Elmarad a tévé forradalma?

Még a digitalizáció által leginkább érintett réteg sem ismeri pontosan annak előnyeit, sőt, nem is igazán érdeklődik az új technológiai lehetőségek iránt, főleg ha azokért fizetni is kell - derül ki a KPMG a tévézés jövőjéről készített hazai felméréséből.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A KPMG a digitalizáció hatásainak felmérésére közel 300, a technológiai újításokra leginkább fogékony, 20-50 év közötti diplomás, Budapesten és környékén élő fogyasztót kérdezett meg médiahasználati szokásaikról. Az eredmények a vártnál is nagyobb mértékben igazolták azt a várakozást, hogy nagyon kicsi az a tudatos nézői bázis, aki él majd a technológia adta lehetőségekkel.

A televíziós piac jelenét és jövőjét áthatja egy új jelenség, a digitalizáció, amely a szektor egyetlen szereplőjét sem hagyja érintetlenül. A szolgáltatók új piaci lehetőségeket látnak benne, de vajon mit gondolnak minderről a magyar fogyasztók, akik egyébként az átlagos tévénézéssel töltött idő tekintetében az élbolyba emelik hazánkat az európai országok között (átlagosan több mint 4 óra tévénézési idő naponta). Valós-e az e tekintetben nekik tulajdonított mindenhatóság?

Nem ismerik

A „sok fogyasztó maga szeretné eldönteni, hogy mit, mikor és hol akar nézni" vagy a „fogyasztó élni fog a döntés lehetőségével" és az ehhez hasonló kijelentések naponta jelennek meg a digitalizációval kapcsolatos kommunikációban. Vajon tényleg alapvetően megváltozik a TV és a néző kapcsolata, és tényleg nagy sebességgel alakulnak át a fogyasztói preferenciák? Át tudjuk-e - de legfőképpen át akarjuk-e - alakítani mi, magyar nézők a hazai médiapiacot?

Nestor Andrea, a KPMG üzleti tanácsadásának szenior menedzsere elmondta, hogy a megkérdezettek több mint 30 százalékának még arról sem volt fogalma, hogy analóg, vagy HD-vételre alkalmas készüléke van-e otthon. Az tehát, hogy egyre többen vesznek nagyképernyős, plazma és LCD-tévéket, sokkal inkább a készülékgyártók és forgalmazók marketingakcióinak köszönhetőek, semmint a nagy felbontású tartalmak iránti vágynak. A felmérés alapján a digitalizáció által megcélzott réteg kevesebbet tévézik az átlagnál, maximum néhány műsort követ rendszeresen, és azokat sem veszi fel előre. A digitális csomaggal rendelkezők sem néznek több televíziót, és egyáltalán nem jellemző, hogy nagyobb igényük lenne az interaktivitásra.

"Haszontalan" előnyök 

A digitális technológia legnyilvánvalóbb előnye a műsorelosztási kapacitások növekedése. A több csatorna lehetőségét a fókuszcsoport negyede tartotta fontosnak, ugyanakkor a felmérés szerint csak 2-5 csatornát követ rendszeresen. Ennél nagyobb arányban tartották jó dolognak a megkérdezettek azt a lehetőséget, hogy csak az általuk választott csatornákért fizessenek. Ha ez a lehetőség viszont csak felárért elérhető, akkor már jelentősen kevesebbeket érdekel.

Nestor Andrea rámutatott, hogy a „time shifting" funkció (időeltolásos felvételi lehetőség) széles körű használatához is sokkal tudatosabb és aktívabb tévénézői körre lenne szükség. A jelenlegi preferenciák vizsgálata azt bizonyítja, hogy a magyarok alapvetően „hátradőlő" tévézők, akik az éppen aktuális csatornakínálaton lineárisan vetített adások között szörfölve választanak, vagy a kedvenc csatornájukat nézik, bármilyen műsor is legyen azon. A reklámok „áttekerésére" sem valószínű, hogy tömegesen használni fogják a „time-shifting-et", mivel a magyar tévénézők sokkal kevésbé reklámkerülők, mint nyugat-európai társaik. 

VoD

A Video on Demand (vagy Videotéka) viszont népszerűbb funkció lehet a jövőben, bár erről sem mondható el, hogy radikálisan megváltoztatná a fogyasztási szokásokat, hiszen az átlagos tévénéző havi néhány filmnél többet biztosan nem fog letölteni, és azokért sem akar sokat fizetni. A KPMG szerint a hazai audiovizuális tartalomfogyasztásnak csak maximum 10 százaléka lehet hosszabb távon nem lineáris.

A KPMG szakértői nem számítanak arra, hogy a digitalizáció hatására a néző és a televízió kapcsolata alapvetően megváltozik, annak ellenére, hogy a néző elméletben rendelkezik azzal az erővel, amely a műsorszolgáltatókat és műsorterjesztőket befolyásolni tudná, de ezzel az erejükkel a nézők - a műsorszolgáltatók programigazgatóinak nagy örömére - még nagyon hosszú ideig nem fognak élni.

Szolgáltatás neve

 

Érdekli a szolgáltatás

 

Fizetne a szolgáltatás

igénybevételéért

VoD

75%

33%

Time shifting

78%

16%

Korábbi műsor visszanézése

84%

24%

Nagyobb felbontású digitális csatorna

37%

25%

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo