azt jelenti, hogy az idejük az erőforrásaik és a technológiájuk 1%-át adják jótékonysági szervezeteknek. Marc Benioff, a cég alapítója szerint ezzel az alapelvvel sikerült növelni a vállalkozás renoméját, ami növelte az árbevételt is. A win-win szituáció klasszikus esete.

6. Dühbe gurul mielőtt megismerte volna a teljes tényállást?

A világ tele van rémtörténetekkel olyan főnökökről, akik ártatlan beosztottakat gyanúsítottak meg, illetve résztörténetek alapján elhamarkodottan, impulzusból hoztak ítéletet, anélkül, hogy az esetet minden oldalról megvizsgálták volna, és minden tényről informálódtak volna.

Ez annyiból érthető, hogy a vállalkozón nagy a nyomás, hogy fejlessze a cégét, eltartsa az alkalmazottak tucatjait, százait (vagy akár ezreit), nap mint nap eleget tegyen a rengeteg kötelezettségének. A cégen belüli mulasztások kinyomozása és értékelése plusz nyűg. És bizony megesik, hogy egyes alkalmazottak őszintétlenek, megbízhatatlanok, hanyagok. De főnökként nagyon óvatosnak és körültekintőnek kell lenni, mert ha méltánytalanul vádolunk meg valakit, illetve a tények alapos szemrevételezése és elemzése nélkül döntünk a retorziókról, azzal akár egy egyébként jó és fejlődőképes munkaerőt idegeníthetünk el, aki az első adandó alkalommal le fog lépni, és amit a cégünknél tanult meg, azt elviszi máshová és ott kamatoztatja.

Hasznos trükk: a cégen belüli panaszos ügyeket célszerű reggel megtárgyalni az érintettekkel, amikor még friss fejjel tudunk képet alkotni a helyzetről.

dühöngő ember

Kép:FreeDigitalPhotos

7. Megfélemlíti az alkalmazottait?

A főnökök gyakran állítják be “egyenes beszédnek” azt, ami valójában megfélemlítés. Már meglebegtetik a kirúgás, a pénzelvonás és más szankciók életbe léptetését, pedig még csak jövőbeli, el nem követett hibákról van szó. (Vagy esetleg a jelenlegi baklövés ismétlésének lehetőségéről. “Ha ez még egyszer  előfordul, akkor…”)

Az alkalmazottak kellemetlen helyzetbe hozását, elszomorítását, sőt megríkatását egyes cégvezetők és menedzserek a személyes hatalmuk bizonyítékának tekintik, és tudatosan vagy tudat alatt örülnek ennek a hatalomnak. Súlyos tévedés. A jó főnök nem uralkodni, hanem vezetni akar.

Még a legönzőbb vállalkozó is jól jár azzal, ha cégét alapvetően pozitív munkakultúra jellemzi.

8. Szükséges rossznak tartja a céges kultúrát?

A pozitív szervezeti kultúra olyan, mint a testnek a gerinc és a csontozat. Ezen nyugszik a vállalat működése, ezek szabják meg, milyen mozdulatok tehetők a céggel, és mi tiltott. A céges kultúra és értékrend kihatással van a munkavállalók hangulatára és munkakedvére, a cég termelékenységére és üzleti eredményére.

Még a legönzőbb vállalkozó is jól jár azzal, ha cégét alapvetően pozitív munkakultúra jellemzi. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy folyton jutalmakat és bónuszokat kellene szétosztania a munkavállakók között. “Mindössze” annyit, hogy tudatosan kell ügyelni rá, a beosztottak motiváltak legyenek és örömmel jöjjenek a munkahelyükre, ahol megbecsültnek érzik magukat és olyan munkakörben tevékenykedhetnek, amelyben úgy érzik, számottevő hozzájárulást nyújthatnak a cég működéséhez.

Balhé az irodában? Így kezeljük jól
Talán meglepő, de nem az a legjobb munkahely, ahol egyáltalán nincs konfliktus, hanem ahol jól kezelik azokat. Szakértő segítségével lássuk a legfontosabb elveket és azt, mi a vezető szerepe a munkahelyi konfliktusban.

9. Személyeskedik a viták során?

A nézetek ütköztetése önmagában nem baj. Sőt a vitatkozós munkahelyi környezet, bizonyos keretek mentén, civilizált hangnemben elősegíti a cég fejlődését, mert nemcsak egy személy nézetei érvényesülnek, hanem demokratikusan több hang is megszólal, s az ebből leszűrt konklúziók összmunka eredményei. Ez a kollektíva kohézióját is erősítheti, ha tényleg konstruktív vitákat folytatunk. (Ld. keretes írásunkat.)

Ha az üzleti kihívásokra adott megoldások több szem többet lát alapon születnek meg, az alkalmazottak is úgy érzik, hogy nemcsak parancsokat végrehajtani járnak be, hanem azért, hogy értelmes munkát végezzenek.

De ha a cégvezető övön aluli ütésekkel szereli le a neki ellentmondó személyeket, akkor nagy baj van. Ez elnyomja a felszólalási hajlandóságot, és így a problémamegoldó javaslatok bedobására is egyre kevesebben vállalkoznak majd. Romlani fog a munkavállalói bizalom, mindenki defenzív üzemmódba lép, s a saját személyiségét fogja védni a potenciális (főnöki) támadások ellen.

Ön pedig csak azt látja majd, hogy senkinek nincs egy ötlete sem…

10. Azt nézi, hogy mi legális és nem azt, hogy mi a helyes?

Ha az egyetlen ami számít a nehéz döntések meghozatalánál, hogy tiltja-e jogszabály, nem jó úton jár. Ha ilyen mércével méri a cselekedeteit és üzleti döntéseit, az azt jelenti, hogy elég sok minden bűzlik a cégnél és nagy a vállalkozás szennyese, ami bármikor napvilágra kerülhet. Nyilvánvalóan fontos, hogy az üzletvitel a legalitás keretein belül maradjon, de ez nem feltétlenül jó indok arra, hogy mindenütt, ahol jogi kiskapu van, elkövessünk olyan trükköt, ami nem éppen a legelegánsabb, legetikusabb húzás – de még nem büntetendő.

A különbség egy erős, etikus cégvezető és egy alávaló főnök között a hozzáállásban van: az egyik azért dolgozik, hogy segítsen, felemeljen, inspiráljon másokat, a másik azért, hogy minél jobb fényben tüntesse fel és fényezze önmagát. (Nagy baj, ha a főnök mindent jobban tud.) Ez esetben az egész cég nem több, mint egy hiúsági projekt, ahol mindenki a főnök dicsőségét szolgálja.

Forrás: Entrepreneur

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek