Visszarendelhet-e a főnököm a szabadságomról?

A szabadság minden munkavállalónak alanyi jogon jár és elengedhetetlenül fontos a feltöltődéshez, regenerálódáshoz. A munkáltatónak is érdekében áll, hogy munkavállalói kipihenhessék magukat, ezáltal növelve későbbi hatékonyságukat. De mi történik akkor, ha a főnök visszahívja a szabadságról a beosztottat? Van hozzá joga? Erre ad választ dr. Tömösvári Andrea ügyvéd.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A szabadság kiadásának alapjai

A szabadságot mindig a munkáltató jogosult kiadni, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Természetesen együttműködési kötelezettség terheli, azaz a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie szükséges, valamint a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalót a szabadság megkezdését megelőző 15 nappal értesítenie kell.

Mihez van joga a munkáltatónak? (Fotó: Pixabay)

Ez utóbbi szabálytól csak abban az esetben térhet el a munkáltató, ha erről előzetesen megállapodik a munkavállalóval. A munkáltatónak oda kell figyelnie arra, hogy  hogy a munkavállalónak évente hét nap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az erre vonatkozó igényét a dolgozónak 15 nappal korábban be kell jelentenie.

De megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadság ideje alatt behívja dolgozni a munkavállalót? Van-e jogszerű ok a szabadság megszakítására?

Igen, ugyanis a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, sőt a fenti okok esetén arra is jogosult, hogy a még meg nem kezdett szabadság előre egyeztetett idejét módosítsa.

Mit értünk kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok alatt?

Erre a kérdésre mindig az adott eset összes körülményének tisztázásával tudunk teljeskörű választ kapni. „Például egy kiszállítással foglalkozó cég esetében a karácsonyi időszak alatt- ami előre kiszámíthatóan csúcsidőszaknak minősül, megnövekedett megrendelésekre nem hivatkozhat a munkáltató, mint súlyos okra vagy fontos gazdasági érdekre a szabadság megszakításakor. Egy ilyen időszak esetén a munkáltató kötelessége ugyanis előre tervezni, valamint a szabadságok kiadását is úgy szervezni, hogy a működését ne veszélyeztesse a kieső munkaerő. Fontos megjegyezni, hogy vita esetén ezen okok fennállása, valamint súlyosságuk bizonyítása minden esetben a munkáltatót terheli” – ismerteti Tömösvári Andrea.

Ugyanígy szabadság megszakításának minősül, ha a munkáltató telefonon keresztül zavarja a munkavállalót. Amennyiben nem tud fontos gazdasági érdeket, vagy működését súlyosan érintő okot adni a telefonhívásra, úgy érdemes pihenni hagyni a munkavállalót.

A bírói gyakorlat szerint a szabadság megszakításakor nincs jelentősége annak, hogy a szabadság ideje alatt pontosan mikor kerül visszahívásra a munkavállaló. Ennek értelmében tehát szabadság megszakításának minősül az is, ha erre a szabadság utolsó napján kerül sor.

Amennyiben szabadság megszakítására vagy módosítására kerül sor, úgy a pihenéssel ki nem élvezett szabadnapok nem vesznek el. Ha a munkavállaló szabadsága megszakad, úgy a kivett, de fel nem használt szabadnapokra újra jogosult lesz, azt a munkáltató köteles egy későbbi időpontban kiadni.

Problémák is felmerülhetnek

Hiába van a munkáltatónak alapos indoka, a szabadság megszakításának végrehajtása nehézségekbe ütközhet elsősorban azért, mert a munkavállaló a szabadság időtartama alatt nem köteles a munkáltató rendelkezésére állni, a hívásait fogadni, vagy az e-maileket olvasni. Így, ha a munkavállaló a szabadság ideje alatt nem hajlandó kommunikálni a munkáltatóval és emiatt a munkáltató nem tudja a munkavállaló szabadságát módosítani vagy megszakítani, a munkavállaló emiatt nem vonható felelősségre. Ellenben, ha a munkáltató elérte a munkavállalót és közölte vele a módosítási szándékát, a munkavállaló a szabadság megszakítására köteles, ellenkező esetben a munkáltató vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket érvényesíthet.

Más a helyzet, ha a munkavállaló önként foglalkozik munkájával szabadsága napján, ebben az esetben ugyanis másik szabadságnapra nem jogosult.

Milyen kárt és költséget jelent a szabadság megszakítása a munkáltatónak?

A munkavállaló szabadságról való visszahívásának vagy a szabadság időpontja módosításának ára van. A munkáltató ugyanis a munkavégzés helyére való oda- és visszaút, valamint a munkával töltött időre köteles munkabért fizetni a munkavállalónak. Ezen felül köteles a visszarendeléssel, módosítással összefüggésben a munkavállaló oldalán felmerült minden kárt megtéríteni a munkavállaló részére. Jelentheti ez például a szabadság engedélyezését követően már befizetett szállás, programok vagy a repülőjegy árát. Ha a munkavállaló a visszahívás, vagy a szabadság időpontjának módosítása miatt például csak drágább időszakban tud elutazni, a munkáltatónak a munkavállaló ebből eredő kárát is meg kell térítenie. Természetesen a visszaélések elkerülése végett a munkavállalónak a felmerült költségeit megfelelő módon kell alátámasztania, például számlákkal, vagy bizonylatokkal.

„Összességében láthatjuk azt, hogy a törvény lehetőséget biztosít a szabadság megszakítására, de a kivételesen fontos gazdasági érdeket, vagy működését közvetlenül és súlyosan veszélyeztető okot a munkáltatónak kell bizonyítania. Ennek ténye mindig az adott helyzetben vizsgálandó, apró-cseprő indokokkal pedig természetesen nem szakítható meg jogszerűen a szabadság – zárja Tömösvári Andrea ügyvéd.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo