A megosztás maga a demokrácia – mondja, akinek bejött a dolog

2016. június 14. kedd - 13:30 / Kriston László
  •    

Az Uber hazai betiltása kapcsán különösen előtérbe kerültek a megosztás gazdaságának kérdései. A másik zászlóvivő, az Airbnb alapítója szerint a lakáskiadás nemcsak pénzcsinálás, hanem eszköz új kapcsolatok létesítésére. Minden éjszaka egymillió ember száll meg Airbnb-s otthonban világszerte.

Ritkán látni olyan mogult, aki úgy mosolyogja végig egy színpadi szereplését, hogy nem narcisztikus módon teszi. Nathan Bleczharczyk, az Airbnb harmincas éveinek elején járó alapítója -a Wikipedia 1984-re saccolja születési évét a 3,3 milliárd dolláros vagyonnal bíró üzletembernek- úgy viselkedik, mint egy óvóbácsi, kinek mosolya láttán még a legbénább kölyök is megtanulja befűzni a cipőjét.

A mosoly mintha stílszerű lenne e kontextusban, hiszen “az egész otthonmegosztási koncepció a bizalomra épül. Amikor elkezdtük, az emberek azt mondták: “Hogyan bízhatunk meg egy vadidegenben? Az egyik vendéglátók később azt mondta: “Az idegen az, akivel még nem találkoztál. A felek felhalmoznak bizonyos reputációt, és mi is kínálunk egy biztonsági hálót, ügyfélszolgálatot és biztosítást.”

Nem légből kapott

Az Airbnb 2015-ös forgalma Európában: 3 milliárd dollár

Az európai szállásadók több mint felének fontos jövedelemkiegészítő az airbnbzés.

Az elmúlt 8 évben 80 millió vendég szállt meg mások otthonában az Airbnb segítségével.

Kínálat: 2 millió otthon 191 országban, 31 000 városban.

E lakások több mint fele Európában van. A vendégek több mint fele Európából érkezik.

A legtöbb Airbnb-ingatlan Párizsban van: 70 000 darab.

Minden este egymillió ember száll meg Airbnbn keresztül bérelt ingatlanban a világ legkülönfélébb tájain. Ennek felét Európa generálja.

A leggyorsabban növekvő Airbnb-piac: Kína (a turisták származási helyét tekintve), Japán (mint célpont).

Alulról jövő kezdeményezés: demokratizált részvétel

Blecharczyk az információs technológia által létrejövő kapcsolatok hatásának szentelte előadását a Startup Fest Europe rendezvényen. “Ma már az átlagembereknek is lehetséges, hogy szereplői legyenek a globális turizmus iparának, míg korábban vállalkozásnak kellett lenned ehhez és nagy tőke kellett hozzá, hogy részt vehess ebben 2-3 milliárd dolláros iparágban.

Hangsúlyozta, a megosztás gazdaságába egyáltalán nem csak a fiatal generációk kapcsolódhatnak be sikeresen. Mint mondta, az Airbnb legjobb vendéglátóinak némelyike 50 év felett van. Úgy hívják őket empty nesters, vagyis olyan szülők, akiknek családi fészkéből kirepültek a gyerekek. Ők nem éppen tipikus kezdő vállalkozók, mégis sikeresek lehetnek.

Blecharczyk két hete Indiában járt, ahol egy idősebb pár éppen arról mesélt neki, “mennyire depressziósak voltak, miután elköltöztek otthonról a felnőtt gyerekeik” és milyen nagy áldás, hogy kiadhatják lakásukat, mert így legalább állandóan más korosztályú és nemzetiségű emberekkel kerülnek kapcsolatba. Mióta beregisztráltak az Airbnbre, megállás nélkül vendégeket fogadnak, eddig összesen háromszázat. És azt mondják, hogy a világ minden táján vannak már barátaik.”

Felülről jövő szabályozás

Természetesen az Airbnb alapító sem kerülhette el, hogy beszéljen a megosztás gazdaságával kapcsolatos szabályozási és jogi kérdésekről. (Az Uber hazai betilthatósága miatt, amiről a nyári szünet előtt döntött a Parlament, itthon különösen aktuális kérdés.)

“Úgy véljük, a kormányzat fontos szerepet játszik az otthonmegosztás sikerében.” Mintegy 30 nagyváros fogadott el törvényt a otthonmegosztás szabályozására, többek között London, Párizs, Amszterdam, Lisszabon és Milánó.

Szóba került, hogy Berlinben nemrég tiltották be az airbnbzést. A törvényt már 2 éve meghozták, de hagytak ennyi türelmi időt. Az ok, hogy már szinte lehetetlen volt normális áron lakást találnia a helyi lakosoknak, hosszabb távú bérléshez, mivel minden lehetséges lakást a megosztási rendszerben adtak ki.

Hazai szabályok
Az Airbnbvel kapcsolatban is voltak Magyarországon is különféle szabályozási tervek, végül azonban nem vetettek ki rá különadót. Ettől függetlenül, ha szabályosan akarjuk fogadni a turistákat, számos szabályt és adózási előírást be kell tartanunk.

Erre reagálva Bleczharczyk csak annyit mondott, remélik idővel megoldódik a helyzet. “Az otthonmegosztás remekül ment Berlinben, de ez nem feltétlenül lineáris folyamat. Egyszer lent, máskor fent. Megpróbálunk párbeszédet kezdeményezni a városokkal. Jelenleg több mint százzal vagyunk kapcsolatban. Körülbelül 30 léptetett életbe szabályozást.”

Adózás

Az európai Airbnb-vendéglátók mindegy euróból 97 centet tesznek zsebre, mondja Blecharczyk. Mi történik a többivel? Az Airbnb szerződéseket kötött közel 100 várossal, hogy automatikusan befizeti a szállásdíjból a turisztikai adót. A szállásadónak nem kell ezzel foglalkoznia. “Ez egy nagyon hatékony modell” – mondta a cégvezető. Amszterdamban a megállapodás értelmében eddig 5,5 millió eurónyi turisztikai adót szedett be az Airbnb a szállásdíjakból és utalt át a holland hatóságoknak, de, hogy mennyit keresnek a szállásadók, arról a cég nem ad át adatot a helyi adóhatóságnak. Az alapító szerint ez a titoktartás (privacy) körébe tartozik, a vendéglátók felelősek azért, hogy bejelentsék a forgalmukat adófizetés céljából. A turisztikai adó befizetés névtelenül történik.

Gazdaságélénkítés a külvárosban

Blecharczyk Párizs térképén szemléltette a hotelek és az Airbnb-lakások helyeit. A P2P-(peer-to-peer, közvetlenül egymással kommunikáló) lakáskiadás olyan negyedeket is bevont a turizmusba, melyek eddig nem vonzottak turistákat. Magyarországon ez kissé másképp van, a pesti kínálatot nézve a külvárosi lakások nem olyan népszerűek. Persze Párizsban van értelme külvárosban megszállni, mert drágák az egy éjszakára szóló bérleti díjak a belvárosban. Az alapító pedig arról sem beszélt, hogy ugyanolyan gyakran veszik-e ki a külvárosi lakásokat is, mint a belső kerületekben lévőket.

A cég számításai szerint minden egyes szállás költött euróra 4 eurónyi további költés jut. Ha valaki tehát a külvárosban száll meg, akkor ott is fellendíti a kiskereskedelmi egységek forgalmát, hangsúlyozta Blecharczyk.

Blecharczyk meg a mosolya (fotó: wikipedia)

Blecharczyk meg a mosolya
(fotó: wikipedia)

A snassztól a deluxe luxusig

Az Airbnb többé nem csak az átlagos lakások fóruma. Már a sztárok is bérelnek a platformon keresztül villákat. A középosztály pedig megengedhető áron megszállhat például lakássá átalakított ódon malomban. Ha kirúgnak a hámból, akár egy kis kastélyban is. Utóbbi 400 euróba kerül éjszakánként. Képet is mutatott Blecharczyk.

Blecharczyk szerint vannak arról kimutatások, hogy az Airbnb-zés nem vett el jelentős vásárlóerőt a hagyományos szállodaipartól. Azt is hangsúlyozta, hogy a hotelek nem kezdtek az Airbnb miatt árversenybe, lejjebb nyomva egymás tarifáit. Ugyanakkor már évekkel ezelőtt bejelentette az Airbnb és az Uber is, hogy az üzleti utazók is a célkeresztjükbe kerültek, a hazai turisztikai szakma szerint pedig igenis nagyon komoly kihívást jelent a megosztó oldal.

A közösségi gazdaság szexi és korszerű, ezért ma az a megközelítés dívik, hogy az ellene küzdőknek inkább haladniuk kellene a korral. A képlet azonban ennél bonyolultabb. A szabályokat egyelőre jó részben kikerülő, új platformon versenyző cégek színre lépésével egyesek szerint a kapitalizmus legvadabb időszaka tér vissza.

Lakásmegosztás = ökolábnyomcsökkentés
Az Airbnb-féle lakásmegosztásban résztvevő ingatlanokban az elmúlt 8 év során 78%-kal kevesebb áramot, 48%-kal kevesebb vizet fogyasztanak, mint a szállodai szobákban. Legalábbis az Airbnb európai felmérése ezt mutatta ki.

Kubai nyitás: új népi demokrácia

Blecharczyk néhány hónapja Kubában járt, ahová az amerikai nyitás következményeként az Airbnb is benyomult másfél éve. Ma kubai 4000 otthon hirdeti magát az Airbnb-n.

“Az egyik vendéglátó azt mondta: A vendégek 3 napra jönnek és 50 évre való kérdést kérdeznek. Az tetszik nekem ebben, hogy nemcsak azt illusztrálja, az Airbnb hogyan hoz létre gazdasági lehetőséget a kubaiaknak az amerikaiak és a kubaiak összekapcsolásával, hanem azt is mutatja, ezek a kapcsolatok hogyan játszanak szerepet a két ország viszonyának helyreállításában. Úgy hívom ezt, néptől-népig demokrácia. Vagyis a P2P (peer-to-peer) kollektívebb formája (people-to-people). A technológiai lehetőségek megvalósítják, hogy a világunk kisebb és toleránsabb hely legyen” – mondta az Airbnb alapítója

Célzás

Blecharczyk cége következő feladatának azt tartja, hogy még inkább aktivizálja magát a turisztikai ökoszisztéma legkülönfélébb szereplői közötti kapcsolatépítésben. “Ezek a kapcsolatok nagy értéket teremtenek és óriási lehetőség van ebben. Most nem jelentek be új terméket, de az év későbbi részében visszatérünk erre.”

Lehetséges, hogy egy új appel állnak elő? Csak találgatni tudjuk.

Blecharczyk beszéde után jöttek a közönség kérdései. Az első az ő szállását firtatta. A cégvezetők sokszor bort isznak és vizet prédikálnak konferenciabeszédeikben. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Blecharczyk komolyan veszi cége filozófiáját és üzleti modelljét: ahelyett, hogy becsekkolt volna egy luxusszállóba, amit a Startup Fest Europe szervezői nyilván megadtak volna neki, egy “gyönyörű” Airbnb-lakásban szállt meg a belvárosban, 10 perc sétára a konferencia helyszínétől.

Arra a kérdésre, hogy milyen új trendeket lát a megosztási gazdaságban, Blecharczyk egy brit honlapot hozott fel példaként, ahol egyéni tanterveket és házifeladat-terveket osztanak meg tanárok. Darabját néhány fontért. “Meglepődnének, ha tudnák, mekkora forgalmat lehet ezzel bonyolítani. A honlap azt hiszem többszáz millió dollárt generál vele,” mondta Belcharczyk.

(Amszterdami tudósításunk a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. közreműködésével készült.)

Így kezdődött
Három munkanélküli San Francisco-i fiatal kezdte el az Airbnb-t 8 éve. “Lakótársak voltunk. 2007 októberében a lakásunk bérleti díját 25 %-kal emelték meg. Azt mondtam, “ez túl drága, én elhúzok innen” De a másik két fickó úgy döntött, hogy maradnak. Csakhogy éppen akkor léptek ki az állásukból, hogy vállalkozzanak. Amit úgy is nevezhetünk: munkanélküli. Úgyhogy nem volt pénzük. De mivel dizájnerek voltak és tudták, hogy egy nemzetközi tervezői konferencia lesz San Franciscóban és hogy az összes hotel tele van, kitalálták, hogy kiadják a hálószobát. A szobában nem volt ágy, beraktak hát egy felfújható matracot.”
Innen kapta az Airbnb nevét: levegő, ágy, reggeli (bnb: bread and breakfast). Végül három tervezőt láttak vendégül, akik teljesen más személyiségek voltak, mint ők. Egy 35 éves nő Bostonból, egy pasas Indiából, és egy négygyerekes családapa Utahból. Ezer dollárt kerestek az ügyleten. “Ez egy barátság kezdete volt. Máig kapcsolatban maradtunk a hármukkal.”