Vásárlással is veszélyeztethetjük a munkahelyeket

2015. május 21. csütörtök - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Több százezer munkahely megszűnése és évi több tízmilliárd eurós kár írható a hamisítás számlájára az Unióban. Sajnos még mindig jövedelmező a hamisítás üzlet, sokan választanak ilyen terméket.

Kép:sxc

„Noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része, egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás” – állítja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Europol, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának közös kutatására hivatkozva. „Ez azért különösen veszélyes jelenség, mert az EU gazdasági kibocsátásának igen jelentős hányadát adják a szellemi tulajdonjogokra épülő iparágak” – tette hozzá.

Sajnos még nagyon megéri

A hamisítás fellendülése mögött a nagyon magas megtérülési ráták állnak: a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroinkereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele a 75 milliárd dollárt is elérheti.„A nagyléptékű hamisítás a szervezett bűnözés egyre jobban jövedelmező ágát képezi, amely viszonylag alacsony kockázattal jár” – mutatott rá Németh Mónika. (Pedig az európaiak többségének eszébe sem jut, hogy egy gyógyszer is lehet hamis.)

A hamisítás „népszerűségét” jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, addig 2013-ban 87 000 ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben. A 2013-ban lefoglalt áruk 25,2%-a egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentett a fogyasztókra; ezen termékek nagy része a mindennapi használati termékek köréből került ki.

Mindenki másképp csinálja
Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73%-a, mennyiség szerinti 66%-a származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen. A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok azonban mobilak, illetve szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán.
A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el “eredeti” védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található.
Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52%-a Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7%-át állította elő.)
Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak; utóbbi eset főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt.

Egy felmérés szerint bár az európaiak 96 százaléka úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon fontos, mivel a feltalálók, az alkotók és az előadóművészek támogatásával ösztönzi az innovációt és a kreativitást, de egyéni szinten az európaiaknak átlagosan a 34 százaléka úgy véli, a hamisított áruk vásárlása elfogadhatónak tekinthető, ha így pénzt takaríthatnak meg. 

„Bár a megkérdezett európaiakat leginkább az egészségügyi és biztonsági kockázatok, a jogi következmények és a szervezett bűnözéssel való kapcsolat tartja leginkább vissza a hamis termékek vásárlásától, ennek ellenére továbbra is jelentős értékű hamis áru cserél gazdát. Ennek oka, hogy a hamisítás társadalmilag még mindig elég széles körben tolerált tevékenység, ez pedig nagyban nehezíti a hatóságok és a gyártók dolgát” – mutatott a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

Jogi úton is nehéz fellépni a hamisítók ellen, hiszen ehhez több különféle joghatóság együttes akciója szükséges, valamint a hamisítók weboldalaik blokkolása esetén akár egy éjszaka alatt képesek új holnappal előrukkolni. Ezzel együtt a hamis termékek elleni harcban 2010 óta több mint 2600 doménnevet foglalt le az Europol és az együttműködő hatóságok; ezek az oldalak különböző hamis termékeket (ruházati termékeket, cipőket, kiegészítőket és elektronikai termékeket) árusítottak.

Óriási károkat jelent

A hamisítás ugyanakkor uniós szinten elképesztő károkat okoz. A jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon. Ezek a folyamatok azért rendkívül veszélyesek, mert az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló exportjának 89%-a, míg az EU-n belüli teljes gazdasági aktivitás 39%-a a szellemi tulajdonjogokhoz nagymértékben kapcsolódó iparágakban termelődik. Emellett az EU-munkahelyek 26%-a közvetlenül, újabb 9%-a közvetve kapcsolódik a szellemi tulajdonra épülő iparágakhoz, ahol a bérek átlag 40%-kal magasabbak, mint a többi szektorban.

A terrorizmust pénzeli
Emellett a hamisítás és a terrorizmus között direkt összefüggések is kimutathatóak: az „Igazi IRA” hamis cigarettával árasztotta el Írországot és 5 év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett ezzel. A madridi vonatok elleni támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket, és bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen.

Idén március elejéig több mint háromszázmillió forint értékben foglalt le hamis termékeket az adóhatóság Magyarországon szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt, és további hétmillió forintnyit szabálysértési eljárásban- közölte korábban a Napi Gazdaság. A NAV közlése alapján márciusig több mint 100 büntetőeljárásban indult nyomozás, amelyekben mintegy 900 millió forint okozott kárt állapítottak meg. Tavaly egész évben 760-nál is több ügy zajlott szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények miatt, ezekben a NAV hétszázmillió forint feletti értékben foglalt le különféle árucikkeket, amit a szabálysértések kapcsán lefoglalt termékek értéke még 340 millió forinttal toldott meg. A bűncselekményekben az elkövetők durván ötmilliárd forintnyi kárt okoztak, pedig 2013-ban ugyanez nem érte el a hárommilliárd forintot (igaz, az akkor lefoglalt termékek ára 1,2 milliárd forintra rúgott).

„A gyártóknak okozott pénzügyi hátrányok mellett legtöbbször a járulékos költségek is számottevőek” ­– hangsúlyozta a HENT titkára. Az Európai Bizottság egy korábbi jelentése szerint például a hamis gyógyszerek miatti kórházi kezelések költsége 2020-ig akár a 22 milliárd eurót is elérheti, míg az azonnali beavatkozások akár 1,1 milliárd eurójába is kerülhetnek a közösségnek.

A jelentés szerint a hamis termékek legjelentősebb értékesítési csatornája az internet, ugyanis a vásárlókat vonzzák a 24 órában elérhető, alacsony árakat feltüntető weboldalak, amelyek gyakran olyan igényességgel kerülnek kialakításra, hogy komoly riválisai a jogtulajdonosok legális weboldalainak. Sajnos hatásos az az újnak számító trükk is, hogy a valóban eredeti, márkás termékeket jó minőségű, hamis párjaikkal keverjék össze. Az értékesítés során a gyanútlan fogyasztónak nem fog feltűnni, hogy melyik termék az eredeti a boltban és melyik a hamis. Eközben a kereskedő a hamis áru eladásával busás haszonra tesz szert, hiszen a hamist is eredetiként árulja.

Hogyan ismerjük fel a hamis termékeket?
  •  Ha egy termék ára túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg hamisítvánnyal van dolgunk.
  • Nézzük meg, honnan vásárolunk: egy drága dizájner táskát például legálisan biztosan nem vásárolhatunk meg olyan online piactéren, ahol autósüléstől repülőig mindent lehet kapni
  • Ellenőrizzük a csomagolást: egy luxuscikknek számító árut soha nem értékesítenek nejlonzacskóban. Vásárlás előtt keressünk rá a csomagolásra, és figyeljük meg a logót és az esetleges speciális azonosító jelzéseket, például hologramot, vízjegyet, stb.
  • Vásároljunk ismert üzletből, márkakereskedőtől vagy az adott márka saját disztribúciós hálózatából. Ha mégsem így teszünk, nézzünk utána az adott kereskedőről született kommentároknak, a garanciális feltételeknek.
  • Ne dőljünk be a származási országra utaló jelzéseknek: egy .hu-ra végződő weboldal, egy magyarnak látszó telefonszám vagy forintban feltüntetett árak nem jelentik, hogy az adott cég magyar székhelyű. Egy URL vagy IP cím alapján könnyen ellenőrizhetjük egy-egy weboldal hátterét, ehhez segítséget nyújthat például a http://who.is/ weboldal
    Forrás: Kosár Magazin