Így válasszunk olyan jelszót, ami tényleg véd is

2012. szeptember 06. csütörtök - 10:34 / Timár Gigi
  •    

Bár életünk legfontosabb részeit védik, az emberek többsége nem túl körültekintően választ jelszót magának. Adunk néhány tippet, hogy nagyobb biztonságban legyünk!

Jelszó védi a bankszámlánkat, a közösségi oldalas profilunkat, a vállalati számítógépünket és a mobiltelefonunkat. Jelszó kell ahhoz, hogy vásároljunk az interneten, hogy ügyeinket intézhessük a szolgáltatóknál, és még sorolhatnánk. Ha valaki hozzáférne összeshez, tulajdonképpen megváltoztathatná az életünket. Ennek ellenére a többség nem túl nagy körültekintéssel választja ki az őt védő betű- és számsorokat. (Bárkit érhet célzott támadás, ezt adatok bizonyítják.)

Kép:sxc
Kép:sxc
Két módszer a jó jelszóválasztáshoz
1. Torzított, de megjegyezhető
A fenti elvek szerint igen népszerű megoldás például egy általános szó „eltorzítása” például úgy, hogy egyes betűket a rá hasonlító számokra cserélünk, vagy minden második karakternél nagybetűt használunk. Így lenne például virág szó v1Rag. Ez sokkal bonyolultabbnak hangzik, nehezebb is megjegyeznie egy élő embernek, a számítógépes kódtörők számára azonban nem jelent nehéz prédát. Eredményesebb és könnyebben megjegyezhető lesz a jelszó, ha alapja mondjuk egy olyan mondat, amit biztosan nem fogunk elfelejteni. Például: A két legjobb barátom Péter és Kata. A mondtat minden szavának első betűjét egymás után írva alakul ki a jelszó – esetünkben aklbpek. Néhány karaktert kicserélhetünk számokra és nagybetűkre – vagyis a2lbPeK. Ezt még néhány speciális karakterrel megbolondíthatjuk, aminek eredménye egy nehezen felfejthető, de a magunk számára megjegyezhető jelszó.
2. Sok szó, laza kapcsolatban
Sokkal biztonságosabb jelszót generálhatunk, ha több szóból álló összetételt, akár egy teljes mondatot választunk, a tagokat egyszerűen szóközökkel – vagy ha ezt egy rendszer nem engedi, akkor például „alulvonással” – elválasztva. Igyekezni kell persze, hogy közben elkerüljük az alap hibákat, tehát a „A kisfiam neve Péter” helyett sokkal inkább javasolt valami olyasmi, mint „ bika eger bor”. Az egymáshoz egyáltalán nem, vagy éppen csak a mi szabad asszociációnk következtében kapcsolódó szóköteg pedig sokkal nagyobb biztonságot nyújt a szakértők szerint.

A tapasztalatok szerint az emberek jelentős része választ olyan banális jelszavakat, amelyeket akár egy idegen is könnyen kitalálhat – ráadásul ma a például a közösségi oldalakon rólunk elérhető számos információ miatt az idegenek is sokkal de sokkal többet tudhatnak bárkiről, mint korábban.  A kellően erős jelszó egyedi (azaz sehol máshol nem használjuk), hosszú – legalább 8, de inkább 10-12 karakteres.  Legyen megfelelően változatos (egyaránt tartalmaz kis- és nagybetűket, számokat, valamint speciális írásjeleket is, például -+’"+!%/=_<>#&();?.÷-_karaktereket), és nem kitalálható személyes információinkból (nem kutyánk, családtagunk neve, nem közösségi oldalról bárki által leolvasható születési dátumunk, hanem lehetőleg véletlenszerűen generált, például paiK#debt=maRry88).

A legfontosabb védelem az, hogy a jelszót tényleg bizalmasan kezeljük. Szakemberek szerint éppen annyira kell vigyáznunk rá, amennyire fontos nekünk az információ, amit véd. A jelszó megadása nem bizalom teszt, a családtagjainkkal is csak indokolt esetben osszuk meg, hiszen minél több ember ismeri, annál nagyobb a veszélye, hogy akár véletlenül is, de rossz kezekbe kerül. Ne őrizzük a jelszavainkat a számítógépen vagy telefonban, itt keresik ugyanis először. Természetesen a képernyőre tűzött papír cetli sem jó megoldás. Ugyanígy tilos e-mailben elküldeni a kódot, akár saját magunknak is. Biztonsági intézkedésként az is ajánlott, hogy ismeretlen, nyilvános gépen ne üssünk be érzékeny jelszót, mivel nem tudhatjuk, nem rögzíti-e a leütéseket. Vagyis internet kávézóból nem célszerű banki utalásokat intézni. Emellett mindenképpen érdemes több jelszót használni, hogy csökkentsük a kockázatot, ha valamelyik esetleg illetéktelen kezekbe kerülne.

A leggyakoribb rossz jelszavak
12345, asdf – Bármilyen meglepő, szakemberek azt állítják, hogy ez a leggyakoribb jelszó és vannak, akik igazán fontos adatok védelmére is ezt használják. Nagy hiba! Gondoljunk bele, a klaviatúrán másoknak is épp így sorakoznak a betűk…
Pistike, Fradi, Blöki – a gyermekünk, kedvenc focicsapatunk vagy háziállatunk nevét választani jelszóként szintén nem túl biztonságos. Ha valaki kicsit is ismer, ez lesz mondjuk a második tippje. Ha pedig nem ismer, a facebookról deríti majd ki könnyedén az infót.
Születési dátum vagy telefonszám – ezt is nagyon sokan használják, pedig szintén könnyedén kideríthető, evidens ötlet. Annyi számot kell fejben tartanunk, még egy csak elfér. A csak számokat tartalmazó jelszavakkal eleve gond van, a tíz számjegy bármilyen kombinációjának felfejtése pillanatok kérdése egy számítógépnek.