Ez lesz a jövő nagy dobása

Kevés olyan terület van manapság, ahol nagy bizonyossággal bővülés várható az elkövetkező időszakban. Ezek között első helyet foglal el az elektronikus kereskedelem és szolgáltatások világa. A vállalkozásoknak ezért szükségszerű lépést tartani az itt bekövetkező fejlődéssel, amit szerencsére egyre többen felismernek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Kép:PP/BartosGyula

Öt éves időtávon dinamikus növekedésre számítanak az online szolgáltatások piacán a magyarországi vállalkozások - derül ki az RSM DTM Hungary Zrt. által az utóbbi hetekben végzett kutatásból. A válaszadók egy éven belül ugyan csak szerény mértékű bővülést valószínűsítenek, ám már néhány éves távon is meghatározó ütemű növekedést jósolnak e területen.

Az internetes kereskedelem az elhúzódó válság, a csökkenő vásárlóerő ellenére is folyamatosan növekedni képes terület, így a kisebb cégeknek elemi érdeke lenne, hogy megjelenjenek a weben is. Az RSM DTM által kkv-k körében végzett online felmérésből az is kiderül, hogy a magyarországi cégek zömében „meghallották az idők szavát".  Ez igencsak örvendetes fejlemény lenne, de sajnos nem minden kutatás támasztja alá. Ez év elején a GKIeNET adatai még azt mutatták, hogy a kkv-knak bátorításra van szükségük ahhoz, hogy elkezdjenek aktívan jelen lenni a világhálón, illetve hogy elfogadják az online tranzakciókat. Annak ellenére így van ez, hogy azok a kkv-k, akik saját bevallásuk szerint összkiadásuk legalább 30 százalékát fordítják ICT eszközökre, 16,7 százalékkal növelték bevételüket. Összehasonlításképpen, azok, akik 10 százaléknál kevesebbet fordítottak erre, mindössze 2,1 százalékos növekedést értek el. (A teljes magyarországi kiskereskedelem 2,4%-a már online módon történt.)

A kis- és középvállalkozásoknak mégis mindössze a 26 százaléka vásárol és 13 százaléka értékesít az interneten az Európai Bizottság adatai szerint. Ez ugyan 2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, de elmarad a tervektől. A GKI szerint az e-kereskedelem fejlődésének egyik legfőbb gátja jelenleg az online fizetés lehetőségének hiánya.

Megéri beszállni
Az internet Magyarország GDP-jének netto 3,9 százalékához járult hozzá 2010-ben (5,1 mrd USD, azaz 1058 mrd HUF, ami - viszonyításképpen - kétszerese a magyar húsiparnak) - ez az arány egyébként olyan, fejlettebb országokhoz teszi hasonlatossá Magyarországot, mint Németország vagy az Egyesült Királyság. Az interneten értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd forintot, 2010-ben pedig a 133 milliárdot, amely a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát teszi ki. A Budapest Bank felmérése szerint a megkérdezett fogyasztók 90 százaléka vásárolt már online, ugyanakkor a kereskedőknek csupán 13 százaléka rendelkezik webshoppal. A webshoppal rendelkező kisvállalkozások fele állítja, hogy forgalma növekedett ennek az eszköznek a hatására, átlagosan 26 százalékkkal. A cégek jelentős részének sikerült üzemeltetési költségeit is csökkenteni a webáruház révén, átlagosan 24 százalékkal.

Az Ipsosnak a Google Magyarország számára készített 2011-es kutatásának eredményei szerint a hazai mikro- és kisvállalkozások több mint felének nincs saját honlapja, és ezek több mint fele (63 százaléka) soha nem is gondolt arra, hogy szüksége lenne ilyesmire. Ráadásul az interneten jelen lévő cégek 60 százaléka az eWorld felmérése szerint nem nyújt direkt értékesítési szolgáltatást a weboldalán keresztül, pedig közel háromnegyedük épp azért hozta létre az oldalt, hogy vevőt szerezzen. Pedig a honlap ma már nélkülözhetetlen a vállalkozások életében, a közösségi oldalak - mint a Facebook, az iwiw vagy a Twitter - használatával viszont egyelőre inkább csak barátkoznak a cégek. A vállalkozások 50 százaléka egyáltalán nincs jelen a közösségi felületeken, annak ellenére sem, hogy tudják: ezek célirányos használatával új ügyfelekre is szert tehetnek. Ebben a szegmensben a gyors bővülés az utóbbi egy-két évben következett be, ami nem meglepő annak fényében, hogy a Magyarországon elérhető és népszerű közösségi oldalak ekkorra érték el azt a méretet, ami már a vállalkozások számára is vonzó terep lehet. (Itt olvashatja szakértőink tippjeit arról, hogy hogyan lehet sikeres a cége a facebookon.)

A kkv-k nem bíznak az online jelenlét üzleti erejében, részben túl drágának, részben túl bonyolultnak találva az ehhez szükséges eszközöket. Azok viszont, akik már kipróbálták, tisztában vannak azzal, hogy saját környezetében komoly versenyelőnyhöz juthat bármely cég, amely hajlandó versenytársainál nagyobb energiát fordítani internetes megjelenésére. Az internetes jelenlét területén ugyanis a kisebb, rugalmasabb és sokszor innovatívabb kkv-k is könnyedén kihasználhatják a web legújabb lehetőségeit.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo