„Az, hogy mennyiben és hogyan befolyásolják az új információs technológiák egy cég versenyképességét, nagyban függ attól, hogy mivel foglalkozik az adott cég, illetve mely folyamatairól van szó” – mondta a HR Portálnak Tanács Lajos, az Alvicom Ltd. fejlesztési vezetője. A gyártási folyamatok bizonyos esetekben elképzelhetetlenek informatika nélkül (például a tévégyártás), más esetekben nem feltétlenül szükségesek (mondjuk a kézműves borászatoknál). Az értékesítés és marketing már biztosan nem működik IT nélkül: az internet az egyik leghatékonyabb hirdetési és értékesítési csatorna, és a térnyerése még mindig nem állt meg. Már a mai nagyszülők jelentős része is készség szinten használja az internetet, néhány évtized múlva analfabétának fog az számítani, aki nem tud az interneten bevásárolni.
Egyre inkább oda kell figyelniük a cégeknek az új információs technikák jelenlétére, és egyre nagyobb figyelmet is kell rájuk szentelniük, ráadásul mindezt két irányba – hangsúlyozta Lerf Andrea, a Coaching Team tudásmenedzsment igazgatója. Egyrészről a cégen belüli folyamatok, rendszerek fejlesztése, használata alkalmával is fontos szempont lehet (fiatal munkavállalók esetében mindenképpen), hogy milyen friss és felhasználóbarát, átlátható, értelmes adatokat bekérő rendszerrel kell dolgozniuk. Ez akár a munkaerő toborzás területén is előnyt jelenthet a cég számára, hozzájárulhat akár a vállalat imázsához is. Másrészről pedig a fogyasztók (B2B és B2C egyaránt) irányába történő kommunikáció, rendelés és tulajdonképpen bármilyen kontaktus, kapcsolat alkalmával felmerülhetnek a modern digitális alkalmazások, amelyek, ha jól eltaláltak, akkor tényleges versenyelőnyt biztosíthatnak a cég számára. (Ha pedig teljes IKT-infrastruktúránkat virtuális eszközökre cseréljük, akár kiadásaink 30 százalékát is megtakaríthatjuk a Piac & Profit szakértője szerint.)
Tudni kell delegálni a felsővezetésnek
Felülről a stratégiának kell jönnie, a távlati céloknak, a víziónak, de konkrét feladatokra ezt már a középvezetésnek és a végrehajtó rétegnek kell váltania – tette hozzá Tanács Lajos. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos összeghatár alatt csak ront a hatékonyságon, ha a felsővezetésnek mindent jóvá kell hagynia. Általában úgysem látnak bele kellőképpen a témákba ahhoz, hogy ezt érdemben meg tudják tenni. Persze ehhez léteznie kell egy egészséges bizalmi viszonynak a felső és középvezetői réteg között, de ennek kiépítése megint csak a felsővezetés feladata. Ilyenekkel kellene foglalkozniuk, nem azzal, hogy négy vagy öt új nyomtatót vegyen a cég. Csak éppen sokkal könnyebb a négy és öt nyomtató között dönteni, mint egy egészséges bizalmi viszonyt kiépíteni. Az elsőt eldönteni egy perc, a második hosszú évek munkája.
A mobiltelefon illetve az internet használata szokott egy érzékeny pont lenni a hazai vállalatoknál. A fiatal munkavállalókra amúgy is jellemző, hogy ha nem olyan eszközt biztosít számára a cég, amivel ő komfortosan tud működni, akkor inkább a sajátját használja, hiszen szinte összenőttek ezekkel a technikai eszközökkel. Ez a tény az IT szakemberek számára számos nehézséget vethet fel, például, hogy a hálózatot arról a gépről miként éri el, illetve egyáltalán elfogadható-e, hogy arról el tudja érni a rendszert, hogyan lehet saját gépre telepíteni, azon frissíteni egy-egy céges programot, milyen védelmi eszközt, tűzfalat kell használni ilyen esetekben.
Fromann Richárd szerint a felsővezetésnek még a legkisebb vállalatnál is kiemelt szerepet kellene tulajdonítani az IKT-nak, de Magyarországon a kkv tulajdonosok és vezetők többsége jelenleg még nem látja az infokommunikációban rejlő üzleti lehetőségeket, így pl. sokan még azt sem, hogy egy céges honlap mennyire jó eszköz lehet az árbevétel növelésére. Ezen motivációs gátat nagyon nehéz áttörni, az ebben valamilyen formában az államnak és az érdekképviseleti szervezeteknek (pl. kamaráknak) is szerepet kell vállalni, akár az uniós források felhasználásával is.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
