Már nálunk sem városi luxus az internet

A kistelepüléseken élők is egyre többet lógnak a világhálón, már nemcsak a nagyvárosi magyarok gondolják úgy, hogy az internet nélkül megállna az élet. A legtöbbet a Facebook-on lógunk, de egyre jobban érdeklődünk a nagyvilág iránt is.

Kép: PP

A felnőtt magyar internetezők több mint kétharmada inkább lemondana egy hónapra a tévénézésről, de az internet-hozzáférést nem tudná nélkülözni. A netezők körében a világhálót naponta többször használók aránya eléri a 87 százalékot, emellett folyamatosan nő az internetezéssel eltöltött idő, és ehhez már az okostelefon-tulajdonosok 70 százaléka telefonját (is) napi szinten használja.

Míg az internethasználat korábban főként a nagyvárosiakra volt jellemző, addig mára a kisebb településeken élők is felzárkóztak mögéjük, ezáltal csökkentve a digitális szakadékot az ország egyes területei között – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából.

Az Eurobarométer korábbi adatgyűjtéséből azonban az is látható, hogy a lakosság harmada még mindig nem netezik. Soha.

Egyre többet lógunk a hálón

Az eNET 2015. április vége és május eleje között végzett online kutatása alapján korábban a rendszeresen internetező nagyvárosiak több mint fele, a kisebb településeken élőknek viszont csupán 41 százaléka használta rendszeresen a netet. Mára azonban a két csoport internethasználatának gyakorisága kiegyenlítettebbé vált: jelenleg a felnőtt magyar netezők 87 százaléka, ezen belül a nagyvárosiak 89 százaléka, a kisebb településeken élőknek pedig 86 százaléka naponta többször netezik. Az internethasználat többé már nem nagyvárosi kiváltság, hanem a település jellegétől függetlenül a mindennapi rutin része.

A nagyvárosiak és a kisebb településeken élők egyaránt otthon neteznek a legnagyobb arányban, és közel felük jellemzően az esti órákban teszi ezt. A munkahelyen/iskolában és az utazás közben történő internethasználat azonban jóval gyakoribb a nagyvárosiak körében (60%, illetve 45%), mint a kisebb települések lakói között (51% és 34%). A munkahelyi használat során jelentkező különbség az eltérő jellegű munkavégzésből adódhat, hiszen aki nem számítógépen dolgozik, annak az internethasználatra is korlátozottabbak a lehetőségei munka közben. Az utazás során történő netezésnek pedig a mobilinternet-hozzáférés szab határt, ami a kisebb települések lakói körében még kevésbé gyakori.

Lemaradunk a digitális evolúcióban
Szingapúr vezet, az USA a hatodik, Magyarország pedig a 44. az internethasználat és e-kereskedelem szempontjából legfejlettebb országok 50-es toplistáján – derül ki a globális piac áttekintését nyújtó Digitális Fejlődési Indexből, amelyet a MasterCard egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) közösen tett közzé.
Miért olyan fontos a net?

Az internet életükben játszott szerepét tekintve a válaszadók véleménye egyöntetű: ha nem lenne internetük, alapvetően nehezebb lenne megszervezniük életüket. Ez főként az információszerzés, a kapcsolattartás, az ügyintézés, és a munka/tanulás terén okozna számukra jelentős problémát, ami miatt „minden lelassulna”, így teljesen át kellene alakítaniuk a mindennapi teendőiket.

 Úton a mobilitás felé

Az internetezésre alkalmas eszközök tekintetében az asztali számítógéppel rendelkezők aránya a kisebb, a laptop tulajdonosok aránya a nagyobb településeken élő netezők körében magasabb. Okostelefon esetében viszont csekély a különbség köztük: a nagyvárosiak 65 százaléka, kisebb településeken élőknek pedig 62%-a rendelkezik vele, és egyaránt közel 70 százalékuk használja készülékét napi szinten internetezésre (is). Bár mobil eszközök és infrastruktúra tekintetében egyelőre a kisebb településeken élők lehetőségei valamivel korlátozottabbak, várhatóan ez a lemaradás is tovább csökken majd. A lakóhely jellegétől függetlenül a válaszadók 99 százaléka rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. Mobilinternetet a nagyvárosaik fele, de a kisebb településeken élőknek is 43 százaléka használ.

És mit csinálunk a neten?

Az eNET friss felmérése szerint az interneten leggyakrabban végzett tevékenységek közül egyértelműen az információkeresés, a böngészés, és a levelezés a legjellemzőbb. Bár a tevékenységek sorrendjében nincs lényeges különbség a település jellege szerint, azonban mindegyiket nagyobb arányban említették a nagyvárosiak, mint a kisebb településeken élők. Ugyanakkor a közösségi oldalak látogatása esetében minimális az eltérés köztük, ami arra utal, hogy ennek a felületnek jelentős szerepe van a digitális szakadék csökkenésében.

A Facebook mindenhol verhetetlen

Közösségi oldalak tekintetében a Facebook mindent visz: a nagyvárosiak 82 százaléka, a kisebb településeken élő internetezőknek pedig 85%-a napi szinten látogatja. A többi közösségi oldal látogatottsága messze elmarad mögötte. A Facebookon a lakóhely típusától függetlenül a válaszadóknak több mint kétharmada szokott legalább heti rendszerességgel megosztásokat, hozzászólásokat lájkolni, valamint csetelni. A képek és cikkek megosztása, illetve a kommentek írása a kisebb településeken élők körében népszerűbb, mint a nagyvárosiakéban, előbbi csoportnak közel a fele, míg a nagyvárosiaknak csupán a harmada szokta legalább hetente végezni ezeket a tevékenységeket. Facebookos aktivitás kérdésében tehát a kisebb települések lakói már nem csak utolérték, de meg is előzték a nagyvárosiakat.

Megéri, ha netezhet a dolgozó?
Ma a legtöbb munkakörben már evidensen szükség van internet használatra. Elképzelhető viszont, hogy ott is jobban megéri belefoglalni ezt a munkaköri leírásba, ahol nem lenne muszáj.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo