Senki sincs biztonságban

A Magyarországon is jelen lévő német ThyssenKrupp cégről derült ki legutóbb, hogy kiberbűnözők áldozatává vált. A G Data szerint azonban nemcsak a nagy, hanem a kisebb cégek is célpontok lehetnek, főleg, ha értékes szabadalmakat birtokolnak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Az autóiparban tevékenykedő ThyssenKrupp lett a kiberbűnözők legutóbbi ismert áldozata. A cég rendszereibe idén februárban férkőztek be a hekkerek. A vállalat biztonsági csapata gyorsan, áprilisban már fel is fedezte a támadást. Közleményük szerint gyárépítéssel kapcsolatos adatok és adatrészletek szivárogtak ki a támadás következtében, melyet egy meg nem nevezett délkelet-ázsiai országból indítottak. A vállalat szakemberei azért vártak több időt a támadás nyilvánosságra hozatalával, hogy legyen idejük a rendszereiket kitakarítani, és egy állandó, 24/7 órás megfigyelő biztonsági csapatot felállítani. (A vállalatokat igen gyakran, átlagosan 40 másodpercenként éri támadás a kibertérben!)

Az IT rendszer volt hibás

A cég közleménye szerint a támadást részleteiben és okosan megtervezték, és nem emberi mulasztás tette lehetővé az adatok ellopását. Másképpen fogalmazva, ezúttal nem jelszavakat loptak el az alkalmazottaktól, hanem az IT rendszer rejtve maradt hibáját használták ki. Azt, hogy pontosan milyen európai részlegektől loptak el adatokat, a vállalat nem részletezte. A ThyssenKrupp Magyarországon is jelen van, a győri Audi számára állít össze komplett futóműveket, illetve az önvezető autó terén is folytat kutatásokat.

Tízből négy magyar vállalatot sikerrel támadnak meg a bűnözők
Manapság minden vállalat szembesül a kiberbűnözés valamilyen formájával, sőt mi több, az elmúlt 12 hónapban a magyar vállalkozások 40 százaléka tapasztalt adatvesztést egy támadás eredményeként. A vizsgált időszakban a nagyvállalatok egyötöde (20 százalék) számolt be négy vagy annál több alkalommal adatsértéssel járó rendszer elleni támadásról.
Ipari és politikai kémkedés

A szakemberek tapasztalatai szerint az ázsiai – leginkább a kínai – szervezett kiberbűnözői csoportok célja az ipari titkok ellopása, míg az orosz vagy arab hekkereket főleg a politika motiválja (legutóbb az amerikai választások kapcsán merült fel az oroszok érintettsége). A kínai támadások célpontja korábban többnyire az Amerikai Egyesült Államok volt, ám mióta 2015 szeptemberében a két fél megállapodott a támadások beszüntetéséről, a regisztrált esetek száma 90 százalékkal csökkent. A G Data ezért arra figyelmeztet, hogy a kínai és ázsiai kiberbűnözők figyelmüket és erőfeszítéseiket az európai vállalatok felé fordították.

A vírusvédelmi cég azt is hangsúlyozza, hogy nemcsak a nagyvállalatok érdekesek az ipari kémkedők számára, hanem minden olyan kis- és közepes cég, mely értékes szabadalmakat birtokol. A GE Capital adatai szerint az európai szabadalmak 44 százaléka közepes méretű cégek kezében van. A német szövetségi információbiztonsági hivatal úgy tudja, a német magánvállalatok és közintézmények 58 százaléka már célpontja volt egy kibertámadásnak.

Három évig is rejtőzködnek a hekkerek

A szakértők tapasztalata szerint a célzott – az áldozatot egyedileg fejlesztett kártékony kód segítségével megfertőző – kibertámadásokat átlagosan 90‒120 nap elteltével fedezik fel. A 2014-ben felfedezett, feltehetően orosz titkosszolgálati gyökerű és igen bonyolult Uroburos kártevő rendszert a készítői 2011-ben kezdték el építeni, vagyis három évig nyugodtan megbújt a sikeresen megtámadott rendszerekben.

Öt trükk, amivel kicselezzük a bűnözőket
Egyre több és egyre súlyosabb támadás éri a magyar kis- és középvállalatok informatikai rendszereit. A hazai cégek a felmérések szerint azonban még mindig nem fordítanak elég figyelmet a védekezésre. Adunk öt tippet ahhoz, hogy kicselezhessük a kiberbűnözőket.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo