Válságtompító nagyprojektek

A kormány eddig 23 nagyprojektet és több mint 300 kiemelt projektet hagyott jóvá, miközben - tekintettel a válságra - átcsoportosította a forrásokat is. Noha közösségi beruházásra kevesebbet, gazdaságfejlesztésre többet kellene költeni, ám ez utóbbi most nemigen megy: a gazdaság egyelőre kénytelen szembenézni azzal, hogy nincs piaca.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az európai uniós választások előtt hangosabbá vált a politika, többen azt kifogásolták, nem megfelelő módon és nem elég brüsszeli pénzt használtunk fel a lehetségesből. Megint mások úgy számolnak: a 2007 és 2013 közötti időre Magyarországnak szánt ezermilliárdok időarányos költését félidőben ellenőrzi az EU, s amennyivel kevesebb a felhasznált pénz az összes felénél, annyit elvesznek tőlünk... Szakmai lapnak nem dolga politikai minősítésekre reagálni, hát még politizálni, de azt azért regisztráljuk, hogy szótlanabbá vált például az a szakmai alapon kritizáló közszereplő, aki hosszú időn át nógatta a kormányzatot: sürgősen lépjen, és érje el Brüsszelben, hogy át lehessen csoportosítani az onnan származó forrásokat. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét ezért is kérdeztük: látva az újabban elindított, pályára állított uniós hátterű nagyprojekteket, fenntartja-e kritikáját?

- A válasz egyszerű: a magyar gazdaságnak jelenleg nincsenek forrásai a növekedéshez, a belső fogyasztás csökken, az export ugyancsak, illetve remélhetőleg hamarosan már talán stagnálni fog. A növekedéshez természetesen forrásokat kell találni, s ehhez van egy egyszeri, vélhetően megismételhetetlen, nagyon szerencsés elem, az európai uniós forrásoknak a köre - fejtette ki Parragh László. - Ha ezt a pénzt elköltjük, már-már szinte mindegy is, hogy mire, az GDP-növekedést tud produkálni. A kérdés az, hogy egy-egy nagyprojekt milyen multiplikátor hatású. Ha a termelőszférába megy az ilyen pénz, a hatás sokkal erősebb, ezért szorgalmazta eddig is az MKIK, hogy az uniós forrást a vállalkozásokba kell tenni. Hangsúlyozandó: ha „csak" a Zeneakadémiát rekonstruálják, az is fontos, mert építőipari megrendelés van mögötte, gazdasági növekedés generálódik. Most az a legfontosabb - szögezte le a kamara elnöke -, hogy minél több projekt valósulhasson meg, bár közösségi beruházásra kevesebbet, gazdaságfejlesztésre többet kellene költeni. Csakhogy ez utóbbi éppen most roppant nehéz, mivel a gazdaságnak jelenleg nincs piaca. A baj az, hogy e nagyprojektek eddig csúsztak, s így a kisebbik rosszra - a közösségi beruházásokra - is késlekedve került sor.

A közlekedéstől a környezetvédelemig

A legutóbbi időkben nyilvánosságra hozott adatok szerint a kormányzat is - eszközt látva a gazdasági visszaesés csökkentéséhez, a foglalkoztatási feltételek javításához - felgyorsítani igyekezett az uniós hátterű nagyobb beruházásokat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) „nevesítette" is e beruházásokat, a legismertebbek közé Debrecen, Miskolc és Szeged villamoshálózatának fejlesztése tartozik, s ide könyvelendő több nemzetközi jelentőségű vasútvonal fejlesztése, a budapesti 4-es metró megépítése, valamint számos nagyszabású környezetvédelmi projekt is. Ez utóbbiak csoportját alkotja a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási projekt vagy éppen Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése. Hét projektre már az Európai Bizottság támogatását is magunkénak tudhatjuk. A három város villamosközlekedésének beruházása mellett brüsszeli igennel büszkélkedhet a Közép-Duna vidéke hulladékgazdálkodási rendszer, a hany-tiszasülyi és a nagykunsági árvízvédelmi program, s a békéscsabai szennyvízprojekt is.

Az Európai Unió segítségével egyébiránt 2007 és 2013 között több mint húsz nagyprojekt valósulhat meg. Az NFÜ szóvivője, Oravecz Péter a Piac & Profittal közölte is, a legnagyobbakhoz - az uniós szabályozás szerint az 50 millió, környezetvédelmi beruházásoknál pedig a 25 millió eurót meghaladó nagyprojektekhez - a magyar kormány támogató döntésén túl szükség van Brüsszel jóváhagyására is. A kabinet eddig 23 nagyprojektet hagyott jóvá, melyek összértéke meghaladja az 1156 milliárd forintot. A kormánydöntést követően eddig 21 nagyprojekt került a brüsszeli döntéshozók asztalára. Egyébiránt az uniós tagországok közül Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet. Ezek összes támogatási értéke meghaladja a 828 milliárdot, teljes beruházási értékük pedig 1093 milliárd forintot tesz ki.

Populáris kiemeltek

A kormányzati fogalomrendszer szerint önálló kategória a kiemelt projekt, ilyenekből május közepéig 329 támogatásáról döntött az állam. A felhasználandó pénz ugyancsak tekintélyes mennyiségű, 1860 milliárd forint. Az NFÜ „könyveléséből" tudjuk, 169 tervet már mint szerződött projektet tartanak nyilván. Ezek támogatási összege több mint 1183 milliárd forint, a megvalósuló beruházások összértéke pedig meghaladja az 1260 milliárdot.

E kiemelt projektek között néhányról okkal mondható el, hogy roppant populáris „állami beruházás". Ilyen a Zeneakadémia rekonstrukciója, a Szépművészeti Múzeum bővítése, Balatonfüred rehabilitációja, a hajdúszoboszlói gyógyfürdő fejlesztése. Jellegéből fakadóan nem a lakosság szeme előtt zajlik, ám jelentős értékű projekt lesz az Esztergomi Bazilika pincerendszerének felújítása. Az NFÜ-nél azt is közölték lapunkkal, hogy itt a pályázó előleget igényelt, 300 millió forintot, a megítélt támogatás 38,82 százalékát. Szintén nem látványos, de a térség építőiparának számottevő munkát, jövedelmet jelentő beruházás lehet a Tatai (Öreg)-tónak és az Által-ér vízgyűjtőnek a rehabilitációja, s mivel az úgynevezett támogatási szerződés megkötésének ideje is esedékes, a kivitelezők hamarosan felvonulhatnak, hogy eleget tegyenek ennek az állami megbízásnak.

A kormányzat - talán a kamara szorgalmazására is - az elmúlt hónapokban valóban átcsoportosította a forrásokat. A hangsúlyt arra helyezték, hogy a válság enyhítését, a munkahelyek megőrzését, a válság utáni időszakra a felkészülést segítsék elő. Az NFÜ szóvivője részletezte is: megteremtettek egy 1400 milliárdos csomagot, amely közvetlen válságkezelő eszközökkel igyekszik megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, különös tekintettel arra, hogy ez a kör adja a magyarországi munkahelyek több mint kétharmadát. A csomagban olyan intézkedések találhatók, mint az Új Magyarország Mikrohitel, a megemelt előleg fizetésének a lehetősége vagy a legújabb konstrukció, a 4+1 napos program, amely a rövidített munkahét és az - uniós forrásból finanszírozott - képzési nap kombinációjával menthet meg veszélyeztetett munkahelyeket. A kkv-szektor számára, amelyet különösen fenyeget a megrendelések visszaesése és a likviditáshiány, kamattámogatási programot is indított a kormányzat, s működik már az új refinanszírozási hitel- és kockázatitőke-program is.

A fejlesztéspolitikai program másik pillére az az 1800 milliárdos csomag, amely alapvetően a nagy munkaigényű építőiparon keresztül fejti ki hatását a válsággal szemben. Pénzt - akár nagyon sok pénzt - érő „beavatkozásnak" ígérkezik az a tavaly óta tartó program, amelyik rendet tesz, nagytakarít a jogszabályok között: felgyorsulhatnak a beruházások előkészületei, engedélyeztetési munkái és maga az építés is. Várhatóan 2009 végéig további egyszerűsítések kezdődnek meg az építésügyben. Már adatokat is tud a fejlesztési ügynökség: mintegy 30 százalékkal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, s 20 százalékkal azon munkálatok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges.

Megjelent a Piac és Profit magazinban.

Beavatkozás az ezredfordulón és most
Nem újdonság a magyar gazdaságtörténetben az állam beavatkozása a gazdasági folyamatokba vagy a mesterséges keresletbővítéssel operáló válságkezelés. Alig egy évtizeddel ezelőtt egy jóval enyhébb krach orvoslására hivatkozva letértünk az akkori egyensúlyőrző pályáról. Az, ami most történik, bár egy-két elemében hasonlít a tíz évvel ezelőttihez, mégis más, és főleg megbocsátható, sőt. Bauer Tamás közgazdász professzor, országgyűlési képviselőként az ezredfordulós mesterséges keresletbővítés roppant harcos kritikusa, a mostani folyamatokról kifejtette a Piac & Profitnak: toleránsan ítéli meg azokat a törekvéseket, amelyeket a kormányzat az unió segítségével megvalósít. Európában sokfelé hasonló történik, szintén nem véletlenül. Az már bírálandó lenne, ha a fogyasztást élénkítené mesterségesen a magyar gazdaságpolitika, ha a gazdaság „belső motorjait” indítaná be úgy, mint az ezredfordulón. Azok a nagy, illetve kiemelt projektek, amelyek mostanában megkezdődhetnek, életben tartják például az építőipari kapacitásokat. Normális, válságmentes gazdasági környezetben persze nem lenne helyes, ha ilyen arányban vállalna szerepet az állam ilyen beruházásokban. Bauer Tamás szerint egyáltalán nem véletlen, hogy még Németországban is hasonló válaszok születnek a gazdasági válságra azért, hogy megakadályozzák az ottani építőipar összeomlását: iskolákat újíttatnak fel, utakat építtetnek igen nagy volumenben. Ha Magyarországon hasonló építkezéseket generál az állam, hogy a munkaerőt foglalkoztatni lehessen, azt a közgazdász professzor szerint helyeselni lehet, azt pedig még inkább, hogy a másik európai „válságmenedzselésbe” nem szállt be a magyar állam: a roncsautók mesterségesen generált kiváltásába. Ha ezt tette volna, akkor az importot és nem a belföldi termelést bővítette volna.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo