Újabb recesszió, újabb leminősítések?

IMF-vélemény: „Politikai bénultság és következetlenség súlyosbította
a bizonytalanságot, a bizalomvesztést, és fokozta a feszültséget pénzpiacokon"

A fejlett gazdaságoknak sürgősen hiteles középtávú költségvetési terveket kell kidolgozniuk, és elő kell készíteniük a pénzügyi szektor további reformját, áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még a G20-csoport múlt heti csúcstalálkozójára megfogalmazott, de csak pénteken közzétett állásfoglalásában, amely szerint a talpra állás üteme a fejlett gazdaságokban továbbra is lassú. „Politikai bénultság és következetlenség súlyosbította a bizonytalanságot, a bizalomvesztést, és fokozta a feszültséget pénzpiacokon" - szögezi le a dokumentum.

Az eurózóna AAA-országai

Az euróövezetben hat ország rendelkezik AAA besorolással: Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország.

Az IMF úgy látja, „jelentős bizonytalanság" alakult ki akörül, hogy hogyan valósítsa meg költségvetésének fenntarthatóságát az Egyesült Államok, Japán és az euró-övezet néhány gazdasága. „A bizonytalanság csökkentésének érdekében e gazdaságoknak haladéktalanul hiteles középtávú konszolidációs terveket kell elfogadniuk, amelyek segítségével meg lehet őrizni a fellendülés megfelelő rövid távú pénzügyi támogatásának lehetőségét" - olvasható az IMF állásfoglalásában.

Téves hír Franciaország leminősítéséről

A Standard & Poor’s csütörtök délután tévedésből arról adott ki közleményt, hogy leminősítette Franciaország szuverén adósi osztályzatát. A hitelminősítő később technikai hibára hivatkozott, és nyomatékosan hangsúlyozta: változatlanul AAA minősítést tart érvényben a francia kormánykötvény-adósságra, stabil kilátással, vagyis nem készül Franciaország leminősítésére. Annak ellenére, hogy a francia kormány az ügyben vizsgálatot rendelt el, az Európai Bizottság pedig súlyosnak minősítette az „incidenst”, vezető francia közgazdászok és ellenzéki politikusok szerint már nem az a kérdés, hogy le fogják-e minősíteni Franciaországot, hanem az, hogy mikor. „Ne ringassuk magunkat illúziókba, a piacokon a francia államadósság már nem AAA” – vélte Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank volt elnöke. Valérie Pécresse költségvetési miniszter szerint azonban „az ilyen jellegű megszólalások azért felelőtlenek, mert nem igazak”. A miniszter hangsúlyozta: „Mindent megteszünk azért, hogy megőrizzük a tripla A-t”.

Franciaország került
a fenyegetések középpontjába?

Az eurózóna válságának hirtelen felgyorsulása óta a piacok elkezdtek szelektálni a jó és rossz adósságok között, s Franciaország egyre inkább a rosszak közé csúszik át - figyelmeztetett pénteken a Le Monde című napilap. Erre utal a tízéves lejáratú német és francia kormánykötvények hozama közötti történelmi rekordot döntő különbség is. A hetek óta tartó növekedés után az adósságpiacon 170 bázispont fölé emelkedett az irányadónak tekintett, tízéves lejáratú német és francia kormánykötvények hozama közötti különbség, vagyis ennyivel került többe a francia államadósság finanszírozása, mint a németé. A francia államkötvények szeptemberben még 2,45 százalékos hozama jelenleg 3,37 százalékon áll. Ezt konkrétan azt jelenti, hogy a francia állam évente 2,3 milliárd euróval több kamatot fizet az adóssága után, amely jelenleg 1.645 milliárd euró. (Vannak olyan megszorítások is, melyek ellen senki sem lázad.)

Túlzott deficitek

Olli Rehn pénzügyi biztos az Európai Bizottság előrejelzését részletező brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte, hogy Magyarországtól, Belgiumtól, Máltától, Lengyelországtól és Ciprustól – ez az az öt tagállam, amelyek esetében 2011 volt a meghosszabbított határidő a hiány 3 százalék alá szorításához – további tájékoztatást kér arról, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenti a deficitet a következő időszakban. Magyarországon a belső államadósság a GDP-hez képest az idén 75,9, jövőre 76,5, 2013-ban 76,7 százalékra rúg majd Brüsszel számításai szerint. A biztos egy kérdésre válaszolva megemlítette: egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy a bizottság javasolja a Magyarország ellen még 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. Úgy fogalmazott, az idei többlet és a jövőre várható 3 százalék alatti deficit ellenére a bizottság nem látja egyértelműnek az alacsony hiány fenntarthatóságát hosszabb távon.

A pénteki francia sajtó szerint egyértelmű, hogy Olaszország és Görögország után Franciaország került a fenyegetések középpontjába. Az Európai Bizottság ugyanis csütörtökön jelezte, hogy az újabb megszorító csomag - amelyet hétfőn jelentettek be Párizsban - nem lesz elegendő ahhoz, hogy Franciaország teljesítse a 2013-as kötelezettségvállalását, azaz hogy 3 százalékra levigye a GDP-arányos költségvetési hiányt. „A legjobb az lenne, ha Franciaország mielőbb további intézkedéseket jelentene be, amelyek révén tartani tudja a 2013-ra ígért deficitcélt" - fogalmazott Olli Rehn pénzügyi biztos az Európai Bizottság átfogó előrejelzéséről tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. A bizottság ugyanis úgy látja, hogy az eurózóna második legjelentősebb országának GDP-arányos államháztartási hiánya a párizsi kormány által bejelentett intézkedések alapján még 2013-ban is legalább 5,1 százalék lesz. Az államadósság pedig növekedni fog, s két év múlva eléri a GDP 92 százalékát.

„A francia költségvetés, amely a deficitet illetően eddig is a határvonalon táncolt, mostantól veszélynek számít" - kommentálta az uniós üzenetet Philippe Dessertine közgazdász a France 2 közszolgálati televízió híradójában. Hozzátette: „Franciaország valódi gondot jelent mostantól az eurózóna valamennyi országa számára."

A francia kormány egyébként jövőre egyszázalékos növekedéssel számol, miközben az Európai Bizottság úgy véli, hogy 2012-ben a gazdasági fejlődés nem lesz nagyobb 0,6 százaléknál, amerikai elemzők pedig 0,6 százalékos visszaesést jeleznek előre. A francia bankokban felhalmozott görög és olasz adósság is erősíti a félelmeket, ez a hitelállomány Görögország esetében 6,1 milliárd, Olaszország esetében pedig 31 milliárd euró. (Kifelé is van út az eurózónából?)

Valérie Pécresse költségvetési és François Baroin pénzügyminiszter pénteken közös közleményt adott ki arról, hogy Franciaország tartani tudja kötelezettségvállalását, 2013-ban 3 százalékos lesz a hiány, 2016-ra pedig egyensúlyba kerül a költségbevetés, miután a kormány „teljesen eltökélt" e tekintetben. A költségvetési miniszter korábban kizárta, hogy egy újabb megszorító csomag is elképzelhető.

A szoros osztrák-olasz gazdasági kapcsolatok veszélye

Franciaország mellett Ausztria van „leginkább veszélyben" államadósság- és költségvetési adatai miatt - mondta az Osztrák Nemzeti Bank egyik vezetője, Claus Raidl, aki az adósságállomány leépítését sürgette, és arra figyelmeztetett, hogy Ausztriának „mindent meg kell tennie", hogy megtartsa AAA adósminősítését. Az Osztrák Nemzeti Bank októberi előrejelzése szerint a 2011-es államadósság a GDP 72,5 százalékát, a költségvetési hiány 3,6 százalékát teszi ki.

Maria Fekter

Fotó: flickr

Veszélybe kerülhet a kiváló osztrák adósbesorolás az olaszországi problémák miatt - vélekedett Bernhard Felderer osztrák közgazdász, az IHS bécsi kutatóintézet vezetője. Az osztrák rádióban csütörtökön idézett közgazdász szerint hosszú távon nem tudja megnyugtatni a piacokat, hogy az Európai Központi Bank olasz államkötvényeket vásárol. A szoros osztrák-olasz gazdasági kapcsolatokra rámutatva úgy vélekedett, ha Olaszország kudarcot vall, akkor megtörténhet, hogy az osztrák kötvények iránt is csökken a kereslet, ami az államadósság kamatainak növekedéséhez vezet. Felderer nem bocsátkozott találgatásokba arról, hogy Görögország után Olaszország esetében is adósságelengedésre kerülhet-e sor. Annak ellenére, hogy az európai pénzügyi eszköz (EFSF) keretét ezer milliárd euróra emelték, az messze nem elég ahhoz, hogy segítsen a harmadik legnagyobb európai nemzetgazdaságon - mondta.

„Nincs veszélyben a tripla A minősítés" - jelentette ki Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter, visszautasítva Felderer vélekedését. Az osztrák kormány célkitűzése, hogy 2015-ben maximum 73 százalékos legyen a GDP-arányos államadósság, Felderer szerint azonban ez nem elég ambiciózus ahhoz, hogy megnyugtassa a piacokat. A közgazdász azt javasolta a kormánynak, hogy iktassa alkotmányba az államadósság felső határát. Ez jelzés lenne a pénzügyi piacoknak, és védelmet nyújtana az úgynevezett „fertőzésveszély" ellen - mondta. Hasonló javaslattal állt elő szeptemberben a pénzügyminiszter és pártja, a konzervatív Osztrák Néppárt is a 2015 utáni költségvetési tervezési időszakra vonatkozóan. A koalíciós partner Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) akkor azt közölte, hogy nem zárkózik el a tárgyalásoktól, de a javaslat pontosítását várja.

Orbán és az esetleges leminősítés

Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos nagy-britanniai programja végén tartott londoni sajtótájékoztatóján a magyar államadósság-besorolások esetleges leminősítésének kockázatára vonatkozó kérdésre azt mondta: a magyar kormány szokványos és nem szokványos módszerek elegyét alkalmazza, és ezek között van olyan, amelyik nem nyeri el az elemzők és a hitelminősítők tetszését. Az eredmények azonban már jelentkeznek, az államadósság-ráta például egy év alatt csaknem 9 százalékponttal csökkent – tette hozzá. Orbán Viktor előző nap a neves London School of Economics egyetemen tartott előadást gazdasági szakemberek, újságírók és egyetemisták előtt. A magyar miniszterelnök szereplésének sajtóvisszahngjáról az Inforádió londoni tudósítója azt mondta: bár a miniszterelnök arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy Magyarország jó adós, a beszéd után néhány órával a Wall Street Journal blogja „a következő európai válságnak” nevezte Magyarországot, kiemelve, hogy a csütörtöki állampapír-aukción az olasz kamatszinthez közeli 6,79 százalékos kamatot kellett vállalnia az egyéves lejáratú papírokra. A blog emlékeztet a Kanadai Királyi Bank elemzésére, amely szerint „gyenge a kereslet a rövid lejáratú adósságra, ami újrafinanszírozási kockázatokat vetít előre”, s „közeledő válságot” említ Magyarországgal kapcsolatban – tájékoztatott az Inforádió tudósítója.