Félnek is, de kíváncsiak is a felhőre a cégek

A magyarországi cégek 8 százaléka használ jelenleg felhő alapú technológiát, amellyel jelentős mértékben elmarad az Európai Unió 19 százalékos átlagától. Az alacsony penetráció oka legfőképpen a technológiával és a jogi környezettel kapcsolatos ismeretek hiányával, illetve a biztonsági kérdésekkel összefüggő tévhitekkel magyarázható.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Magyarországon ma még csupán a cégek 8 százaléka használja a felhő alapú technológiát, amellyel az Európai Unió tagállamai között a sor végén szerepel, csupán öt országot (Bulgária, Görögország, Lengyelország, Lettország, Románia) megelőzve – derül ki az Eurostat decemberi adataiból. A legmagasabb aránnyal Finnország büszkélkedhet, ott már a vállalatoknak több mint a fele (51%) alkalmazza ezt a megoldást. A nyugati országok példája jól mutatja a várható trendet, bőven van lehetőség a felhőszolgáltatások magyarországi elterjedésére. (Világszerte a felhőszolgáltatások elterjedésére számíthatunk.)

Az európai szintű felmérésből kiderül, hogy a legtöbb cég biztonsági aggályok és a jogi környezet ismeretének hiánya miatt marad távol a technológiától, a kis- és középvállalatok emellett a felhővel kapcsolatos ismeretek hiányára és a szolgáltatás költségeire hivatkoznak. Utóbbi már csak azért is meglepő, mert e megoldás felhasználói egyik nagy előnyként éppen a költséghatékonyságot emelik ki.

„A felhő alapú technológia egyelőre bizonytalan területnek számít a magyar vállalkozások körében, de tapasztalataink azt mutatják, hogy a cégek kíváncsiak, és nyitottak az innovációra. Felmérésünk rámutat arra, hogy a magyarországi szinthez képest sokan, ügyfeleink 16 százaléka tervezi szervereinek virtualizálását. Jelentős többségük (89%) tisztában van azzal, hogy a felhőkkel jelentősen csökkenthetik költségeiket, és többségük érdeklődik is a technológia iránt, azonban a kevés ismeret és a biztonsági aggályok miatt egyelőre nem mernek váltani. Pedig a felhő biztonsági szintje magasabb, mint a fizikai adattárolóké. Ugyanis amíg egy szerverparkban egy meghibásodás ellehetetleníti az adatok elérését, addig a felhő fragmentált felépítésének köszönhetően az ilyen szolgáltatást igénybe vevő cégek nem is érzékelik a hibát, a szolgáltatás problémamentesen működik tovább – magyarázza Lévay Örs, az Externet Nyrt. vezérigazgatója.

Hét IT trend, amelyre érdemes odafigyelni 2015-ben
Mire érdemes ügyelni az idén az informatikai trendek területén? Várhatóan még nagyobb lesz a big data, előretör a dolgok internete és elterjedőben lesz a biometrikus azonosítás.
Az ismeretlen nemzetközi jogi kitettség erős visszatartó tényező lehet

A felhőszolgáltatást nyújtó és igénybevevő jogi környezete körüli bizonytalanságot az európai nagyvállalatok közel fele, a kkv-nak pedig közel az egyharmada nevezi meg problémaként. Mivel a felhő alapú technológia nem korlátozódik országhatárok közé, a vállalatoknak adaptálniuk kell a nemzetközi jog, illetve az érintett országok jogrendszerének vonatkozó részeit. Így a cégek óvatosságból, vagy kényelemből inkább maradnak a megszokott, de költségesebb fizikai megoldások mellett.

A problémára megoldást jelenthet, ha a szolgáltatást igénybe venni kívánó ügyfél hazai szolgáltatóhoz fordul. Mivel mind a kiszolgáló, mind a felhasználó ugyanabban az országban van, kizárólag a magyar jogrendszer vonatkozó jogszabályai érvényesek a két félre. „A hazai felhőszolgáltatás kezdeti elterjedésének kulcsát abban látjuk, hogy a vállalatok felismerik a szolgáltatók által kínált értékajánlatokat, növekszik bizalmuk az új technológia iránt” – teszi hozzá Lévay Örs.

A KPMG 500 nagyvállalat és multinacionális cég körében végzett decemberi felmérése alátámasztja, hogy a felhő alapú technológia adaptálásával a cégek rendkívül sok előnyre tettek szert. A vizsgálatban részt vevő vállalatok 35 százaléka használja már a technológiát, ezek 73 százaléka pedig az üzleti teljesítmény javulásáról számolt be. A legjelentősebb pozitív változások közé a cégek a költséghatékonyság javulását, a mobil munkaerő hatékonyabb adaptálását, az ügyfelek és partnerek összehangolását, illetve az adatok jobb kihasználtságát sorolták.

Ennyivel olcsóbb a felhő a cégeknek
Évente átlagosan 72 ezer forinttal lehet alacsonyabb az egy főre jutó informatikai költsége egy olyan cégnek, amely az adatait „felhőben”, vagyis külső adatközpontban tárolja. Egy 80 főt foglalkoztató cég nagyságrendileg évi 6 millió forintot takaríthat meg a felhőalapú szolgáltatások révén, ennek ellenére a bérlők túlnyomó többsége még mindig a saját üzemeltetésű szerverszobákhoz ragaszkodik az irodapiacon.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo