Segítség a kütyürengetegben

2014. augusztus 22. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Okos eszközök, big data, BYOD (bring your own device) – kifejezések, amelyekkel minden cégvezetőnek érdemes megismerkednie, de nem biztos, hogy azonnal pénzt is kell költeni ezekre.

Egy telefon is sokat tehet az üzletért. De mi kell még?
Kép: marketingfacts

Kezelni kell a megváltozott világból adódó biztonsági kockázatokat, fel kell készülni arra, hogy a dolgozók egyre inkább a saját eszközeiken, sőt, ha lehet, távmunkában szeretnék ellátni a feladataikat. Muszáj lesz haladni a korral azért is, mert a munkaerőpiacon most megjelenő Y generáció számára a „szexi informatika” már döntő szempont a munkahelyválasztásban.

A változások hatalmas lehetőségeket is kínálnak a cégeknek. Ha csak a bigdata-jelenséget nézzük, korábban külön részlegeket kellett dolgoztatni, amelyek kinyerték az ugrásszerűen megnövekedett adatdömpingből az üzletileg hasznos információkat, és kimutatásokat készítettek. Ma, mivel mindez egy fejlett vállalatirányítási szoftverrel is megoldható, a kicsik éppúgy kihasználhatják a rendezett információ jelentette üzleti előnyöket, mint a nagyok. (Ugyanakkor szakértőnk szerint folyamatos fejlesztés nélkül ne várjunk sokat az IT-től. A tapasztalatok szerint viszont a kkv-k többsége ősöreg pc-ket használ, majd azonnal a felhőre ugrik.)

Új internet forradalom = nagyobb verseny, több haszon
Beláthatatlanul átalakítja a gazdasági életet a „dolgok internete”, a cégeknek új üzleti modelleket kell kidolgozniuk, új konkurensek tűnhetnek fel egyik-pillanatról a másikra. A cégvezetőknek mihamarabb lépnie kell: a folyamat ugyanis már megkezdődött és az átalakulás feltartóztathatatlan.

A józan ész dönt

Gondoljuk át józan paraszti ésszel, mit ér majd nekünk a fejlesztés. Többet értékesítek, ha a kolléga üzleti ebéd közben eléri a CRM rendszert? Ha igen, megéri. Ha a vezető tudja, milyen eredményt vár el, lesz hozzá eszköz. Sok esetben a hatékonyság növeléséhez nincs is szükség fejlesztésre: a már meglévő eszközök megismerésével, tudásuk kihasználásával is jelentős előrelépés érhető el. Egy jegyzetelő alkalmazással például – ami minden okostelefonon elérhető – könnyedén létrehozhatunk megosztott dokumentumokat, így a megbeszélés után nem kell egyesével lediktálni az érintett kollégáknak, mi a feladatuk. Elkerülhetőek a félreértések, pontatlanságok, és akár már akkor elindulhat az operatív munka, amikor a jegyzetet készítő még fel sem állt a megbeszélésről.

Hol a határ?

„Az internetnek köszönhetően már a közeljövőben nagyot változik a minket körülvevő fizikai világ. A tárgyak egyre nagyobb része lesz online, az információk a felhőbe költöznek és szinkronizálódnak különböző eszközeinken – mutat rá Michael Björn, az Ericsson ConsumerLab kutatási vezetője. – Így mindennapjaink is megváltoznak: állandó lesz a kapcsolat és az interaktivitás, ami már nem is feltétlenül kötődik képernyőkhöz.”

A nagyvárosok jelentős részében az átlagember már 2011-ben több időt töltött képernyőkkel, mint bármi mással. Ahogy egyre jobban teret nyer az internet használata a mindennapokban, az Ericsson felmérései szerint úgy nő a fogyasztói elvárás, hogy a hétköznapi tárgyak is online legyenek. Biztosra vehető, hogy szenzor és netkapcsolat kerül a közlekedési és egészségügyi tárgyakba és még sok minden másba. A dolgok internete (IOT) nagy robbanás előtt áll.

Mi az első lépés?

Mindig a meglévő lehetőségek áttekintésénél kezdjük! A legtöbb esetben két eszköz – egy okostelefon és egy laptopként használható tablet – elegendő a cégvezető számára. Sokan alábecsülik ezek képességeit, pedig már gond nélkül futnak rajtuk a vállalatirányítási rendszerek is. “Bármi mellett is döntünk, maradjunk minden eszközzel egy rendszerben! Az eszközök átjárhatóságát és összekapcsolhatóságát csak így lehet teljes mértékben kihasználni” – tanácsolja Vass Gábor a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati igazgatója.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek