A blogger is felel, ha jogot sért

2017. szeptember 14. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az első blogok 15-16 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon és sokáig nem volt egyértelmű megítélésük, a rajtuk keresztül elkövetett esetleges jogsértések elbírálása. Ráadásul, a bíróságok számos esetben ellentétes ítéleteket hoztak. A gyerekbetegségek kinövése után napjainkra sokat tisztult a helyzet: bár a blog főszabály szerint nem professzionális médiatermék, a jogsértő tartalmak kapcsán a polgári és büntetőjognak is van „mondanivalója".

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint az internetes blogok és a nem gazdasági szolgáltatásként nyújtott internetes újságok és hírportálok tartalma nem minősül médiatartalomnak, sajtóterméknek. Márpedig a blogok túlnyomó része jellemzően ilyen nem gazdasági szolgáltatásként működik, így az azokat szerkesztő természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nem tekinthető médiaszolgáltatónak.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Ennek alapján a blogger ellen nem kezdeményezhető a klasszikus sajtó-helyreigazítási eljárás. Ám mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy blogban megjelent jogsértő tartalomért nem kellene helytállni a polgári jog és a büntetőjog rendelkezéseinek megszegésért.

A személyiségi jogok védelmét semmi sem írja felül

Csináljuk gyakran, vagy ne csináljuk sehogy
Érdemes-e üzleti blogolásba kezdeni a cég fellendítése érdekében? Bár sokan úgy vélik, hogy a válasz egy hangos „igen”, a legtöbb rutinos szakértő azt mondaná, „attól függ”. Nézzük miért.

A Polgári törvénykönyv a személyiségi jogok védelmének körében kifejezetten nevesíti az emberi méltóság védelme, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelme jogát.

Továbbá: a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, a becsület és a jóhírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a névviseléshez, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot.

A Piac és Profitban meg is jelent annak az esetnek a rezüméje, amikor egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett azzal is, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő. Pedig itt egy mesefiguráról van szó, tehát nyilvánvaló, hogy a blogger vagy a blogszolgáltató cselekedete, vagy éppenséggel nem cselekedete is értékelhető a jogrendszer, a bírósági eljárások keretein belül.

Így ha valaki személyiségi jogait sértve érzi egy blogbejegyzés kapcsán, akkor a bloggertől, és a blogszolgáltatótól is követelheti a kifogásolt tartalom eltávolítását, a jogsértés abbahagyását és a további jogsértésektől történő eltiltást. A személyiségi jogok védelmét ugyanis nem írja felül a blog, nem írja felül a tartalom megjelenési formájának újszerűsége.

A bíróság minden körülményt megvizsgál

A bírósági eljárások kapcsán főszabály, hogy minden esetben megvizsgálják az ügy összes körülményeit. Megvizsgálják miképp is járt el a blogger és a blogszolgáltató, eleget tettek-e az eltávolítási kérelemnek, amennyiben igen, milyen gyorsan, hatékonyan történt mindez, és történtek-e újabb jogsértések az újabb bejegyzésekben.

A bírósági gyakorlat alapján, ha a szolgáltató úgy járt el, ahogy az adott esetben elvárható, példának okáért a blog tulajdonosa ellenére elérhetetlenné tette a tartalmat, akkor felmentik a felelősség alól. De a sértett még abban az esetben is polgári, vagy büntetőbírósághoz léphet tovább, ha a tulajdonos és az üzemeltető egyébként eleget tett kérelmének.

A bíróság a tapasztalatok szerint figyelembe veszi az érintett tartalom megjelenésének körülményeit, azt például, hogy hány napig volt kint, hányan olvashatták, vagyis, miként fentebb szó volt róla, az adott eset összes körülményeit megvizsgálja.

Sérelemdíj és kártérítés

A sértettek esetében a legkézenfekvőbb megoldás a sérelemdíj jogintézményének igénybevétele, amelyet a 2014. március 15-én hatályba lépett akkor még új Polgári törvénykönyv vezetett be. A korábbi polgári kódex alapján a sértettnek bizonyítani kellett, hogy kára származott a személyiségi joga megsértéséből, ám a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő.

Összességében kijelenthető, hogy a valódi néven, álnéven, név nélkül írott blogbejegyzés nem jelent mentesülést a jogi előírások alól, az anonimitás, a kifejezés online volta nem jelent kibúvást a felelősség alól.

Sőt, amennyiben cég és nem magánszemély a sértett, és tudja bizonyítani a vagyoni hátrányt, a kárt, a különböző szerződésektől való elesést, akkor a bíróság a jogsértő tartalom és károkozás közti összefüggés alapján kártérítést ítélhet. Még akkor is, ha a blogger főszabályként nem tartozik a gazdasági tevékenységet, szolgáltatást végző médiavállalkozások közé.

Blog a sajtótermékben

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény definíciói alapján minden olyan sajtóterméket internetes sajtóterméknek (azaz internetes újságnak vagy hírportálnak) kell tekinteni, amely funkciójában, megjelenésében és hatásában is hasonlít a nyomtatott sajtótermékre, és amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel.

Ezeknek a fenti fogalmi elemeknek együttesen kell teljesülniük, és a gazdasági szolgáltatás megítélésénél nem számítanak a különféle

Hét főbűn, amit egy céges bloggal elkövethetünk
A blogolás olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, de jól játszani azért nem mindenki tud. A céges blogra ez kétszeresen is igaz, ezért összeszedtük azt a hét főbűnt, amellyel többéves munkát tehetünk tönkre egy szempillantás alatt.

elnevezések, maga a tartalom dönti el annak egyáltalán sem mellékes kérdését, hogy akkor mi minősül médiaterméknek.

A törvény szerint az internetes újság vagy hírportál főoldaláról vagy egyéb oldalairól elérhető tartalmakért, köztük a főoldalon blog elnevezés alatt közzétett tartalmakért is a sajtótermék szerkesztősége tartozik szerkesztői felelősséggel, kiadója pedig a jogi felelősséget viseli, mert a főoldalra való beszerkesztéssel a kérdéses blog adott – a főoldalról közvetlenül elérhető – tartalma a sajtótermék tartalmainak részévé válik.

Az eset összes körülményeit ezekben az esetekben is összességükben kell vizsgálni, hiszen mindez semmiképpen sem jelenti az sajtótermék kiadóját terhelő felelősség teljes egészében történő kiterjesztését egy más által szerkesztetett tartalomra. Klasszikus példa, ha utólag kerül bele valami olyan a blogbejegyzésbe, amely már paragrafusért kiált.

Drávucz Péter

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek