Előbb posztolunk temetésről, mint a hálószobából

2019. május 12. vasárnap - 18:04 / piacesprofit.hu
  •    

Az erőszakos és a szexuális tartalmak nyilvános megosztásától irtóznak a legjobban a magyar okostelefon-felhasználók - derült ki a Huawei Technologies Hungary legújabb kutatásából. A cyberbullying a közösségimédia-felhasználók számára itthon sem ismeretlen fogalom: minden második megkérdezettnek le kellett már tiltania valakit azért, mert az illető online zaklatta.

A Huawei több mint 5000 magyar okostelefon tulajdonos bevonásával, 2019 májusában lezáruló online felmérésében arra kereste a választ, hol húzódik a közösségimédia-felhasználók digitális intimszférája: személyes tartalomnak számít-e például, ha temetésről vagy a szülőszobáról posztolunk, illetve bátrabban bántunk-e másokat, ha a telefonunk mögé bújhatunk?

Pucérkodás az ágyban és a szülőszobán

A kutatás szerint az online térben leginkább az erőszakos, illetve a szexuális tartalmú posztoknál húzódik a digitális intimszféra határa. A megkérdezettek közül azonban körülbelül egy iskolás osztálynyi felhasználó többször, több felületen is osztott már meg magáról, illetve partneréről erotikus képet vagy videót. A felhasználók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy sosem posztolna nyíltan agresszív, illetve pornográf témájú tartalmakat, a temetés vagy a párjukkal való szakítás dokumentálása azonban csak a megkérdezettek harmadának nem fér bele. A válaszadók szerint a szülőszobából való tartalommegosztás az intim helyzetben készült socialmedia-tartalmak közül a legmindennaposabb, ezt mindössze 7 százalék kifogásolta.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Digitális erőszak: elkövetjük vagy elszenvedjük?

Online agressziónak a megkérdezettek mintegy 14 százaléka esett már áldozatául saját bevallása szerint. Ezek a megaláztatások szinte kivétel nélkül nyilvános láthatóságú, sértő képek vagy egyéb bántó posztok formájában érték a válaszadókat. A digitális intimszféra-kutatás kitöltői közül mindössze 1 százalék vallotta önmagát is „online zaklatónak”: a férfiak több mint háromszor annyian (36 fő) bántalmaztak másokat a social mediaban, mint nőnemű társaik (11 fő). Az online abúzust elkövető férfiak többsége a 19-25 éves korosztályba, míg a nők esetében a 26-35 éves korcsoportba tartozik. A megkérdezettek körülbelül 54 százaléka tiltott már le a közösségi oldalán másik felhasználót egy harmadik személyre irányuló, sértő tartalom miatt, illetve a kitöltők 57 százalékának szintén így kellett tennie, mert valaki az interneten zaklatta őt. Az online agressziónak a kutatás eredményei alapján nem volt különösebb nemi alapja: a zaklatásnak áldozatul esett női és férfi felhasználók között arányában nem volt jelentős különbség.

A magyar gyerekek negyedét éri online zaklatás
Megdöbbentő adatokra derült fény a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság reprezentatív kutatásából. A magyar gyerekek – különösen a lányok – negyedét éri online zaklatás. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy a szülők egy jelentős részét különösebben nem izgatja, mibe fut a gyerek a neten.

Online maradni, minden körülmények között

A kutatásból kiderült, hogy a magyar felhasználók egészen extrém és veszélyes helyzetekben sem riadnak vissza a posztolástól. A felmérésben résztvevők közül mintegy 100 válaszadó rögzített már valamilyen balesetet, erőszakos szituációt, vagy verekedést az okostelefonjával, majd az így készült tartalmat feltöltötte a közösségimédia-felületeire. Míg a legtöbben (55 százalék) a családjukkal, barátaikkal, ismerőseikkel privát beszélgetések keretében osztották meg a megrázó képi- vagy videós anyagokat, a megkérdezettek több mint harmada nyilvános posztban tette közzé azokat, további 25 százalék pedig valamilyen csoportban.

Szexuálpszichológus: A mérték az érték

Hevesi Krisztina szexuálpszichológus szerint nem csak a közösségi média formálja a felhasználók online viselkedését, hanem utóbbi is visszahat az internetes platformokon megjelenő tartalmakra. Bizonyos trendeket, akármennyire promotálják is őket (#aftersex kampány), nem szívesen követnek a készüléktulajdonosok, az ilyen tartalmakat a kutatásban résztvevők is túl intimnek ítélték meg. A magukról a social mediaban intim tartalmat megosztó felhasználókat a különlegesség érzése utáni vágy hajtja. „A születés csodáját örömmel osztjuk meg a nagyvilággal, hiszen ez egy boldog pillanat, de például a gyászfolyamatban is segíthet, ha a közösségi oldalakon „társas támogatást” kapunk.”  Krisztina szerint az okostelefonunk használatakor is vannak bizonyos erkölcsi normák, de néha hasznunkra is lehet, ha különleges helyzetekben posztolunk: „Az okoskütyünk állandóan nálunk van, ezért azonnal tudunk reagálni a körülöttünk zajló eseményekre. Egy baleset vagy verekedés rögzítése és a róla készült tartalom feltöltése a közösségi oldalakra – amellett, hogy a készítő szándéka ezzel az, hogy a bennfentességét fitogtassa – akár társadalmilag hasznos is lehet. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a hatóságoknak akár katasztrófák idején is, mert a lakosság előbb értesül a bajról, ha ezek a hírek a Facebookon vagy az Instagramon is megjelennek.  Az okostelefon akkor tud jó társa lenni az embernek, ha a használat során a mérték az érték” – mondta a szakember.

Digitális gyermekvédelem: „egészséges paranoia” ajánlott
Az általános iskolás gyerekek 90 százaléka gondolja úgy, hogy jobban ért az internethez, mint a szülei – és az esetek többségében igazuk van. Azonban az interneten leselkedő veszélyektől a szülő felelőssége megvédeni a gyereket.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor