Manapság el sem tudjuk képzelni az életünket - különösen a munkában töltött perceket - stabil és biztonságos Wi-Fi hozzáférés nélkül. A Wi-Fi rendszerekhez kapcsolódó eszközök száma mára 10 milliárd fölé kúszott, teljesen átalakítva a munka, a tanulás és a hétköznapi kommunikáció világát. A mobil kommunikáció több, mint 70 százaléka vezeték nélküli hálózaton zajlik. Ki hinné ezek után, hogy még a 30 éves születésnapját sem ünnepelte meg a technológia, hiszen 1990 szeptemberében jött világra.
Munka közben ugyanolyan természetesnek érezzük, hogy rákapcsolódunk és zökkenőmentesen élvezzük a wifi szolgáltatás előnyeit, mint ahogy nem tűnik fel, hogy áram folyik a vezetékekben és működteti a körülöttünk lévő gépeket. De ha összeomlik a rendszer, „nincs net”, vagy szakadozik és megbízhatatlan, az még a legnyugodtabb embereket is kiborítja. Egy irodában páran nem értették, miért van az, hogy minden délben, épp, amikor a többiek enni mentek és végre nyugodtan, csendben tudtak volna dolgozni, hirtelen a jelerősség is megszűnt vagy ingadozott. Végül kiderült, egy mikrohullámú sütőt használtak sorban állva az ebédelni vágyók, ami zavarta a vezeték nélküli jeleket és erre a nem megfelelően tervezett Wi-Fi hálózat nem volt felkészülve.
Amikor elindul, illetve jelentős bővülésbe fog egy vállalkozás, vagy új irodába költözik egy nagy multi, sokszor hónapokig töprengenek a bútorok színén, lakberendezőt fogadnak az épületbelső megálmodására, de nem mindenkinek jut eszébe, hogy ez lenne a pillanat egy stabil, hosszútávon megbízhatóan Wi-Fi rendszer kialakítására is. Pedig számos későbbi kényelmetlenségtől kímélhetnénk meg magunkat vele. Bővítés esetén elsőre talán egyszerűbbnek és olcsóbbnak tűnik, ha itt-ott találomra kiegészítjük a rendszert egy-egy újabb access pointtal, de nagyon hamar ki fog derülni, hogy a gyenge lefedettség és jelerősség problémák nem szűnnek meg. Ami rövidtávon olcsó megoldásnak tűnhet, hosszú távon inkább kidobott pénz lesz.
Terepszemle centiről centire
Ezért célszerűbb az egész folyamatot megfordítani. Egy hozzáértő külső tanácsadó-szakember fel tudja mérni alaposan a terepet, centiről centire meg tudja vizsgálni, hol milyen akadályok gördülhetnek az adott telephelyen a vezeték nélküli jelek terjedésének útjába, melyik szobában, épületrészben milyen felhasználói szint várható előzetesen. Mindezek alapján tesz javaslatot egy stabil, biztonságos és hatékony rendszer kialakítására.
De lássuk, hogy is történik ez az ún. Wifi Site Survey a gyakorlatban? A mérést végző szakember először is feltölt egy méretarányos alaprajzot a tabletjére. Persze gyakran előfordul, hogy az alaprajz és az időközben már százszor átalakított helyiség köszönőviszonyban sincs egymással, ilyenkor a szakember a helyszínen tapasztaltak alapján átrajzolja és megalkotja a valóságot hűen tükröző térképet. Ahogy a szakértő körbejár, a készülékbe lépésről lépésre rögzíti az adott ponthoz tartozó jellemző értékeket. Ilyenek többek között, hogy milyen a vezeték nélküli hálózat jelerőssége, milyen zavaró tényezők vannak épp vagy várhatóak a későbbiekben, milyen anyagból készültek a válaszfalak, illetve milyen funkciót fog betölteni a jövőben az iroda ezen szeglete?
Nem feltétlenül gondolnánk rá pl., hogy nagyobb vízfelületek, fémből készült polcrendszerek, óriási üvegtáblák vagy tükrök mennyire akadályozni tudják a jelek útját. Azt se feltétlenül vennénk számításba, hogy a szomszédunkban működő vállalkozás elavult AV transzmittere miképp tudja egy pillanat alatt beomlasztani Wi-Fi rendszerünk működését. Na meg aztán ott vannak ezek a galád mikrohullámú készülékek is… Egy-két nap alatt akár egy négyszintes irodaház „heat map”-je is elkészülhet ily módon. Ezt követően beszéli végig a megbízó és a tanácsadó, melyik helyiség pontosan milyen funkciót is fog a jövőben betölteni. Nem mindegy ugyanis, hogy csak átlagos irodai munka zajlik majd benne, vagy pl. videó-konferenciák nagyobb igénybevétellel. Ilyenkor kerül pontosításra tehát, hányan és milyen eszközzel fogják használni a hálózatot az egyes pontokon? Milyen jellegű adatokat szeretnének majd továbbítani? Mely területek lesznek akár a vendégek számára is hozzáférhetőek, melyek az alkalmazottak részére és melyek lesznek az ún. biztonsági zónák, amelyeket csak speciális belépési jogosultsággal lehet látogatni?
A gondos felmérő munkát követheti végül a rendszer kialakítására vonatkozó javaslat, a tervezői fázis. A megbízóval egyeztetett heat-map alapján lehet először is megmondani, hány access pointra (AP) lesz szükség, azaz vezeték-nélküli hozzáférési pontra, ami összekötő szerepet játszik a kábelezett és a vezeték-nélküli hálózat között. Ekkor dől el, hol lesznek ezek elhelyezve, milyen antennával, mely szabványokat választva és melyik csatornákon érdemes aztán őket üzemeltetni. A szakértő a heat-map segítségével tudja továbbá meghatározni, milyen további eszközöket szükséges beszerezni, hogyan lenne érdemes módosítani a meglévő eszközök konfigurációját. Ha jól alakítjuk ki a rendszert, az IT üzemeltetés válláról lekerülhet a hibakereséssel eltöltött felesleges munka terhe.
Na és milyen is az ideális, jól megtervezett és kialakított Wi-Fi rendszer? A válasz egyszerű: ha hatékony és biztonságos. A hatékonyság záloga a felhasználói forgalom egyenletes elosztása a rendszeren belül, a várható maximális terheltséghez méretezett hálózati struktúra és a korszerű hálózati eszközök használata.
Mikor biztonságos? Ha minden pontja egyformán támadhatatlan, de mindez nem megy a hatékonyság rovására. Ha az elérhetőség nem nyúlik túl feleslegesen a telephely területén, a hozzáférés megfelelően titkosított, az hálózati adminisztrátori jelszó kötelezően váltakozik és a vendég-hálózat is csak a legszűkebb szintre korlátozódik.
Pár kiegészítő szolgáltatás további területeken is segítséget nyújthat a felhasználóknak.
Ha pl. egy pár tízezer forintos költségű hardware (NetBat) beépítésre kerül a vezeték nélküli hálózatba, pontos képet kaphatunk a rendszer aktuális működéséről, a tervezett szinttől való eltérésekről. Segítségével visszakereshetjük, hol, mikor és milyen teljesítményváltozás következett be a rendszerben és megkereshetjük annak forrását. Hiába lett ugyanis egy rendszer az alapos felmérést követően ideálisan felépítve, a külvilág is változhat körülöttünk. Mivel a 2,4GHz, illetve 5GHz-es tartományok szabadon használhatók, előfordulhat, hogy a szomszéd irodába újonnan költöző cég saját vezeték nélküli hálózata vagy egy újonnan vásárolt berendezése zavarni kezdi saját hálózatunk működését. A NetBat ilyenkor azonnal riadót fúj.
A wifi ne omoljon össze, oké?
Egy másik korszerű ipari eszközkészlet (Ralph TaaS) a konferenciák, nagy tárgyalások, események szervezőinek munkáját segítik. Óriási presztízs-veszteséget jelenthet, ha a váratlanul nagy felhasználói igény miatt összeomlik a vezeték-nélküli rendszer és a hatalmas szervezői munka egy amúgy elkerülhető malőr miatt végül kudarcban végződik. A Ralph TaaS segítségével szimulálni lehet, miképp fog működni éles helyzetben a Wi-Fi rendszer különböző szintű megterheltség esetén, azaz mi van pl., ha egy fontos hírt minden résztvevő egyszerre szeretne főnökének eljuttatni. A kapott eredmények alapján lehet a szükséges változtatásokat az informatikai rendszeren még időben elvégezni.
És vajon honnan fogjuk tudni, hogy munkánkat jól végeztük-e, valóban egy alaposan végiggondolt és megtervezett Wi-Fi rendszer birtokába kerültünk? Onnan, hogy eszünkbe se jut, hogy van. Ha gyorsan, hibátlanul, megbízhatóan és biztonságosan működik, mint ahogy azt is természetesnek vesszük, hogy tiszta víz folyik a csapból és ha felkapcsoljuk, ég a lámpa.
Szerző:
Tóth Bence
projekt menedzser
