Jönnek a robotok, eltűnnek munkahelyek

2018. február 20. kedd - 08:13 / piacesprofit.hu
  •    

Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.

Érdekes, elgondolkodtató, ugyanakkor rémisztő is, hogy a munkaerőhiány és annak következményei milyen eltérő hatásmechanizmusokat indítanak el. Még inkább figyelemre méltó a jelenség, ha azok az Európai Unión belül, egymástól nem is olyan távol eső két országban figyelhetők meg.

Míg Magyarországon még mindig a béremelés tűnik a slágerfegyvernek a munkaerőhiány leküzdésében, és az érintettek törzsi örömtáncot járnak, ha sikerül a feleknek megállapodni, és elmarad a beígért sztrájk, addig Németországban az ipari digitalizáció és automatizáció terjedése, illetve több ezer munkahely megszüntetése az új irány.

fotó: Flickr/JD Hancock

fotó: Flickr/JD Hancock

Január utolsó napjaiban már foglalkoztunk olyan hírekkel, amelyekből arra a következtetésre jutottunk, hogy a munkáltatók nem kizárólag a béremelés eszközével igyekeznek operálni a munkaerőhiány ellen folytatott harcukban.

Korábbi cikkünkben az ipari alkalmazású robotok magyarországi elterjedésének, illetve egy hipermarketlánc által bejelentett, a hatékonyságnövelés jegyében elkerülhetetlen leépítés témájával foglalkoztunk. Az akkor példaként hozott és elemzett hírek egyértelműen jelezték, hogy a munkaerőhiány elleni harc adott esetben munkahelyek megszűnését is eredményezheti.

Ki nézhet munka után az automatizálás miatt?
Az automatizálás a munkahelyek átlagosan mindössze 3 százalékát veszélyezteti a 2020-as évek elejére, az évtized végére azonban ez az arány csaknem 20 százalékra nő, a 2030-as évek közepére pedig 30 százalék körüli lehet – derült ki a PwC 29 országot vizsgáló tanulmányából.

Lehettek azonban bármilyen egyértelműek a jelek, vállalati oldalról nézve – üzleti/gazdasági megfontolásból – ezek logikus és indokolt lépések, munkavállalói és érdekképviseleti oldalról sem akkor, sem pedig ma nem tulajdonítanak azoknak igazán jelentőséget. Pedig kellene.

A mai nap hírek szempontjából ugyanis megint furcsa kettősséggel szolgált. Míg Magyarországon az ad okot örömre, hogy egy német multinacionális céggel szemben egy munkavállalói szakszervezet újfent sikeresen alkalmazta a sztrájkkal fenyegetés eszközét, és alapbéremelést harcolt ki az általa képviselt munkavállalók részére, addig Németországban egy szintén német multinacionális vállalat több ezer főt érintő leépítést jelentett be.

Ráadásul az érintett konszern vezérigazgatója szerint ez a leépítés „csak ízelítő abból, amit az ipar digitalizációval járó gyökeres szerkezeti átalakulása általában az egész termelőiparban maga után fog vonni”. Akkor most tulajdonképpen minek is lehet örülni?

Annak mindenképpen lehet, hogy egy újabb vállalatnál, újabb béremelésben részesítik a magyar munkaerőt. Csak az örömködésben nem kellene itt megállni. Örüljünk annak is, hogy ezek a munkahelyek ma még léteznek. Mert azt ugye nem gondolhatjuk komolyan, hogy Magyarország, mint egy sziget, függetlenítheti magát a világgazdasági folyamatoktól, azon belül is a munkaerőhiányra adott nagyvállalati reakcióktól és válaszoktól.

Számtalan bejegyzésünkben írtunk már arról, hogy az elmúlt évek hazai béremelései alapvetően a munkaerőhiány generálta munkáltatói pánikreakciók, amelyek elsődleges célja a meglévő munkaerő megtartása. De bárki is komolyan gondolta, hogy ezzel vége, a béremelésekkel megoldódott a probléma? Munkavállalói oldalon valóban van ok az örömre, már persze azok esetében, akik részesei az elmúlt időszak béremelési hullámainak. Vállalati, munkáltatói oldalon ez még közel sem a végleges megoldás. Sőt, a vállalatok által alkalmazott érdemi megoldásokat és azok hatásait még nem láthatjuk, azokból csak most kezdünk ízelítőt kapni.

6+1 lehetséges irány címmel foglaltuk össze pár hete a munkaerőhiány elleni harc lehetséges eszközeit, amelyek között természetesen szerepelt a béremelés, mint nem egyedüli és mint anyagi korlátokba ütköző megoldás. Ebben a felsorolásban szintén helyet kapott a gépesítés és robotizáció, mint alternatíva, ami azonban alapvetően csak tőkeerős, nagyvállalati közegben alkalmazható széles körben. Ám ez sem kis terület, hiszen van olyan előrejelzés, amely 2030-ig 4-800 millió munkahely megszűnését vizionálja globálisan éppen a robotok szélesebb körű elterjedése miatt.

És akkor nem esett még szó a hatékonyságnövelésről, mint az eljövendő időszak csodafegyveréről. Egy vállalat hatékonysága számos tekintetben növelhető, legyen szó a munkaszervezés, a működési kultúra vagy éppen az emberi

A titkárnőket is fenyegeti az új ipari forradalom
A digitalizálás különösen a női munkahelyeket fenyegeti, hangzott el a Davosban zajló Világgazdasági Fórumon. Az intézmény részére készült tanulmány szerint az USA-ban az elvesző munkahelyek 57 százalékát nők töltik be.

munkaerő teljesítményének hatékonyabbá tételéről. A lényeg, hogy a hatékonyság növelése eredményeként a vállalat versenyképessége növekedjen. Ha ezt sikerül elérni, a cégvezető, a munkáltató ez esetben mondhatja el, hogy eredményt ért el – a többi között a munkaerőhiány elleni harcban is.

A rossz hír viszont az, hogy a robotizációhoz hasonlóan a hatékonyságnövelés is leépítéseket vonhat maga után. Nem véletlen, hogy egyre gyakrabban hallani olyan híreket, hogy egy vállalat működési hatékonyságának javítására hivatkozva olyan szervezeti átalakításokat hajt végre, amelynek eredményeként munkahelyek válnak feleslegessé. Ilyen döntésekről világ- és hazai viszonylatban is hallottunk példát az elmúlt hónapokban. Az események tehát azt látszanak igazolni, hogy a robotizáció mellett a hatékonyságnövelés az, amely mellett a vállalatok letették voksukat. A jövőre nézve ez pedig azt jelentheti, hogy adott esetben legalább annyi hír fog szólni munkahelyek megszűnéséről, mint béremelésekről.

Szerző:

Dr. Tomka Barnabás

www.humaneroforrasoptimalizalas.hu

 

 

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor