Felhős a jövő

2014. február 07. péntek - 07:30 / kkummer
  •    

A felhő alapú számítástechnika ugyan csak nemrég robbant be a köztudatba, sokak számára azonban máris nélkülözhetetlen eszköz a mindennapokban. De hiába az újdonság ereje, a 21. században minden elképesztő sebességgel fejlődik. Érdemes máris feltenni a kérdést, milyen is lesz majd a nem túl távoli jövő felhője?

A válság nemcsak hazánk vagy a régió kis- és középvállalatait érintette érzékenyen, hanem bizony világszerte mindenfelé szűkös időket hozott a vállalati szektor számára. Az egyre kevesebb felhasználható beruházási keret következtében a piaci szereplők arra kényszerültek, hogy olyan megoldások után nézzenek, amelyek nem igényelnek házon belüli beruházást. E trend eredményeképp menetelnek töretlenül a felhő alapú szolgáltatások.

– Jelenleg a hazai vállalatok mintegy negyven százaléka használ valamilyen felhő alapú szolgáltatást, ám iparági előrejelzések szerint ez az arány kettő–négy éven belül hetven százalék körülire emelkedik majd – mondta Rékasi Tibor, a T-Systems vezérigazgatója a vállalat Symposium elnevezésű éves rendezvényén. Hozzátette: integrált megoldást (vagyis a felhő alapú szolgáltatások és a házon belüli rendszerek összehangolását) jelenleg a nagyvállalatok 78 százaléka, míg a kkv-szektor közel fele, mintegy 48 százaléka használ.

2014-ben a felhőszolgáltatások globális piaca megközelíti a 160 milliárd dollárt, ami 126,5%-os növekedés 2011-hez képest
Forrás:GigaOM Research

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója még tovább ment a jövő boncolgatásában. Szerinte a digitális forradalom új szinteken folytatódik: a hardverfókuszú világot felváltja a szoftver és adat alapú világ. Külön kiemelte a mobilitást, amely szerinte mindenre befolyással lesz a jövőben, például azért, mert a jelenleg 30 százalékos okostelefon-penetráció néhány éven belül eléri már az 50 százalékot.

– Az egyik előnye a felhőnek, hogy magánemberek, kisebb cégek is hozzájuthatnak a szolgáltatásokhoz anélkül, hogy be kellene fektetniük vagy különösebb IT-tudással kellene rendelkezniük – mondta a Magyar Telekom vezére.

Tabudöntögető

Azonban a felhő alapú szolgáltatások észrevétlenül átalakítják a számítógépekről, a rendszerekről alkotott, eddig dogmatikusan kezelt elképzeléseinket is. Az egyik elementáris erejű változás a klasszikus mappa alapú fájlrendszer eltűnése a felhőben. A mappák és a beléjük tartozó fájlok struktúrája nehezen ledönthető bálvány, és valószínűleg a valós, fizikai gépeken még évtizedekig megmarad. A virtualizált tárhelyeken viszont nem feltétlenül logikus az ilyen típusú fájlszervezés. A „milyen típusú adat, kivel lett megosztva, mikor nyúltunk hozzá utoljára, mely projekthez tartozik” típusú jellemzők határozzák meg alapvetően a fájlunkat, nem a pontos fellelhetősége.

Kép:PP/FörsterTamás

A dokumentumok megtalálhatóvá tétele komoly kihívás elé állítja a felhőszolgáltatókat, és ki így, ki úgy igyekszik megközelíteni a problémát. Az Evernote-ban például címkékkel lehet feldíszíteni a jegyzeteinket a könnyebb elérhetőség kedvéért, a Google Drive-ban pedig egyetlen gombnyomással érhetjük el a velünk megosztott anyagokat vagy nemrég módosított fájlokat. A sokak által – főleg az egyszerű kezelhetősége és hatalmas tárhelye miatt – kedvelt Dropbox viszont automatikusan frissíti a számítógép mappáiból a felhő adatait, így bárki bármerre jár, mindig a legfrissebb verziót látja. (Itt olvashat részletesebben ezekről az alkalmazásokról, és még jó pár másik hasznos mobilon is elérhető app-ról.)

Memóriagondok

Több független szakértő véleménye szerint is nagy bajban leszünk néhány éven belül a memóriák terén. Bár egy-két évtizede még néhány 1,5 megabájtos flopin vígan el lehetett tárolni egy cég összes adatát, mára a nagyobb vállalatok adatmennyisége petabájtban (egymillió gigabájt) mérhető. A Forbes egy cikke szerint 2020-ig a világon fellelhető összes adat mennyisége az ötvenszeresére nő, a tárolókapacitás azonban még az új technológiákkal is legfeljebb tizenötszörös bővítést tesz lehetővé.

Ebből következik, hogy a most még hegyekben álló óriási felesleges tárkapacitás, amit nem titkolt ügyfélszerzési szándékkal hirdetnek ingyenesen a nagy felhőszolgáltatók, néhány éven belül kimehet a divatból.

Érdekellentétek

Addig is, amíg eljön a mindenki számára fizetős felhők kora, természetesen rengeteg anyagi gondokkal küzdő kisvállalkozást vonzanak az ingyenes szolgáltatók. (De például vállalatirányítási (ERP) rendszerből ne számítsunk ingyenebédre.)A szolgáltatásaik kényelmessé teszik egy cég munkáját, ám bizonyos szervezést is igényelnek a vezetők részéről. A szolgáltatók ugyanis láthatóan nem közelednek egymás felé – legfeljebb a közösségi oldalakra való fotófeltöltést támogatják. Dropboxból Google Drive-ra, Evernote-ról Basecampre egy klikkel adatot küldeni egyelőre nem lehetséges – és szakértők szerint nem is lesz. A szolgáltatók ugyanis mind igyekeznek kitűnni valamivel a többiek közül, és így ügyfeleket magukhoz láncolni, éppen ezért nem áll érdekükben az együttműködés a konkurenciával. El kell hát dönteni, hogy melyik szolgáltatás mellett voksol a cég, kihez kerüljenek a közös fájlok.

Jó ötlet ugyanakkor biztonsági mentést csinálni a fájljainkról egy másik szolgáltatónál is, mivel feltöltésük furcsa tulajdonjogi helyzetet teremt. Ha ugyanis a felhőbe helyezett fájljainkat a szolgáltató szerzői jogi vagy egyéb szempontból aggályosnak találja, törölheti őket, sőt az egész fiókot letilthatja – hamis vádak esetén is hónapokra akár. Mivel egyre nagyobb lesz a felhőbe töltött adatok mennyisége, egyre több ilyen esetre számíthatunk. A felhő tehát az újdonsága, kiforratlansága miatt még sok meglepetést tartogat.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek