E-önkormányzat: Szem előtt és háttérben

Az Európai Bizottság tavaly december közepén hozta nyilvánosságra a 2011-2015-ös időszakra vonatkozó elektronikus kormányzati akciótervét, amelynek prioritásai között szerepel a közszféra hatékonysága és eredményessége, az elektronikus beszerzések, a pályázatok gyorsabb elbírálása, az adminisztratív terhek csökkentése, a „zöld" kormányzat. Tehát az önkormányzatok informatikai feladatai is egyre fontosabbakká válnak az uniós szinten prioritásnak számító e-kormányzati fejlesztés részeként, beruházásokra, a rendszerek átláthatóvá tételére lesz szükség, s a honlapok fejlesztése, az elektronikus ügyintézés támogatása mellett a saját működésüket támogató informatikai háttér tekintetében is speciális feladatokkal szembesülnek.

Az e-önkormányzat fejlesztése a szolgáltató állam koncepciójának kulcsfontosságú eleme. A rendszer három fő részből áll: az információszerzést, tájékozódást, ügyintézést kiszolgáló „front office"-ból - vagyis internetes felületből -, másrészt a faliújság, hírlevél, határidőnapló és elektronikus tananyag-szolgáltató szerepét ellátó „back office" modulból - vagyis intranetportálból -, valamint az ezeket kiszolgáló háttér-infrastruktúrából. A rendszer magjától távolodva elérkezünk az önkormányzati ügyfelekig, akik elektronikusan lépnek kapcsolatba az önkormányzattal.

A leginkább szem előtt lévő helyhatósági informatikai feladat a közérdekű adatok megjelenítésére és ügyintézésre egyaránt alkalmas önkormányzati honlap üzemeltetése. A GKIeNet 2009 nyarán készült felmérése szerint a hazai önkormányzatok 72 százaléka rendelkezett saját honlappal, köztük szinte minden nagyközség, ami azt jelzi, hogy Magyarország közigazgatása nincs elmaradva az e-kormányzati fejlesztések terén. A honlapot üzemeltető hivataloknak csak az egy százalékában van azonban lehetőség teljes körű online ügyintézésre, leggyakrabban az adózáshoz kapcsolódó területen. S bár a felmérések többsége szép fejlődést mutat e téren, az ITTK szakértői figyelmeztetnek: ezek a kutatások többségükben az ügyféloldali szolgáltatásokat nézik a szolgáltatói oldal fejlettségét figyelmen kívül hagyva.

Pedig az önkormányzat által ellátandó informatikai feladatok ennél sokrétűbbek. Saját gazdálkodásuk kezelése, az ehhez kapcsolódó szám- és könyvviteli munka mellett az önkormányzati testület tevékenységének segítése, a szociális-igazgatási feladatok ellátásának támogatása, a helyi rendeletek tárolása, az adatok publikálása mind-mind speciális informatikai hátteret igénylő tevékenység Varga Zsigmond, az SAP államigazgatási szakértője szerint. Nagyobb önkormányzatok esetében ehhez jön még a városüzemeltetési holdingok, közműcégek fenntartása, amely a normál cégstruktúrához hasonló működési módot igényel.

Bár elvileg most is minden önkormányzatnak van informatikai stratégiája, ezek gyakran csak mutatóba készültek, részlegesek, nem kellően átgondoltak. A feladatok korántsem vegytiszták, ráadásul a kormányváltás után az önkormányzati informatikai kérdéseket is érintő áthangolás történt, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy a korábban a modernizációs elképzelések alapját jelentő alkalmazásszolgáltató központok (ASP) létrehozásáról szóló pályázatokat visszavonták. A mostani - elsősorban a kormányhivatalok informatikai fejlesztésére, az igazgatási feladatok rendbetételére koncentráló - kormányzati döntés értelmében nem valósulnak meg az eredetileg kialakítani tervezett, regionális szinten központosított kiszolgáló háttérintézmények. Bár így a kis önkormányzatoknak is maguknak kell majd gondoskodniuk a szükséges hardver- és szoftvereszközökről, és az adatok összefogása is nehézkesebb marad, Varga Zsigmond szerint ennek ellenére jó, hogy nem valósul meg a hét párhuzamos fejlesztés. Az önkormányzatok, ahogy eddig is, ezután is megbirkóznak a feladatokkal maguk.

Honlapszintek

A honlapokon igénybe vehető funkciók alapján négy, egymásra épülő szint különböztethető meg:

az oldal csak információt szolgáltat,
interakcióra - kapcsolatteremtésre - is lehetőséget ad,
van mód van kétoldalú interakcióra is,
tranzakcióra is lehetőség van.

KÖRKÉRDÉS: Helyi szemüveggel

Mit vár az önkormányzat a hazai szakmai kormányzat alkotta programtól, amelynek alapja az Európai Bizottság december közepén nyilvánosságra hozott, a 2011-2015-ös időszakra vonatkozó elektronikus kormányzati akcióterve, s amely a helyhatósági szféra számára is megoldandó technikai és beruházási feladatot jelent majd? - intéztünk körkérdést helyhatósági vezetőkhöz.

■ Pajna Zoltán alpolgármester, Debrecen „Az elektronikus kormányzati akciótervvel kapcsolatban most még korai az önkormányzatok szerepét, feladatait meghatározni. Az Európai Bizottság is csak decemberben hozta nyilvánosságra akciótervét, amit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága is még csak általánosságban ismertetett, és adott róla tájékoztatást. Az EU-s akcióterv viszont valóban tartalmaz több olyan elemet is, amely vélhetően hatással lesz az önkormányzatok tevékenységére, ha azok átkerülnek a nemzeti tervekbe. Ilyennek vélem például a felhasználók igényeihez igazodó szolgáltatások néhány területét, vagy az e-kormányzati fejlesztésen belül a nyílt specifikációk és az interoperabilitás elősegítését. Vélhetően - és reményeink szerint - e területekkel is foglalkozik majd az új nemzeti stratégia és cselekvési terv. Az önkormányzatok majd csak ennek ismeretében fogják átdolgozni, kiegészíteni saját informatikai stratégiájukat, cselekvési terveiket, és csak ezzel egyidejűleg lehet meghatározni a technikai és beruházási szükségleteket, forrásigényt."

■ Dobos László polgármester, Karcag „Az Európai Bizottság 2011-2015-ös elektronikus kormányzati akcióterve kapcsán az önkormányzat azt várja, hogy a kormányzat a helyhatósági szférában felmerülő technikai és beruházási feladatához mind az anyagi, mind a szakmai támogatást megadja, ezáltal a közszféra hatékonyabban, eredményesebben és gazdaságosabban működik majd, csökkentve az önkormányzat terheit. Az önkormányzatok hosszú távú, stabil működéséhez elengedhetetlen a pályázatok gyorsabb, egyszerűbb elbírálása, ez a települések dinamikusabb fejlődését eredményezhetné."

■ Köteles László polgármester, Komlóska „Egy kistelepülés, mint Komlóska, amely messze van a fővárostól, rendkívül sok hátrányt szenved. Sajnos, még az alapok sincsenek meg, például a községünk területén nincs mobiltelefon-térerő, és nincs a lakosság számára elérhető szélessávú internet, csak az önkormányzatunk teleháza és az e-pontok részére biztosítja a szolgáltató a hozzáférést, de az is rendszeresen akadozik. Egyetlen lehetőség adódik, ha a kormányzat ráhat az egyetemes szolgáltatókra, és segíti őket az alapvető hardver kiépítésében. Komlóskán a lakosság, az önkormányzat és a folyamatosan nagy számban idetelepedő vállalkozások számára szükség van az informatikai fejlesztésekre, mert ezáltal az egész világ elérhetővé válik. Csak az a kérdés, hogy tényleg akarják-e, mert az elmúlt években ezt a szándékot mi nem tapasztaltuk.