Aki profitál az internetből, – és aki nem

2016. január 15. péntek - 07:30 / kfarkas
  •    

A közgazdászok, mérnökök és a társadalomkutatók forradalmi változásokat várnak az internet terjedésétől: tudásalapú gazdaságot, információkon alapuló társadalmat, automatizált ipari termelést, egymással kommunikáló háztartási gépeket. Csakhogy a Világbank legfrissebb jelentése szerint a világháló nem oldja meg varázsütésre a problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, új egyenlőtlenségeket is teremt.

Néhány hét híján 26 éve létezik a globális világháló, az Internet. A világhálótól  – illetve az így elindult forradalmi változásoktól a gazdaságban és a társadalomban, a szakemberek többsége szinte csodát vár: a fejlődő országok gyors felzárkózását, az elmaradt, világtól elzárt régiók becsatlakozását a globális termelésbe, sőt, egyenesen új, tudásalapú gazdasági-társadalmi modell kialakulását. Csakhogy a Világbank most elkészült „Digital Dividends” jelentése szerint, az Internet önmagában nem oldja meg a világ problémáit, néhány újat viszont szinte biztosan teremt. A hálózat ugyanis – a kontinensek és országok fejlettségétől függően, meglehetősen egyenlőtlenül osztogatja a fejlődés áldásait, a digitális technológiák előnyeit éppen a gazdag, fejlett országok élvezik, a szegényebbek inkább csak a hátrányaiból részesülnek – olvasható a röpke 359 oldalas jelentés vezetői összefoglalásában.

Habár a jelentés írói elismerik, hogy az internet néhány dologban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: hozzájárult a világgazdaság növekedésének gyorsulásához azzal, hogy új gazdasági ágazatokat és sokmilliónyi új munkahelyet teremtett. Ám ebből a szegény országok – és főként a fejletlen régiók szegényei – keveset érzékelnek, sőt a szolgáltatásokból való kizárásuk, vagy korlátozott hozzáférésük csak fokozza hátrányos helyzetüket.

nem midnenki egyformán profitál az internetből

Kép: Fotolia

A világhálóban azonban még egy időzített bomba ketyeg: az automatizáció. Mint azt korábban megírtuk, az „Ipari forradalom 2.0” – ként ismert jelenség egyik legnagyobb újítása, hogy az eddig tipikusan emberi munkaerővel végzett, jellemzően szellemi munkaköröket is gépek váltják ki a jövőben. Hogy ez milyen kiterjedt lesz, az ágazatonként és régiónként változik: a Világbank kutatása szerint a vizsgált 700 munkakör csaknem felét gyakorlatilag felszámolja a digitalizáció. Ez beláthatatlan következményekkel fog járni a munkaerőpiacra és a jelenlegi középosztálybeli dolgozók jelentős részének lecsúszását vonhatja maga után.

Hét állás, amit unokáink már nem fognak látni
A technológia fejlődése el fog sodorni a jövőben olyan munkaköröket, amelyek ma még több tízezer ember megélhetését biztosítják. Mutatunk most hét olyan állást, amire szinte biztos, hogy nemsokára már nem lesz szükség.

Ráadásul a Föld lakosságának 60 százaléka még mindig nem, vagy csak korlátozottan fér hozzá a világhálóhoz a Világbank jelentése szerint. A világ lakosságának az a 20 százaléka pedig, aki még mindig irástudatlan, vagy funkcionális analfabéta – ne higgyük, hogy ez Magyarországon nem probléma, – aki a világhálóhoz való korlátlan hozzáféréssel sem tud mit kezdeni.

Monopóliumok kezébe kerülhetnek egész ágazatok

Az internet világában a gyorsan változó feltételek és szabályozatlanság a „természetes monopóliumok” felszínre kerülését jelentheti, azaz a már erős pozícióban lévő cégek komoly versenyelőnnyel fognak rendelkezni az esetleges új indulókkal szemben. Az iparág által létrehozott megosztáson alapuló gazdasági modellek még egy veszélyt jelentenek: a fogyasztói és munkavállalói jogok sérülését. Mint a Világbank jelentése felhívja a figyelmet, az Uber és az AirBnb esete is megmutatta, hogy az állami szabályozók egyszerűen képtelenek lépést tartani ezeknek a cégeknek a megjelenésével, terjeszkedésével, üzleti modelljével, a dolgukat pedig külön nehezíti, hogy ezek a vállalatok nem rendelkeznek „megfogható” tulajdonnal, hiszen a világ legnagyobb taxi társaságának egyetlen autója sincs, a világ legnagyobb szálláshely szolgáltatója pedig egy hotellel sem rendelkezik. Nem véletlen, hogy a vállalatok a legnagyobb üzleti kockázatnak éppen egy ilyen, a semmiből előtűnő rivális megjelenését tekintik.

Traktorosból programozó? Nem valószínű
A megosztás gazdasága nagyobb volumenben is hat majd a gazdasági folyamatokra Dr. Bőgel György, a CEU professzora szerint. Kevesebb lesz a nagy foglalkoztató a vállalatok között, laposodnak a szervezetek, önállósodnak és függetlenednek a dolgozók is, ugyanakkor ez együtt jár azzal, hogy tömegesen jelennek meg a magányos farkasok, lazul a társadalmi kohézió. Bőgel azonban arra is emlékeztetett, hogy ez nem jelenti a világ végét, hiszen például évszázadokkal ezelőtt a foglalkoztatottak zöme mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig ez az arány 4-5%, ilyen folyamatok rendszeresen végbemennek. Mindazonáltal a professzor is aggasztónak nevezte, hogy a gépesítés, az automatizálás, és a platformalapú valós idejű tranzakciók lehetősége sokkal kiszámíthatatlanabb környezetet teremt az emberek számára. Szerinte nem látni jelenleg olyan iparágat, ahol olyan mértékben keletkeznének új álláshelyek, hogy az ellensúlyozni lenne képes a túlnépesedés és a technológiai hatékonyságjavulás kínálatnövelő hatását. Ráadásul átjárási korlátok is vannak: „az évek múltán egészen biztosan önálló navigációra képessé váló traktorok egykori vezetőinek nem lesz kielégítő válasz az, hogy nyílik néhány új programozói álláshely.”

Az elnyomó és autoriter rezsimek pedig éppen hogy a szabadság korlátozására használhatják a világhálót, hiszen az okoseszközök terjedése, az M2M, megfigyelési célokra is használhatók. Habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeket a lehetőségeket inkább a bűnözők használják ki, a kormányok jellemzően nemcsak szabályozási törekvéseikkel, hanem digitális gondolkodásmódjukban sem fogják fel a web lehetőségeit – mint azt például a magyar kormány netadós ötlete is mutatja.

Éppen azok férnek hozzá nehezen, akiken a legtöbbet segíthetne

A jelentés külön kitér a nők helyzetére is. Eszerint habár az internetnek éppen a női egyenjogúság legfontosabb fegyverének kellene lennie, hiszen szabadabb hozzáférést biztosít számukra a szolgáltatásokhoz és munkaerőpiachoz, ám sok helyütt a nők hozzáférésének tudatos korlátozása éppen az ellenkező eredményt váltja ki. Több iszlám országban a nők nem férhetnek hozzá az internethez, dél-kelet Ázsia több országában lényegesen alacsonyabb az okostelefonok penetrációja a nők körében, mint a férfiaknál.

Öt év múlva már nem is lesznek okostelefonok?
A 10 legújabb fogyasztói trend 2016-ban: a mesterséges intelligencia rövidesen átveszi az okostelefonok képernyőjének szerepét. A fogyasztók 80 százaléka szeretné a technológiai újításokat látása, hallása és memóriája javítására is alkalmazni.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek