Internet helyett ígéretek Ausztráliában

2017. október 31. kedd - 20:02 / piacesprofit.hu
  •    

Idén el kellett volna készülnie Ausztrália üvegszálas internethálózatának - ám az éveket késik, s ami van, az is lassú és drága

2009-ben harangozta be a munkáspárti kormány, hogy “az évszázad projektjeként” korszerű, üvegszálas internetet biztosít mindenütt a kontinensnyi országban. Még a ritkán lakott területekről is gondoskodnak, amelyekből sok van: ott műholdról biztosítják az összeköttetést.

vezetékes internet dugó

Kép:sxc

A tervet olyan korszakos projektekhez hasonlították, mint a híres Sydney-i híd építése vagy az órási ország vasúti hálózatának kiépítése. A tervnek erre az évre meg kellett volna valósulnia, ám még további esztendőkre van a befejezéstől és öröm helyett csak panaszokat lehet hallani: a kiépült hálózat hiányos, igen lassú – és mindezért még többet is kell fizetni, mint bárhol a világon…

Az ausztrál előfizetők átlagos letöltése sebessége 12-13 Mb/mp, miközben a dél-koreaik 28, a skandinávok 23-26 Mb/mp sebességgel tudnak szörfölni a neten – de még a szomszédos Új-Zélandi netezők, sőt a kenyaiak is…

Ennek egyik oka, hogy a Munkáspártot váltó Liberálisok a hálózat szüntelenül növekvő óriási költségeiből lefaragtak és egy idő után az üvegszálas kábeleket csak az épületekig vezették el, mondván: a hátralévő néhány tucat, vagy legfeljebb 100 méterre megteszik a meglévő telefon- vagy kábeltévé-vezetékek, és így sokkal gyorsabb is a hálózat kiépítése.

Nem csak a snapchat megy: okostelefonnal tanulnak a diákok
Bár a tengerentúlon az iskolák digitális felszereltsége lényegesen jobb, mint a világ nagyobb részén, egy átfogó amerikai kutatás szerint a diákok 56 százaléka otthon gyakrabban és több technológiai eszközt használ a tanuláshoz, mint az osztályteremben. A gyerekek nem várják meg, amíg az iskola kitalálja, hogyan vonja be a digitális eszközöket az oktatásba, inkább ők kísérletezik ki a maguk biztos módszerét.

Így gyakori, hogy az utca egyik oldalán működik a gyorsabb internet, a másikon nem, hiszen az épületek régi vezetékei természetesen még rézből készültek, sokan így nem tudják használni az ígért le-és feltöltési sebességet. Egyébként azért sem, mert az állam alvállalkozóknak adta ki a hálózat üzemeltetését, azok pedig nyereségük érdekében “takarékoskodnak”: csak annyi sávszélességet vásárolnak, amennyiért még éppen el tudják látni az előfizetőket. Mindezért pedig az ausztrálok (Brazília után) a világ második legmagasabb díját fizetik, a többszörösét annak, amit az európai, vagy amerikai előfizetők.

A legújabb becslések szerint a projekt 2020-ra talán elkészül, s végül vagy 50 Mrd. ausztrál dollárba fog kerülni. Az eredeti terv az volt, hogy a kész hálózatot privatizálják, így behozzák a költségeket – ám az adott helyzetben kevéssé valószínű, hogy akadna vevő.

(Neue Zürcher Zeitung)