Gazdasági növekedést okoz az internet

Az Európai Bizottság szerint a nagysebességű internet a gazdaság valamennyi ágazata számára igen fontos és a digitalizált egységes piac gerincét alkotja. A szélessávú lefedettség 10 százalékos növekedése a gazdaság 1-1,5 százalékos növekedését hozza magával. Ezért kéri ki az EB az érdekeltek véleményét arról, hogy miként lehetne a nagysebességű internethálózatok felállításának költségeit csökkenteni az EU-ban.

Az Európai Bizottság (EB) nyilvános konzultációt kezdeményezett a nagysebességű uniós internethálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről. A 2010 májusában meghirdetett európai digitális menetrend célul tűzte ki, hogy 2013-ra megvalósuljon a 100 százalékos, azaz minden európai polgárra kiterjedő szélessávú lefedettség és mindenki számára elérhetővé váljék a 30 Mbps-os internetkapcsolat, valamint hogy 2020-ban az európai háztartások legalább fele 100 Mbps-nál is gyorsabb internet-előfizetéssel rendelkezzen.


Kép:PP archív
Szigorúbb ellenőrzést terveznek
A 2000. évi e-kereskedelmi irányelv jogsértő online tartalmak eltávolítására és blokkolására vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát tervezi az idei évre az Európai Bizottság. Ez ugyanis az iparági érintettek részvételével 2010-ben lebonyolított konzultáció tapasztalatai szerint nem ad egyértelmű iránymutatást a jogtulajdonosok, a szolgáltatók és a felhasználók jogait és kötelezettségeit illetően. Az értelmezési nehézségek okán az illegális tartalom rendre túl sokáig marad elérhető, és a tartalomszolgáltatók jogai sem kapnak kellő figyelmet.

A szélessávú beruházások teljes összegének 80 százalékát is kitehetik a lakossági infrastruktúrát érintő munkálatok, melyek magas költségeit az építési projektek összehangolatlansága, a meglévő infrastruktúra újbóli felhasználásának elégtelen volta és a különféle szereplők együttműködésének hiánya magyarázza. Az EU két évvel ezelőtti vizsgálatai azt mutatták, hogy az európai lakosok 30 százaléka még soha nem használta az internetet. Európa ezenfelül a kutatásra irányuló beruházások és a szupergyors hálózatok bevezetése terén is lemaradt ágazati partnerei, az Egyesült Államok és Japán mögött. 2010-ben az európaiak csupán 1 százaléka rendelkezett nagy sebességű száloptikás hálózatokhoz való hozzáféréssel, míg Japánban ez az arány 12 százalék, Dél-Koreában pedig már 15 százalék volt, az EU erre vonatkozó kutatási és fejlesztési ráfordításai pedig az Egyesült Államok hasonló ráfordításainak mindössze 40 százalékát tette ki.

Egységes digitális piac

Az elkészült menetrend számos kiemelt intézkedési területet határozott meg. Ilyen például az egységes digitális piac létrehozása, az internet iránti bizalom és a biztonság erősítése, a jelentősen gyorsabb internet-hozzáférés biztosításának garantálása, a kutatásra és a fejlesztés terén megvalósuló beruházások ösztönzése, vagy a digitális jártasság, a digitális készségek javítása. Az EB véleménye szerint megérett az idő a digitális korszak előnyeit érvényre juttató új egységes piac megteremtésére. Európa egyelőre nemzeti online piacok tarka egyvelege, amelyben az európai polgárokat különböző problémák akadályozzák abban, hogy élvezzék az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket. Ezért kívánatos volna, ha az országhatárok nem állnának a kereskedelmi és kulturális tartalmak és szolgáltatások szabad áramlásának útjában. Ezt az állapotot a jogszabályi korlátok felszámolásával, az elektronikus fizetés és számlázás elősegítésével, a vitarendezés javításával és a fogyasztók bizalmának növelésével lehetne elérni.

Az internet megmenthet
Az internetes kereskedelem az elhúzódó válság, a csökkenő vásárlóerő ellenére is folyamatosan növekedni képes terület, így a kisebb cégeknek elemi érdeke lenne, hogy megjelenjenek a weben is. A kis- és középvállalkozásoknak mégis mindössze a 26 százaléka vásárol és 13 százaléka értékesít az interneten az Európai Bizottság adatai szerint. Ez ugyan 2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, de elmarad a tervektől. Egy igazán jó oldal nemcsak marketingcélokat szolgál, hanem a cég kulcstevékenységét viszi fel az internetre, vagyis vásárolni is lehet rajta. Egy webshop elindítása jelentősen növelheti a kiskereskedők üzleti hatékonyságát, ám a Budapest Bank adatai szerint mindössze a kkv-k 13 százalékának van ilyen. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a megkérdezettek 90 százaléka magánemberként vásárolt már online. Ráadásul a termékeiket, szolgáltatásaikat a neten is kínáló cégek fele azt állítja, hogy jelentősen nőtt a forgalma ennek köszönhetően. A webes értékesítéssel épp a kisebb cégek számára folyamatos korlátot jelentő kisméretű piac hátrányait lehet csökkenteni, hiszen akár az ország - sőt a világ - másik végéből is érkezhetnek vevők egy eldugott falucska rejtett utcácskájában székelő vállalkozáshoz is. (Az ebben rejlő lehetőségekről itt olvashat bővebben.)

A jelenlegi jogszabályi kereteken belül többet lehetne és kellene tenni az egységes telekommunikációs piac megteremtéséért, és a digitális menetrend többek között a szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése révén élénkíteni fogja a zeneletöltési ágazatot (ahol az EU teljesítménye jelenleg negyede az Egyesült Államokénak). Az EU online vásárlóinak jelenleg csupán 8 százaléka vásárol más országból, és a határokon átnyúló internetes vásárlási kísérletek 60 százaléka hiúsul meg műszaki vagy jogi okokból kifolyólag, például a nem hazai hitelkártya visszautasítása miatt. Az EB ezenfelül gondoskodni kíván az uniós fogyasztók védelméről a digitális térben egy olyan digitális kódex kibocsátásával, amely egyértelmű és közérthető formában foglalja össze a polgárok online térben érvényes jogait. Jelenleg számos fogyasztó számára okoz nehézséget az őt megillető digitális jogok megismerése, különösen, ha ezek számtalan külön bonyolult jogi dokumentumban elszórva lelhetők fel.

A most meghirdetett nyilvános konzultáció 2012. június 20-ig tart, s az EB reményei szerint annak tanulságai hozzájárulnak majd a beruházási költségek csökkentéséhez és ebből fakadóan a szélessávú szolgáltatások végső kiskereskedelmi árainak mérséklődéséhez is.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo