Több mint telefónia

2009. június 26. péntek - 10:00 / Sebők Orsolya
  •    

A megfelelő oktatási alapok, a magas szintű technológiai felkészültség és az innováció a növekedés elengedhetetlen motorjai, amelyekre mind szükség van a jelenlegi gazdasági válság leküzdéséhez - derül ki a Világgazdasági Fórum 2008-2009-es Globális információtechnológiai jelentéséből, amely szerint a mobiltelefónia fejlettsége összefügg egy ország infokommunikációs kapacitásának kihasználtságával és versenyképességével.

 

A 2008-2009-es Globális információtechnológiai jelentés, amelyet a Világgazdasági Fórum készített, Mobilitás a hálózati világban címmel vizsgálja a mobilitás és az infokommunikációs fejlettség összefüggéseit. E szerint az alacsony mobilpenetráció majdhogynem minden esetben együtt jár az átlagosnál gyengébb szintű hálózati felkészültséggel, a magas penetrációnak azonban nem feltétlenül következménye a fejlett infokommunikáció. A tanulmány felvetéseiről Anders Jensent, a Pannon nemrég kinevezett vezérigazgatóját kérdeztük.

– A jelentésben az áll, hogy a mobiltelefónia gazdasági és szociális hatása sok országban messze túlmutat az iparág GDP-ből való részesedésén. Ön szerint igaz ez Magyarországra is?

– Ebben a témában itt nem készült felmérés, de az elmúlt tíz év hazai GDP-növekedési ütemét nézve kijelenthetjük, hogy a mobilpiacok bővülése nélkül ez a fejlődés nem következett volna be. Ma már a mobiltechnológia jelenlétét kézenfekvőnek vesszük az élet szinte minden területén. Rendkívül fontos szerepet játszik a munkaszervezésben, elengedhetetlen az üzleti életben, az oktatásban, a kapcsolattartásban. A mobiltechnológiák – a hang- és adatkommunikáció – elterjedése közvetlen hatással van az iparágakra: racionalizálja a munkavégzés folyamatait, csökkenti az árakat, növeli a működési hatékonyságot.

Az exportcégektől a gyártókon át a kereskedőkig az üzleti világ minden szereplője profitál abból, ha egy országban fejlett a hálózati gazdaság, azon belül pedig a mobilitás. A mobiltelefon-penetráció és a GDP-növekedés közötti korreláció viszont konkrétan is kimutatható: a GSM Association – GSMA – és a Deloitte korábbi közös kutatása szerint a mobilpenetráció minden tízszázaléknyi bővülése 1,2 százalékos GDP-növekedést von maga után egy országban. Ez jelentős arány, és igazolja, hogy a mobilhasználat terjedésének komoly gazdaságélénkítő hatása lehet.

– A versenyképesség szempontjából vajon elég-e a penetrációs adatokat mérni, vagy többet mond a felhasználási területek, a rendelkezésre álló technológiák kihasználtságának vizsgálata?

– Elvileg a penetráció önmagában nem mértékadó, az általános viselkedési formák és a használati preferenciák együttesen jellemeznek egy piacot. Mégis azt mondom, ma a mérés legjobb módja a penetráció vizsgálata, miközben biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb ez kevésbé lesz mértékadó. Az ország mobilitásának fejlettsége szempontjából elsősorban a szolgáltatástípusok és kihasználtságuk lesz releváns.

– Magyarországon a SIM-kártya-penetráció több mint 110 százalék, a használatot tükröző mutatók viszont elmaradnak a fejlettebb európai országokéitól.

– Valóban, mind a hang-, mind az adat- és a tartalomszolgáltatások terén lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy elérjük a fejlett piacok színvonalát. Visszatérve az első kérdésére, ez azt jelenti, hogy a hazai mobiliparágban még komoly, a GDP-t pozitívan befolyásoló tartalékok rejlenek. A kiadott SIM-kártyák számában nem várható jelentős bővülés, a kis- és középvállalatokat vagy a magánfelhasználókat célzó vezeték nélküli szolgáltatások terén viszont igen. Az itt végbemenő fejlődés pedig hatással lesz az egész társadalom működésére.

– Hogyan fokozható a használat?

– Megfelelő szabályozókkal és jól strukturált árakkal. Számos országban dolgoztam, és többfajta rendszert láttam. A legfontosabb – függetlenül attól, hogy érett vagy kevésbé fejlett piacról beszélünk -, hogy a rendeletek transzparensek és érthetőek legyenek, a változásokra rugalmasan reagáljanak, és a hatóságok nyitottan fogadják a piaci szereplők észrevételeit. Az EU értékelése szerint a magyar regulátorok viszonylag jól dolgoznak: javul az átláthatóság, a szabályrendszerek egyre koherensebbek, ugyanakkor a további fejlődést lehetővé tevő területeken még látunk hiányosságokat.

– Például hol?

– A mobilhálózatok többé-kevésbé az ország teljes népességét lefedik, a szolgáltatások színvonala érdekében azonban további bázisállomásokra lenne szükség. A hatályos hazai jogszabályok viszont kimondják, hogy az operátoroknak a bázisállomások száma után kell frekvenciadíjat fizetniük, ami azt jelenti, hogy minél jobban lefedjük az országot, annál magasabb lesz a minket terhelő frekvenciadíj. Ez mindenképpen a fejlődés ellen hat. Szolgáltatóként igyekszünk szorosan együttműködni a szabályozó szervekkel, és az eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, a magyar hatóságok nyitottak. Az iparág szereplői között is kialakult az együttműködés, közösen dolgozunk új utak kiépítésén, a beruházások racionalizálásán. Bizonyos területeken a versenytársaknak partnerekké kell válniuk a további fejlődés érdekében.

– Egy tőkeintenzív iparágban, ahol folyamatosan kell beruházni, a kevesebb szereplővel zajló verseny eredményesebb lehet a lefedettséget, a penetrációt és a szolgáltatás minőségét illetően – olvasható a beszélgetésünk apropójául szolgáló kutatásban. A jelentést készítők úgy vélik, a szereplők számának garantálnia kell a versenyt, de túl sok versenytárs a fejlődés akadályává válhat, különösen a kevésbé jövedelmező földrajzi területeken. Tavaly októberben a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) meghirdette azt a kihasználatlan frekvenciasávot, amin egy negyedik mobilszolgáltató kezdhetné meg a működését Magyarországon. A közelmúltban azonban visszavonták a pályázatot arra hivatkozva, hogy a jelen gazdasági helyzetben nem érdemes ilyen döntést hozni. Ön szerint hány szereplő szolgálná a hazai mobilkommunikáció fejlődését?

– Egyetértek a tanulmány állításával, és szerintem a magyar piacon a saját infrastruktúrát kialakító negyedik mobilszolgáltató sem a piaci bővülést, sem a technológiai fejlődést nem mozdítaná előre. Ha túl sokan szeretnének ugyanabból a tortából részesedni, az valóban rossz árazáshoz vezetne, ami viszont a fejlesztések gátjává válhatna. A frekvenciasáv eladása a nemzeti erőforrásokkal való rossz gazdálkodást jelentené, ezért bölcs döntésnek tartom, hogy végül az NHH visszavonta a tendert. Most folynak a tárgyalások arról, hogy a már piacon lévő szolgáltatók számára hogyan lehetne lehetővé tenni a további beruházásokat. A frekvencia a nemzeti vagyon része, és az ország fejlődése szempontjából a lehető legelőnyösebb módon kell hasznosítani.

Mejelent a Piac és Profit magazinban.

Behálózva
A svájci székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) 2008–2009-es Globális információtechnológiai jelentése szerint az IKT szektor lehet a növekedés katalizátora a gazdasági válság idején. A Cisco System támogatásával létrejött dokumentum a legátfogóbb és egyben mértékadó nemzetközi felmérés, amely rávilágít az infokommunikáció fejlettsége és az országok versenyképessége közti összefüggésekre. Az immár nyolc éve rendszeresen megjelenő, 134 országot – köztük Magyarországot – vizsgáló mérés három fő terülten vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire készültek fel a hálózatos gazdaságra és az infokommunikációban rejlő lehetőségek kiaknázására. A három terület: az infokommunikáció általános gazdasági, szabályozási és infrastrukturális környezete, a magánszemélyek, a vállalkozások és a kormányok felkészültsége az infokommunikáció alkalmazására és hasznosítására, valamint a rendelkezésre álló legújabb informatikai és kommunikációs technológiák tényleges alkalmazása. Az így számított Networked Readiness Index (NRI) alapján Dánia és Svédország vezeti a listát, a harmadik helyen pedig az Amerikai Egyesült Államok áll. Az idei felmérés szerint Magyarország a 37-ről a 41. helyre lépett vissza. Irene Mia, a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Hálózatának vezető közgazdásza, a jelentés társszerkesztője úgy látja, a hálózatos gazdaságra leginkább felkészült országok fejlődésében nagy szerepet játszott az a tény, hogy a nemzeti programokban következetesen kiemelt figyelmet szenteltek az oktatás fejlesztésének, az innovációnak és a széles körű infokommunikációs hozzáférés biztosításának. Szerinte az állami és a magánszektor vezetői számára is fontos, hogy ne tévesszék szem elől az infokommunikációt, amely válságos időkben a növekedés és a versenyképesség egyik motorja lehet. A szélessávú hozzáférés korábban nem tapasztalt lehetőséget kínál a kapcsolattartásra, az információkhoz való hozzáférésre, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, új piacok meghódítására és a vállalkozások fejlődésére. John Chambers, a Cisco Systems elnök-vezérigazgatója szerint itt az idő, hogy a minden területre kiterjedő szélessávú kapcsolatok kiépítését megfelelő befektetésekkel támogatva a világ teljes lakossága a humán hálózat részévé váljon. A fejlett és fejlődő országok kormányzatainak és gazdasági vezetőinek együtt és együttműködve kell ösztönözniük a gazdasági növekedést, összpontosítva az olyan hosszú távú lehetőségekre, mint az univerzális szélessávú hozzáférés, amely javítja az életminőséget és előmozdítja a gazdasági prosperitást az elkövetkező generációk számára.
Tíz évvel ezelőtt még az emberiség fele életében nem telefonált, és mindössze 20 százalék volt az, aki rendszeres jelleggel hozzáfért valamilyen kommunikációs eszközhöz. Ma már közel négymilliárd embernek van mobiltelefonja, és miután – köszönhetően az újrahasznosított készülékeknek – a fejlődő világ országaiban akár 10 dollárért lehet mobilt kapni, és a bejövő üzenetekért nem kell fizetni, tulajdonképpen nincs társadalmi korlátja a hozzáférésnek. Most először mondhatjuk azt, hogy az emberiség nagy része „behálózott”, és módjában áll hallatni a hangját. Miután az elmúlt húsz év alatt a mobiltelefon az élet nélkülözhetetlen részévé vált világszerte sok milliárd ember számára, a mobilüzletág gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nem hagyható figyelmen kívül. Körülbelül 2,9 milliárd ember vesz most igénybe mobilszolgáltatást, és naponta további 700 ezerre tehető azoknak a száma, akik újonnan csatlakoznak. Ahogy a használat terjedt, a telefon szerepe is változott: ma már nem pusztán beszélgetésre szolgál, millióan olvassák a napi híreket a készülékükön, zenét hallgatnak, közeli éttermet keresnek, tájékozódnak, fényképeznek vagy fizetnek mobillal. Ezek után nem meglepő, hogy a telekommunikációs iparágon belül a mobil könnyedén átvette a fixvonalas első helyét: ma a globális iparági teljesítmény 55 százalékát adja. Ez 2008-ban elérte a 2000 milliárd amerikai dollárt.