A jó rendszergazda még nem pótolható gépekkel

2018. július 26. csütörtök - 06:00 / piacesprofit.hu
  •    

Lefagyott gép, elfelejtett jelszó, leállt nyomtatás, vírustámadás, nem megérkező e-mailek, – mind mind olyan problémák, melyek esetén azonnal hívjuk a rendszergazdákat. Magasan képzett informatikusok, akik a háttérből, sokszor láthatatlanul és ismeretlenül segítik a munkánkat. 

A rendszegazdák, “sysadminok” igen jelentős döntéshozó és döntés-előkészítő szerepet töltenek be a kis- és nagyvállalatoknál egyaránt. Egyrészt mivel a hálózatok és az azokon tárolt, kezelt adattömegek nagysága egyre növekszik, ami nagyobb karbantartási kapacitást is igényel, másrészt pedig az üzemeltetési „alapfeladatok” mellett a rendszergazdák számos egyéb funkciót töltenek be. Ezeket gyűjtötte össze az ESET.sysadmin3

Mivel a sysadminok munkája nem olyan látványos, mint egy-egy új fejlesztés, alkalmazás vagy egy új kütyü piaci bevezetése, a szerepüket hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig az általuk kezelt problémákat az átlag user-ek többsége egyáltalán nem tudná megoldani.

Az informatikai szakemberek és az átlagfelhasználók tudásszintje közti különbség óriásira nőtt az elmúlt 30 évben, nem érdemes azért nekiállni a munkahelyi hálózat kijavításához, mert a múltkor sikerült újraindítani a céges nyomtatót. A 80-as évek elején, az IBM kompatibilis PC hajnalán még léteztek olyan univerzális szakemberek, akik egyaránt értettek a szoftverhez és a hardverhez. Manapság az ismeretek olyannyira széttagozódtak, hogy csak az IT biztonsági szakma is számos önálló szakmát foglal magában víruslaborostól kezdve logelemzőn át az etikus hackerig bezárólag.

Mit is csinál a rendszergazda?

Tudásukra nap mint nap rászorulunk, állandóan segítséget kérünk, a technikai hibáktól kezdve a vírusfertőzések elleni védekezésen át a hardveres és szoftveres környezet fejlesztéséig minden témakörben otthonosan mozognak.

Már megint robbanás jön a technológiákban
Melyek lesznek a következő évtizedek felforgató technológiái? Egy új tanulmány szerint ilyen lesz például a négydimenziós nyomtatás, a kvantum-számítástechnika, a neuromorf rendszerek, az agy/számítógép interfész, és melyek legalább olyan forradalmi változást idézhetnek elő, mint napjainkban az IoT (dolgok internete) vagy a mesterséges intelligencia.

Mentéseket kezelnek, spameket szűrnek, erőforrást optimalizálnak, frissítenek, hibákat hárítanak el, technikai támogatást nyújtanak és gondoskodnak arról, hogy az üzletmenet folyamatosan működhessen. A szokásos munkákon kívül sok helyütt a rendszergazdának még az idén május 24-én életbe lépett GDPR szabályozásból adódóan további extra adatvédelmi feladatai is vannak.

A sort gyakorlatilag bármeddig folytathatnánk, hiszen az élet minden területén dolgoznak rendszergazdák, de lássunk pár példát, ahol hiányoznának az ESET szakértői szerint:

  • aki elfelejti a jelszavát, nem tudna dolgozni, mert senki nem tudna neki újat generálni
  • nyári árleszállítások idején nem tudnánk megrendelni a régóta áhított függőágyat
  • ha lenne is hol megrendelni, a csomagküldők nem tudnák kezelni a megrendeléseket
  • nem tudnánk bevallani az adónkat
  • a közlekedési lámpák óriási káoszt okoznának
  • papíralapú térképekkel felszerelkezve, pályaudvaron menetrendeket böngészve utaznánk

Németországi ransomware fertőzéseknél például jól láttuk, hogy mit is okoz a mentések hiánya, illetve a szerverek leállítása. Körülbelül ezt az állapotot képzelhetnénk el állandónak, ha nem lennének rendszergazdák:

  • szünetelt a betegnyilvántartás, ideiglenesen vissza kellett térni a kartonozásra
  • házon belül és házon kívül is telefon és fax működött csak
  • a betegirányítási rendszer (például mentők) sem működött
  • papír és ceruza lett ismét a jegyzetelés eszköze
  • a korábbi e-mailes, illetve letöltéses leletkiadás helyett 1-2 órát kellett autózni
  • a leletek személyes átvétele miatt műtétek maradtak el

Ugyanilyen okokból vesztette el az atlantai rendőrség teljes videóarchívumát, a manchesteri rendőrség pedig napokig nem tudta ellenőrizni a gyorshajtókat és a gyanús gépjárműveket.

Ha nincs képesítés, jöhet a gépesítés
A kibertámadások száma világszerte folyamatosan nő, a kiberbiztonsági szakemberek száma viszont nem tart lépést a fenyegetések erősödésével. Mit lehet tenni ilyenkor? A NetIQ szakértői szerint a leggyorsabb megoldás, ha gépi analitikával pótolják a hiányzó űrt.

A rendszergazdák egy olyan multifunkciós szakemberek, akik nem csak az IT-hoz értenek, de belelátnak az üzleti folyamatokba is. Segítenek a céget érintő IT beruházásokkal kapcsolatos döntésekben, de akkor is lehet rájuk számítani, ha több opció közül kell választani mérlegelve a technológiai igényeket és a céges pénzügyi szempontokat.

Akkor tudnak jól dolgozni, ha nem csak bevonják őket a folyamatos egyeztetésekbe, hanem önálló döntési jogkört is kapnak, hiszen ők fogják üzemeltetni az infrastruktúrát.

Bár számos területen már kezd teret nyerni a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, a rendszergazda hatásköre továbbra is magasan kvalifikált, tapasztalt szakember jelenlétét igényli, hiszen a hardver és szoftver a munkát valóban hatékonyan segíti, ám a döntéseket nem lehet csak gépekre bízni.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

 

 

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek