Idén felhősödés várható a kkv szektorban

2013. január 22. kedd - 08:06 / piacesprofit.hu
  •    

Hiába költséghatékony, helyfüggetlen és folyamatosan támogatott informatikai megoldások az úgynevezett felhő-alapú szolgáltatások, a magyar kis- és középvállalkozások töredéke él csak velük - derül ki az eNET-Telekom legfrissebb, kkv-k körében végzett felméréséből.

A szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Csak a kkv -k mintegy harmada hallott a felhő fogalmáról és alig több mint 3 százalékuk használja jelenleg. Ennek ellenére a felhő-alapú szolgáltatásoknak van jövője Magyarországon is: a kkv-k körülbelül tíz százaléka be akarja vezetni a közeljövőben.

Az úgynevezett felhő szolgáltatások már az informatikai folyamatok valamennyi szintjén elérhetők:

Mi a felhő?
Az adatok átvitele, feldolgozása, tárolása folyamatosan fejlődik és olcsóbbá válik. Ez pedig lehetővé teszi az informatika újragondolását vállalati szinten is. A cégek számára elérhetővé válnak olyan internetalapú szolgáltatások, melyek segítségével a fájlok, programok fizikailag nem a felhasználók gépén, hanem az interneten tárolhatók, valahol a „felhőben”. (Innen származik a modell, a cloud computing elnevezése.) Mivel az adatokat feldolgozó alkalmazások is az interneten vannak, feleslegessé válhat a helyi szerver üzemeltetése. Saját eszközön csak egy kis terjedelmű, úgynevezett kliens-alkalmazás fut. Ezzel a cégek pénzt, helyet, energiát spórolhatnak.

● Alkalmazások futtatása felhőben, azaz SaaS (Software as a Service, vagyis szolgáltatott szoftver). SaaS alatt olyan független szolgáltató által fejlesztett szoftvereket értünk, melyeket a felhasználó az interneten keresztül ér el és előre meghatározott licencdíjért használ. Szemben a hagyományos szoftverekkel, ezeket a megoldásokat a felhasználó nem telepíti a saját számítógépeire vagy szervereire. A szolgáltató tulajdonában maradnak, a szolgáltató adatközpontjában, annak gépein futnak. Ilyenek például a különböző levelezőrendszerek, az online fájlmegosztó és tárhely szolgáltatók és a komplex irodai szoftvermegoldások. Ma már könyvelő szoftverek vagy a CRM (ügyfélkapcsolat kezelő) rendszerek sem számítanak ritkaságnak.

● Platformok igénybevétele felhőn keresztül, azaz PaaS (Platform as a Service, vagyis szolgáltatott platform). A PaaS megoldások olyan fejlesztési platformok, melyeknél a fejlesztéshez szükséges eszközök éppúgy a felhőben találhatóak és böngészőn keresztül elérhetőek, mint a SaaS megoldások. A PaaS segítségével a szakemberek anélkül is tudnak webes alkalmazásokat fejleszteni, hogy bármilyen eszközt telepítenének a gépükre. Majd telepíthetik ezeket az alkalmazásokat a PaaS kiszolgálókra minden speciális rendszeradminisztrációs háttértudás nélkül. A felhasználó tehát egy alkalmazási környezetet vásárol, pl. .NET, Java, stb. Az egyik legelterjedtebb szolgáltató a Google App Engine.

● Infrastruktúraként használt felhőerőforrások esetén IaaS-ról (Infrastructure as a Service) beszélünk. A szolgáltató szempontjából ez azt jelenti, hogy valaki a virtualizált környezetében a virtuális gépeket mások számára – díj fejében – átadja. Előfordul, hogy házon belül is alkalmazzák ezt a módszert a jobb erőforrás-kihasználtság és a költséghatékonyság érdekében. A felhasználóknak akkor érdemes az IaaS-t igénybe venni, ha semmilyen berendezést vagy szervert nem szeretnénk fenntartani, de a szoftver környezetünk felett meg akarjuk őrizni a kontrollt. A feladat ellátására egy virtuális gépet bérelhetnek az ilyen megoldásokat kínáló szolgáltatóktól mint például az Amazon vagy a hazánkban a Magyar Telekom.

Forrás: az eNET Kft. kkv-k körében végzett kutatása, 2012. november

Van, akinek nagyon megéri váltani

Korábbi kutatások szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások többségénél fontos szerepet játszik az informatika. Átlagosan tíz PC-nél húzódik az a határ, amelyen túl már nem nélkülözhetik a dedikált szerver (vagyis kizárólag a hálózat kiszolgálására használt szerver) alkalmazását informatikai rendszerükben. A kis- és mikro vállalatok mintegy harmada használ szervert a tevékenységének informatikai támogatásához. Jellemző azonban, hogy a felügyeleti tevékenységet kiszervezik egy adminisztrációs szolgáltatónak.

Mobilon és felhőben is követnek a bűnözők
Mivel a vállalatok, szervezetek és a fogyasztók is egyre nagyobb arányban használják az online csatornákat a kapcsolattartásra vagy éppen fizetésre, mára állandósult a rosszindulatú informatikai támadások kockázata. A fenyegetések az újabb technológiákat és digitális trendeket kihasználva fejlődnek, közülük néhány 2013-ban minden eddiginél komolyabbá válhat a Symantec szakértői szerint.

Egy ilyen cég esetében a szerver és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások teljes üzemeltetésének kiszervezése is célszerű lehet, hiszen bármilyen üzemhiba esetén a kiesési idő károkat okozhat – erre nyújthatnak megoldást a cloud szolgáltatások.

Ezen szolgáltatások elérhetőségével a vállalkozások számára az informatikai háttér egyes részeinek biztosítása a közgazdasági „make or buy”-hoz (“gyártsd vagy vedd meg”) hasonló „build or buy” (“építsd vagy vedd meg”) problémává válik. Lehetőségeik és céljaik mérlegelésével dönthetnek, hogy informatikai folyamataikat házon belül oldják meg vagy kiszervezik. Természetesen számos kkv a cloud szolgáltatások megjelenése előtti korszakból örökölte szerverhasználatát, ezért folyamataik a belső szerver meglétére építenek. A felhő bevezetése esetükben komolyabb átszervezést igényelhet.

Az eNET legfrissebb, kkv-k körében végzett felmérése szerint a szerverrel rendelkező cégek többsége saját telephelyén üzemelteti azt (mindössze 5 százalékuk vesz igénybe szerver elhelyezést vagy bérel szervert), de közel felüknél már külsős informatikai cég végzi a rendszer üzemeltetését. Saját szervereiket főleg emailezésre, a háttértár biztosítására és adatbázisok futtatására használják. A szerverrel még nem rendelkező cégek felénél kisebb szerepet tölt be az informatika, nincs igényük ilyen jellegű szolgáltatásokra. A másik felük esetében azonban más okokat kell keresnünk.

Kutatásunk szerint a felhő szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Csak a kkv-k mintegy harmada hallott a felhő fogalmáról és csak töredékük van tisztában az ebben rejlő lehetőségekkel és szolgáltatási szintekkel (SaaS, PaaS, IaaS). A cloud-ot ismerő cégeknek is csak tizede (azaz az összes kkv alig több mint 3 százaléka!) veszi igénybe ezt a szolgáltatást és mintegy ötödük tervezi használni a jövőben. A felhő alapú szolgáltatások iránt nyitott vállalkozások jellemzően azok, melyek 20 főnél többet foglalkoztatnak, vagy fontos szerepet tölt be náluk az informatika. A kisebb, szerverrel sem rendelkező cégek körében sem jellemző a felhő használata, de negyedük tervezi, hogy a jövőben kipróbálja. Esetükben ez érthető is, hiszen hatékonyabb lehet a saját infrastruktúra felépítése és üzemeltetők tendereztetése helyett egyből felhő alapú szolgáltatáson keresztül megvalósítani a szükséges kapacitásokat.

Felhősödés várható

A jelenlegi alacsony használati arány ellenére a felhő szolgáltatásokat bevezetni kívánó kkv-k körülbelül tíz százalékos aránya és a legfejlettebb országok (USA, Nyugat-Európa) trendjei arra engednek következtetni, hogy a magyar cégek közt is növekedni fog a felhőalapú szolgáltatások használatának aránya. A már jelenleg is felhőt használók elsősorban a megoldás költséghatékonyságát emelik ki. Olcsóbb megvalósítani, mintha házon belül végeznék a feladatokat, mert nem kell hozzá infrastruktúrát építeni vagy szakembert felvenni. Ezek az előnyök a jövőben tovább erősödhetnek, miközben a felhő-alapú szolgáltatásokkal szemben támasztott aggodalmak (biztonsági kockázatok, a megfelelő szolgáltatás hiánya vagy, hogy nagy szaktudást igényel) a szolgáltatások terjedésével, javulásával és esetleges szabályozásával enyhülnek majd.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek