A kiállítást vasárnap este nyitja meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke. A hannoveri vásárvárosban több tízezer négyzetméteren berendezett kiállítás hétfőtől látogatható. A rendezvényen 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A technológiai innovációval foglalkozó új, feltörekvő cégek – startup vállalkozások – aránya történelmi csúcsra emelkedik. A 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A péntekig tartó kiállításra 200 ezer szakmai látogatót várnak.

Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb lesz, átélhetővé teszi a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett folyamat – a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása – egyre több kézzelfogható, használható terméket eredményez. Így például az egyik csarnokban vezető nélküli kisbuszok – a svájci PostAuto AG gyártmányai – szállítják a látogatókat, a Digitalizáció élőben (Digitalisierung live) nevű szekcióban pedig gyakorlati példákon keresztül mutatják be, hogy miként alakítja át a digitalizáció a gazdaság teljes értékteremtési láncolatát.

Kép: Pixabay

Testközelből

A CeBIT-re szervezett több mint kétezer előadáson, konferencián sok „sztár” is fellép. Nagy várakozás előzi meg például a robotika úttörőjének számító japán Isiguro Hirosi prezentációját, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden online fórumát és a technológiai fejlődés legnagyobb hatású kortárs teoretikusai között számon tartott Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója előadását – mondta egy berlini sajtóbeszélgetésen Hartwig von Saß, a CeBIT kommunikációs vezetője.

A kiállítás valamennyi fő témájára jellemző, hogy testközeli módon ábrázolja, miként hatja át az informatika és a digitalizáció az üzlet és az élet egyre több területét. A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinika kutatói arról tartanak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz műtétekre, az egyik vezető autógyártó vállalat pedig „virtuális autószalon” fejlesztésével érkezik a CeBIT-re.

A mesterséges intelligencia továbbra is népszerű téma

Az egyelőre határtalannak tűnő lehetőségeket megnyitó mesterséges intelligencia (AI) területén a többi között bemutatnak egy szinkrontolmács alkalmazást, amely „lenyűgözően jól működik” – mondta Hartwig von Saß. Hozzátette: kiemelt téma a dolgok internete (IoT) is, amely ágazati előrejelzések szerint áttörés előtt áll, a következő két évben várhatóan 50 milliárd úgynevezett buta dolog – vagyis nem okostelefon, okosóra vagy hasonló készülék, hanem például közlekedési lámpa vagy raktári polc – kapcsolódik rá az internetre. A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedik ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozza az ágazat legtöbb szereplőjét és a terület szabályozásáért felelős döntéshozókat.

Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is – emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy mindenekelőtt a japán–német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart működtető, „termelő” nemzet, ami ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is.

Tavaly csupán 11 japán cég jelent meg a CeBIT-en, az idén viszont a partnerországi cím révén több mint tízszer ennyi, 118. A kiállítók csaknem fele startup cég, ami szokatlannak tűnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erős megújulási, innovációs készséget jelzi – mondta a szakember.

Az információs társadalom után az innováció kultúrája   

A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó (1.0-ás), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora. Ebben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a  természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak –, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az „innováció kultúrája”, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket.

A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.

Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton)-technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös – mondta Maszuda Hitosi.