Az vagyok, ami az interneten látszik rólam

Bár az Y generáció tagjai már gyerekkorukban találkoztak az internetes eszközökkel, csak részben alakítják tudatosan digitális identitásukat, amely 70-80 százalékban önazonos, 20-30 százalékban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten.

Ami digitálisan nem létezik, az nincs is – Kép: SXC

A generáció többsége úgy véli, „ami nincs az interneten, az nem is létezik”, ugyanakkor mivel tapasztalták, hogy feltöltött tartalmaikkal visszaélhetnek, többen már törekednek a rejtőzködésre is – többek között ez is kiderült a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Kutatóközpontjának vizsgálatából.

A kutatás szerint ugyanakkor az Y generáció tagjai különösen ügyelnek a magánszféra védelmére, ezért is törekednek gyakran a „rejtőzködésre”. Többségük már rendelkezik valamilyen negatív tapasztalattal, amely velük vagy a környezetükben élőkkel történt: jellemzően idesorolják a fényképek megtévesztő felhasználását, azaz, amikor közösségi oldalakra feltöltött fotójukat mások használják fel politikai vagy felnőtt tartalmú oldalakon. Ezeket az identitáslopásokat kevesebb adat és kép feltöltésével próbálják megelőzni.

Habár az Y generáció már gyerekkorában találkozhatott a digitális technológiákkal, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalás előtt álló fiatalok csak részben rendelkeznek stratégiával és eszközökkel digitális identitásukat illetően: sokkal inkább megfigyelők, internetes aktivitásaik leginkább a napi feladatokhoz és eseményekhez kapcsolódnak. Úgy vélik, ha belépnek majd a munka világába, elsősorban új életükre, munkájukra és leendő családjukra szeretnének koncentrálni, így akkor már nem lesz idejük az online jelenlétre. Vannak, akik mostani profiljaikat is törölni szeretnék, és a „diák profil” helyett majd egy szakmai profilt szeretnének építeni. (A felmérések azonban mást mutatnak, a dolgozók 55 százaléka a munkahelyéről is facebookozik.)

Az Y generáció negyede dolgozna kkv-nál

Hogyan tartsuk meg az Y generációt?
Az elmúlt fél évben a HR-vezetők rendre a korábban sikeres ösztönzési módszerek hatástalanságáról számolnak be; a cégvezetők ezek költséghatékonyságának határozott romlását érzékelik. Az elhúzódó recesszió kiélezi a munkaadók és a munkavállalók viszonyát. A legértékesebb munkatársakért fokozott verseny zajlik, éppen ezért megtartásuk és a céghez való kötődésük erősítése felértékelődött.
Nem alkotnak homogén csoportot az úgynevezett „Y generáció” tagjai, mert eltérően viszonyulnak a munkához, és másként ítélik meg a munka és a szabadidő optimális egyensúlyát. A magyar diákokra általában igaz, hogy vonzónak tartják a multinacionális vállalatokat, de sokan nem reálisan mérik fel saját munkaerő-piaci lehetőségeiket – áll a Deloitte „Első lépések a munkaerőpiacon” című megjelentetett tanulmányában.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett diákok és friss diplomások szerint az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világára és a munkakeresés folyamatára. Nem csupán magyar sajátosság, hogy ha ezen a téren sikerülne előrelépést elérni, akkor a fiatalok (és így a friss diplomások) körében megfigyelhető magas munkanélküliség csökkenthető lenne.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo