Veszélyesek a használt mobilok?

Amennyiben nem megfelelően végzik el a forgalomba visszakerülő készülékek törlését, veszélybe kerülhet mindaz a személyes és üzleti adat is, melyet az eszközökön tároltak eredeti tulajdonosaik.

Kép: Pixabay

A használt okostelefonok piaca jelentős növekedés határán áll, melyet világszerte a „cseréld újabbra” típusú szolgáltatói programok fűtenek. Az elemzők szerint a globális piac 53 millióról 257 millió darabra fog nőni a következő öt évben. Becslések szerint 2018-ra a használt telefonok értékesítése a teljes új okostelefon-értékesítésnek a 8 százalékát kannibalizálja majd, ami meglehetős növekedés a 2012-es 3 százalékhoz képest.

„A használt okostelefonok és tabletek eladásának előre jelzett emelkedése alapján jelentős bevételi potenciál van a mobileszközök újraértékesítésében. Ez azonban kockázatot is tartalmaz, amennyiben nem megfelelően törlik le az eszközökről az üzleti vagy személyes adatokat. A használt készülékek hatékony és teljes körű fertőtlenítése viszont nem azonos az egyszerű gyári visszaállítással” – hívja fel a figyelmet Petrányi-Széll András, a Blancco magyarországi kommunikációs vezetője.

Gyakran még a biztonságtechnikai szakemberek is azt gondolják, hogy a gyári állapot visszaállítása egy okostelefonon minden adatot megsemmisít a belső memóriában, azonban sok esetben ezek az adatok továbbra is léteznek. Téves az a feltételezés is, hogy az egyszerű visszaállítás után a készüléken maradt adatokhoz történő hozzáférés szakértőt igényel. Az androidos telefonok esetében, amelyek a globális piac több mint 79 százalékát teszik ki, csak egy gyors látogatást kell tenni a YouTube-ra, hogy megtudjuk, hogyan kell visszanyerni az adatokat, pusztán úgy, hogy lemezmeghajtóként érjük el a telefont egy PC-ről. Így azok, akik újraértékesítés előtt mindössze a gyári visszaállítást végzik el, hamis biztonságtudatban vannak. A fogyasztóknak pedig joguk van ahhoz, hogy követeljék a szolgáltatóktól, hogy a használt készülékekről véglegesen töröljék az adatokat az újrahasznosítás előtt.

A belső hackerek kora
A BYOD trendet valószínűleg már nem lehet visszaszorítani: egy felmérés szerint a 20 és 29 év közötti munkavállalók harmada bármilyen szabályt képes áthágni a saját eszközének munkahelyi használata érdekében. Azaz a BYOD ma már inkább elvárt munkavállalói jog, semmint hatékonyságnövelő eszköz – fogalmaznak a Symantec szakértői. Egy átlagfelhasználó mobilján ma 10 személyes és 8 munkához köthető applikáció található, és nem a munkáltató fogja eldönteni, hogy melyek legyenek azok.
Ingyenesen letölthető tanulmányában a Blancco arra hívja fel a figyelmet, hogy kizárólag a felülírással történő teljes fertőtlenítés kínál megbízható megoldást a használt eszközök törlésére. Ezt pedig a dokumentálhatóság és jogi megfelelés érdekében kötelező kiegészíteni jegyzőkönyvezéssel is.

Több számítási teljesítménnyel, mint amennyi az Apollo 11-nek volt a Holdra szálláskor, a mobileszközök rengeteg információt képesek tárolni. A dolgozók 99 százaléka különböző munkahelyi feladatokra is használja telefonját. Többségük üzleti kontaktokat, kisebb részük pedig ügyféladatokat és letöltött vállalati információkat is tárol a készüléken.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo