Vajpuhára főzték a vaskancellárt

Nem csak a futballpályán, hanem a tárgyalóasztalnál is történelmi vereséget szenvedett Németország péntek hajnalban. Minden kérdésben engedni kényszerült Angela Merkel német kancellár, aki a helyszínen tartózkodó kommentátorok információi szerint Mario Monti olasz miniszterelnök megkérdőjelezhető, ám sikeres taktikával szorított sarokba.

Mario Monti olasz miniszterelnök annyira megkönnyebbült péntek hajnalra, hogy még a futballról is szívesen beszélgetett a Brüsszelben rendezett uniós csúcstalálkozóra összegyűlt újságírókkal. „Büszke vagyok és nagyon örülök" - mondta az Azurri-szurkoló Monti, és szavait nem csak a focival kapcsolatban lehet értelmezni. Monti ugyanis a csütörtök délután kezdődött maratoni, 17 órás uniós csúcson megtörte az addig hajthatatlan vaskancellár Angela Merkel álláspontját, éppúgy, ahogy Balotelli megroppantotta a német védelmet az Európa bajnoki középdöntőben.


Jose Manuel Barroso (jobbra) Mario Monti és Angela Merkel

Az olasz miniszterelnök ugyanis bennfentes információk alapján mindaddig blokkolta a Merkel számára létfontosságú növekedési paktumról szóló szavazást, amíg ki nem csikarta a német kancellárból a Rómának és Madridnak kedvező feltételeket. Mindezt tette úgy, hogy néhány nappal ezelőtt megállapodott Angela Merkellel a paktum részleteit illetően és előzetesen áldását adta a tervezetre. Monti taktikája morálisan ugyan megkérdőjelezhető, ám mindenképpen sikeres volt: mint azt a péntek hajnalban nyilvánosságra hozott döntések is mutatják. (Lásd keretes írásunkat) A BBC szerint azonban az olaszok és a spanyolok a francia köztársasági elnöktől is komoly támogatáshoz jutottak. Francois Hollande ugyanis a növekedési paktumot tette egyik fő választási ígéretévé, így nem engedhette meg magának, hogy köztársasági elnökként mindjárt az első igazi kihívásnál kudarcot valljon. Párizs tehát látványosan megtörte az eddigi szoros együttműködését Berlinnel.

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli döntései nyomán Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy határozott: beterjeszti országa parlamentje elé jóváhagyásra a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozó uniós szerződést, az úgynevezett fiskális paktumot. Az új francia kormányzat álláspontja eddig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni a költségvetési fegyelmet javító és az államadósság csökkentését előíró uniós paktumot, amíg azt nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő elemek.

Mindenkit megleptek az eurózóna vezetői
Sem a piac, sem az elemzők többsége nem várt érdemi döntéseket az uniós csúcstól, így az államfők csaknem mindenkit megleptek azzal, hogy valódi válaszokat kerestek az eurózóna válságának rövid távú kezelésére. Péntek hajnali bejelentések szerint az elsődleges megállapodások szerint a bajba jutott bankok közvetlenül is feltőkésíthetőek lesznek az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 500 milliárd eurós alapjából. A bankok közvetlen tőkéhez juttatásával elkerülhető lett volna például Írország esete, ahol az ország három nagy bankjának megmentése 30 százalék fölé emelte az államháztartási hiányt. Németország pontosan azért érvelt a megoldás ellen, mert így a jelenlegi szabályozási környezetben előfordulhat, hogy az ESF például annyi tőkét juttat egy banknak, hogy többségi tulajdonossá válik, míg a pénzintézet érdemi döntéseibe csak a tagállami bankfelügyeleten keresztül lehet beleszólása. Erre a célre kompromisszumos megoldás született, egyelőre az Európai Központi Bank jogköreit fogják kibővíteni – ennek részleteit még az idén kidolgozza az Európai Bizottság – később egységes, központi bankfelügyeletet hozhatnak létre. Várhatóan meghosszabbítják az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap( EFSF) működését, így az abban megmaradt mintegy 200 milliárd euró is felhasználható lesz.Mind az ESM, mind az EFSF alapokból könnyebben kaphatnak majd pénzt a bajba jutott eurózóna tagállamok, az eddigivel szemben a pénz feltétele „csak” az lesz, hogy teljesítik az Európai Bizottság ajánlásaiban, illetve a stabilitási és a növekedési paktumokban foglalt célszámokat illetve feltételeket, habár – mint azt Angela Merkel – sietett kijelenteni, az EKB, az Európai Bizottság és az IMF trojkaként is emlegetett triójának azért rá kell bólintania a segélyre. Ezek a tagállamok így költségvetési megszorítás nélkül juthatnak pénzhez.

Angela Merkel történelmi vereséget szenvedett.

Párizsban lesz a szabadalmi bíróság
Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken arról, hogy az európai szabadalmi bíróság székhelye Párizsban lesz, ezzel elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy létrejöjjön a szabadalmak kiadását és jóváhagyását egyszerűbbé és olcsóbbá tevő uniós rendszer. A közös uniós szabadalom bevezetésének köszönhetően - várhatóan legkésőbb 2014-től - a vállalkozások találmányi oltalomhoz jutása egyszerűbb és olcsóbb lesz, mint a jelenlegi, nemzeti szabadalmaztatási rendszer, és nagyobb jogbiztonságot is jelent majd. Mindez továbbá egészen bizonyosan növelni fogja a versenyképességet is. Spanyolország és Olaszország kormányszinten egyelőre nem vesz részt a rendszerben annak nyelvi rezsimje miatt, de e két ország cégei is folyamodhatnak majd uniós szabadalomért.

A kancellárasszonyt Mario Monti előtt Barack Obamától kezdve az IMF vezetésén át, a legtöbb euróövezeti tagállam poltiikai-gazdasági elitje hiába próbálta meggyőzni arról, hogy járuljon hozzá a bajba jutott eurózóna tagállamok pénzhez jutási feltételeinek könnyítéséhez. Berlin még közvetlenül a csúcs előtt néhány órával is hivatalosan úgy reagált, hogy ezek a feltételek számára a szorosabb uniós ellenőrzést nyújtó garanciák - azaz a politikai unió irányába tett határozott lépések - nélkül elfogadhatatlanok. Merkel már péntek reggel próbálta finomítani a bejelentéseket - például nem kaphatnak minden kontroll nélkül pénzt a bajba jutott tagállamok - ám mind a sajtó, mind az elemzők, mind otthoni ellenzéke számára nyilvánvaló lett, hogy vajpuhára engedett az egykori vaskancellár. A német szociáldemokraták például máris megszellőztették, hogy nemet mondanak az ESM rendszerre, ami újabb belpolitikai bonyodalmakhoz vezethet Németországban,

Csatlakozhat Montenegró
Jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken Brüsszelben azt a döntést, amelynek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Montenegró és az EU között.

Ünnepelhetnek azonban az eurózóna válságának igazi okozói, a dél-európai tagállamok, amelyek brutális adósságokat halmoztak fel a bőség évtizedeiben. A spanyol és az olasz államkötvények árazása azonnal zuhanni kezdett, a spanyol CDS árazás néhány óra alatt 0,53 százalékpontot esett, így egyelőre elmúlt annak a veszélye, hogy Madrid és Róma finanszírozása ellehetetlenüljön. A megállapodás a magukat mártírnak tekintő görögök számára is előnyös lehet, hiszen ennek alapján újratárgyalhatják a trojka által rájuk kényszerített megszorításokat. Athén azzal érvelhet, hogy Görögországra ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint más tagállamokra. Gyengíti azonban a görög tárgyalási pozíciókat, hogy nem csak az EFSF forrásokból tartotta életben Brüsszel a görög államháztartást, hanem például az EKB is finanszírozta a görög bankrendszert. Szintén durroghatnak a petárdák most Dublinban is, ahol az írek is reménykedhetnek Brüsszel és az IMF korábbi kőkemény megszorításokkal járó feltételeinek újratárgyalásában.

Év végén lesznek időpontok

Elfogadták a növekedési paktumot
Az előzetesen megszellőztetett 130 milliárd eurónál kevesebb, „csak” 120 milliárd eurós lesz a közös növekedési paktumra mozgósított pénzüsszeg – közölte június 29-én Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó Dánia miniszterelnöke közös sajtótájékoztatóján. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelésével az intézet hitelkapacitása 60 milliárd euróval nő, és a többletforrást uniószerte gazdaságélénkítő programokra használhatják majd fel. 55 milliárdra rúg a tagországoknak területi, illetve ágazati támogatásként járó, de fel nem használt forrásokból átcsoportosítható összeg. További közel 5 milliárd eurót fordítanak az uniós érdekű, fontos infrastrukturális beruházások támogatását szolgáló, úgynevezett projektkötvények kísérleti szakaszának finanszírozására.

Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a brüsszeli találkozó maratonira nyúlt első napja után, hajnalban azt mondta:  a hosszú távú folyamat célja, hogy az euró egyre szélesebb körű használatát visszafordíthatatlanná tegyék. A görög adósságválság kezdete és tovagyűrűzése óta jelen van az európai aggodalmak között egyes országok euróövezetből való kilépésének veszélye, amelyből az uniós vezetők azt a következtetést vonták le, hogy a közös pénzt használó országoknál hosszú távon el kell érni a tényleges gazdasági uniót.

Mint Van Rompuy beszámolt róla, az uniós tagállamok vezetői arra kérték őt és három segítőtársát, hogy részletezzék a mostani ülés elé terjesztett jelentésüket a hosszabb távú folyamat során szükséges lépésekről. Egyúttal egyetértettek azzal, hogy a folyamat négy építőelemen alapuljon: az egységes pénzügyi, a költségvetési és az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszeren, valamint a "megerősített demokratikus legitimitás és számon kérhetőség" építőelemén.

Herman Van Rompuy José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, Mario Draghi európai központi banki elnökkel és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját vezető Jean-Claude Junckerrel dolgozta ki a most lényegében jóváhagyott jelentést. Az uniós elnök közölte azt is, hogy a folyamat során rendszeresen konzultálnak az uniós tagállamok kormányaival és a többi EU-intézménnyel. Az elhatározás értelmében év végére már olyan tervet dolgoznak ki, amely időpontokat is tartalmaz az egyes fázisok várható befejezésére. Az októberi csúcstalálkozón a kormányfők elé terjesztenek egy előzetes jelentést e munka állásáról.

A terv konkrétabb elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. A felvetések között említették az euróövezeti országok belső adósságának közössé tételét, azaz közös eurókötvények kibocsátását is - egyelőre nem világos, hogy ebben is teljes egyetértés van-e a tagállamok között.

Orbán: Nem várhatunk Brüsszelre!

A pénteken véget ért brüsszeli EU-csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak a tanácskozás után. A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát Orbán Viktor szerint összhangban van a magyar törekvésekkel.

A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak, az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után.


Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozón Forrás: MTI

A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatásokkal már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, azért szerinte azt nem szabad gyengíteni.
Elmondta, hogy ez év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, aminek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénzt lesz kohéziós célokra.

A meccs alatt is ment a munka
A gazdasági növekedés elősegítésén, az unió megszilárdításának menetrendjén tanácskozó uniós állam-, illetve kormányfők csütörtök késő este rendületlenül folytatták a munkát. Az előzetes feltételezésekkel ellentétben senki nem ment át a tanácsterem melletti bárban elhelyezett tévékészülékekhez, hogy az olasz-német futballmeccset nézze - közölték újságírókkal a brüsszeli EU-csúcstalálkozó helyszínén névtelenségüket és komolyságukat megőrizni kívánó diplomáciai források. Előzőleg kitudódott, hogy a bárban több nagyképernyős tévékészüléket állítottak üzembe. Ezzel szemben az M1 Hiradó Este című műsorának bejelentkezésében utaltak arra, hogy vacsora közben az állam- és kormányfők rá-rá pillantottak a mérkőzésre. Az első félidő Németország számára rossz hírei mindazonáltal nyilvánvalóan eljutottak Angela Merkel kancellárhoz, aki történetesen éppen Mario Monti olasz miniszterelnökkel került súlyos érdekellentétbe a tanácskozáson. Sajtókörökben elterjedt az az anekdota, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő a tanácskozás előtt tréfásan figyelmeztette a lelkes futballrajongó Merkelt: jól tenné, ha a meccs miatt nem távozna egy percre sem az ülésteremből, mert a távollétében a többiek esetleg gyorsan megszavaznának valamit, ami nem lenne ínyére.

Magyarország nem várhat a saját növekedési programjának elindításával az európai uniós döntésekre, "mert akkor csak a jóisten tudja, mikor indulnak be a mi növekedést elősegítő programjaink" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még a csúcs első napján.

Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában - hangsúlyozta Orbán Viktor, de megjegyezte: "az eltökéltség szavakban erős, tettekben azonban még gyenge". Azzal kapcsolatban, hogy milyen fajta jövő irányába halad az Európai Unió, a magyar miniszterelnök megállapította: ma még minden részletkérdés tisztázatlan.

"Egyelőre nem szabad túlságosan előre szaladni, és túlságosan okosnak lenni" - mondta, és hozzátette: Európa integrációs történetében időnként hatalmas, "toronyóra lánccal" jellegű bejelentések hangzanak el. Ő maga "az óvatos, mértéktartó beszéd híve" ebben az ügyben - mondta. A kormányfő szerint mindazonáltal az irány világos: akik bent vannak az eurózónában, "nem tudnak életben maradni másképpen, csak ha létrehoznak egy erőteljes bank-, fiskális és politikai uniót".

"Nekünk, magyaroknak azt a kérdést kell tisztázni, hogy mi mit akarunk. Mi kormányozzuk magunkat, vagy valaki más kormányozzon bennünket? Ez itt a döntő kérdés. Ezért én most óvatosságot és kivárást javaslok. Nem vagyunk tagja az eurózónának. Nézzük meg, hogy mire jutnak, tanulmányozzuk a részeredményeket, és majd ha eljön az idő, ez évek múlva lesz, döntsünk arról, hogy kell-e valamit lépnünk" - fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozta emellett, hogy otthon eközben "egyetlen perc veszteség nélkül" cselekedni kell a növekedési program beindításával.

Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken újságíróknak, az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo