Ipar 4.0, a gyártás jövője

A virtualitás az iparban is mind nagyobb teret hódít, ami nem is csoda, hiszen a modern technológia olyan irányítástechnológiai megoldásokat tesz lehetővé, amelyekkel néhány évvel ezelőtt csak a tudományos fantasztikus filmekben találkozhattunk.

Az okos gyárak olyanok, mint korábban a sci-fikben
Kép:Pixabay

Gépek, amelyek kapcsolatban állnak egymással, a nyersanyag, amelyik „tudja”, mi lesz belőle, a gyár, amelyet az okostelefonról irányíthatunk a világ bármely tájáról, és amely képes akár egyedi megrendeléseket is automatikusan teljesíteni: ez az Ipar 4.0, a gyártás jövője. A fejlesztések ugyan még messze járnak ettől, ám a jövő rohamléptekkel közeledik.

Van már mit utánozni!

A németországi Stuttgart melletti Fellbach városkában működik a fogaskerekeket gyártó Wittenstein Bastian GmbH, amely mintapéldája lehet a jövő gyárának. A nyolcvan munkást foglalkoztató üzem minden gépe komputerizált, és a fejlesztők jelenleg azon dolgoznak, hogy az egyes munkafolyamatokat és a felhasználni kívánt nyersanyagdarabokat is egyetlen közös felügyeleti rendszerbe vonják. Az elképzelés szerint így minden egyes vasdarab lézerrel leolvasható jelölést kap, amely alapján a számítógép „tudni” fogja, melyik darabból pontosan mikor, milyen eljárással milyen termék készül.

Hasonló fejlesztés zajlik egy Bad Pyrmont melletti faipari feldolgozóüzemben. A már most is teljesen automata gyárhoz jelenleg fejlesztenek egy olyan, okostelefonokra telepíthető applikációt, amellyel a gyártást felügyelő a világ bármely pontjáról közvetlenül megszabhatja a fa megmunkálási módjait, meghatározhatja a méretet, a furatok számát, és még számtalan fontos tényezőt.

Ennél is tovább lépnek a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontban (DFKI), ahol egy olyan automata rendszeren dolgoznak, amely a megrendelt termék azonosítókódja alapján tervezi meg a munkafolyamatokat, tökéletesen a vevő igényeihez igazodva. Arra is képes lesz, hogy a megrendeléskor előre megadott paraméterek alapján egy terméket a lehető leggyorsabban vagy a lehető legkevesebb energiát felhasználva állítson elő, egyéni színben, és megmunkálással.

Virtuális erőmű energiamegtakarításból
Gyakorlatilag minden energiahatékonyságba fektetett forint két forintot takarít meg azáltal, hogy kevesebbet kell költeni az energiarendszer bővítésére, erőműépítésre. A nemzetközi kutatások azt bizonyítják, hogy a vállalati energiahatékonyság javításának első lépése a tudatosság megteremtése: odafigyeléssel, az energiafogyasztás ésszerűsítésével, a fogyasztás mérésével és ellenőrzésével az energiafelhasználás mintegy 10 százalékkal csökkenthető. További 10 százalékot megtakaríthatunk gyorsan megtérülő, támogatásokat nem igénylő beruházásokkal. Erre épül a 2011-ben indult Virtuális Erőmű Program (VEP) Energiahatékonysági Kiválósági Pályázata. „Azzal a céllal jött létre, hogy Magyarország EU-s vállalásaival összhangban 2020-ra egy 200 megawatt kapacitású fosszilis erőműnek megfelelő virtuális erőművet »építsen fel« igazolt energiamegtakarításokból” – mondta Gáspár Attila, a Virtuális Erőmű Program vezetője. A VEP önértékelő kérdőíve segítségével eddig közel 2000 vállalat és szervezet mérte fel energiahatékonyságát, és csaknem száz energiatudatos vagy energiahatékony vállalat címet ítéltek oda.
Hangsúly az energiatakarékosságon

Az energiatakarékosság egyébként is fontos pontja az okos gyárnak, hiszen így jelentősen csökkenthetők a költségek. Az okos gyár amúgy is csak akkor működik, amikor a termékeire igény van. Mi több – és ez már most sem lehetetlen –, amikor a felhasznált energia a legolcsóbb. A szabad energiapiacon ugyanis a cégek előre leköthetnek kapacitásokat a hétköznapi árszintnél lényegesen alacsonyabban.

Egy automatizált gyárnak mindegy, hogy éjszaka vagy nappal van, így a termelést akár teljes egészében átállíthatjuk éjszakai áramra. Ha saját energiatermelő egységre, mondjuk egy napelemre ruházunk be, akkor termelhetünk annak megfelelően, hogy süt-e a nap, azaz képes-e a napelem ingyen ellátni minket napenergiával. Ha pedig éppen ragyogó nyári idő van, de nincs szükségünk energiára, akkor az árampiacon értékesíthetjük a megtermelt energiát.

Erre szolgál a virtuális erőmű (virtual power plant, VPP). Ez a már hazánkban is elérhető megoldás segít hálózatba kapcsolni a cégeknél található kiserőműveket. Ezek a kisméretű, 1–10 megawatt kapacitású egységek nem állítanak elő annyi energiát, amelyet megfelelő értéken lehet értékesíteni, ezért egy program segítségével több kiserőművet kapcsolnak egybe. Az akár földrajzilag is jelentős távolságra lévő egységek egységes irányítórendszerrel foghatók össze úgy, hogy a külön helyen megtermelt és a hálózatba bevezetett villamos energia összeadódva egy virtuális erőműegység termeléseként jelenjen meg. A termelő egységek kapacitásai így együttesen már elérik a „kritikus mértéket”, amivel sikeresen pályázhatnak a villamos áram-értékesítési piacokon (HUPX; Szabályozási piac, OTC- értékesítés).

A virtuális erőmű a lényegét tekintve egy szoftveresen irányított szabályozó rendszer, amelynek a működési elve nagyban hasonlít a rendszerirányítókéhoz. Az igazi értéket a szabályozást irányító szoftver, illetve az általa megvalósított üzemeltetési, működtetési stratégia jelenti.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo