Zöld jelzést ad Brüsszel Magyarországnak

2013. május 29. szerda - 18:31 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Bizottság (EB) azt javasolja az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű - GDP-arányosan három százalék fölötti - költségvetési hiány miatt Magyarország ellen folyó eljárást. Hazánkkal együtt 5 országra vonatkozóan hangzott el ilyen ajánlás. A végső döntés június 21-én születhet meg.

Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól. A legrégebben – 2004-es EU-csatlakozása óta – Magyarországgal szemben folyt ilyen eljárás, amelyet a másik négy ország ellen 2009-ben indítottak meg.

Döntés június 21-én
Az Európai Bizottság – az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – azt is javasolta, hogy Málta ellen ismét induljon túlzottdeficit-eljárás. (Uniós csatlakozása óta Máltával szemben már két alkalommal indítottak túlzotthiány-eljárást.)
Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a Bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét. Eszerint Madridnak 2016-ig, Párizsnak, Lisszabonnak és Ljubljanának 2015-ig, Hágának és Varsónak pedig 2014-ig kellene levinnie deficitjét a határérték alá.
Jelenleg a huszonhét uniós tagállam közül húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. A hét kivétel Bulgária, Észtország, Finnország, Luxemburg, Málta, Németország és Svédország. Ha a bizottsági indítványnak megfelelően öt ország kikerül az eljárás alól, Máltával szemben pedig megindul az eljárás, akkor 16-ra csökken az ilyen jellegű eljárás hatálya alá tartozó országok száma.
Az Európai Bizottság által tett ajánlásokat a tagországok pénzügyminiszterei tanácsának, az ECOFIN-nek a június 21-én, Luxembourgban tartandó ülésen fogják megvitatni.

A kiigazítás megtörtént

A bizottság a döntésről kiadott dokumentum alapján úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént. Hazánkkal szemben a tanács elvárása az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkenjen a deficit, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett.

A testület számításai szerint 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiány Magyarországon. A bizottság tavaszi előrejelzése még 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis után bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel az idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.

Csökkenő pályán az államadósság

A magyar államadósság a testület értékelése alapján csökkenő pályára került: 2010-ben még a GDP csaknem 82 százaléka volt, 2012-ig pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséből származó egyszeri jelentős transzfernek és “számos konszolidációs intézkedésnek” köszönhetően a bruttó hazai termék 79,2 százalékára csökkent.

Reformokra van szükség
Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az országjelentések és túlzottdeficit-eljárások ismertetésekor arról beszélt, hogy Európának konszenzusra van szüksége: olyan szakpolitikákat kell kialakítani, amelyek egyaránt használnak az Unió egészének és minden egyes tagállamnak.
Túl kell lépni az egyik vagy másik fővárosból érkező irányvonalak elgondolásán. Európai konszenzusra van szükség. Ez a konszenzus életbevágó a bizalom megteremtéséhez, hiszen bizalom nélkül nincs növekedés. Ez az az európai konszenzus, amelyet az Európai Tanács júniusi ülésére javasolni fog a bizottság.
Mivel a jelenlegi válság egyszerre strukturális és ciklikus, a reformokat az egész Európai Unióban fel kell gyorsítani, hogy biztosító legyen a fellendülés, és hogy a gazdaság újra egyensúlyba kerüljön. A deficittel küzdő országoknak javítaniuk kell versenyképességükön, a többlettel rendelkező országoknak pedig le kell bontaniuk a belföldi kereslet növekedése előtti akadályokat. A tagállamoknak érdeke, hogy a megfogalmazott az ajánlásokat végrehajtsák, és megállapodjanak Európa jövőjének körvonalairól.
A válság az elnök beszédében foglaltak szerint csak megerősítette azt a meggyőződést, hogy reformokra van szükség, mégpedig most. A tétlenség ára nagyon magas lehet. Ha viszont most megteszik a szükséges lépéseket, akkor a válság végére Európa erősebb lesz, mint valaha – hangsúlyozta Barroso.

A dokumentum emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a magyar konvergenciaprogram az idén 78,1, 2014-ben pedig 77,2 százalékos adósságszinttel számol. A bizottság viszont ennél 1-1 százalékponttal többre számít.

Kiemelte továbbá, hogy a gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP három százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.

Fennáll az egyensúlyhiány, gyenge a növekedés

Az Európai Bizottság szintén ma ismertetett elemzése szerint ugyanakkor Magyarországon még mindig fennáll az egyensúlyhiány (bár az egy évvel korábbi értékelésben szereplő súlyos jelző, már hiányzott az anyagból). Mindemellett a testület mélyelemzése nagyon alacsonynak minősítette hazánk növekedési potenciálját. Ez utóbbira negatívan hatott a politikai bizonytalanság és a leginkább a pénzügyi szektorban tapasztalható túladóztatás következtében a vállalati hitelezés gyorsan esett, és ezáltal történelmi mélypontra süllyedt a beruházások szintje.

A kormány lépéseket tervez az adósság csökkentésére

A brüsszeli döntést követően Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón jelezte, hogy a brüsszeli bizottság döntése meghozatalakor a májusi csomag első két intézkedését értékelte, így a költségvetési zárolásokat, illetve az egyszeri beruházások egyszeri tételekkel való finanszírozását.

Varga Mihály. Fotó: MTI

Az állami beruházásokról a tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy azokat folytatják, csak más forrásból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy 2014 után is 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányát. “Nem az a cél, hogy az így megkapott, júniusban remélhetőleg megerősített lehetőséggel ellenkező irányba forduljunk” – mondta az MTI tudósítása szerint. Azt is jelezte továbbá, hogy a kormány olyan konkrét lépéseket tervez, amelyek tovább csökkentik az adósságszintet.

Lesz reklámadó

A bejelentett tovább intézkedésekről Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta, hogy a jelenlegi állapot szerint lesz reklámadó. A miniszterelnök Lázár Jánost, a miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízta meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson ez ügyben a reklámszövetséggel. (Ezt a szakmai szervezetek már korábban javasolták, egyben súlyos teherként értékelve a tervezett adót.)

A reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát május 24-én, pénteken tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán. A nemzetgazdasági tárca az adóintézkedést akkor az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, illetve az arányos közteherviseléssel indokolta. Az eddigi becslések szerint az ebből származó bevétel mindössze 10 milliárd forint körüli összeg lehet.

A szektorális különadókról, illetve a tranzakciós illetékről a kormány szerdai ülésén Varga Mihály tájékoztatása szerint nem tárgyal.