Új erőre kap a lízingpiac

2015. április 02. csütörtök - 07:30 / PP
  •    

A lízingpiac évek óta tartó visszaesése egy ideje megállni látszik a szakértők véleménye és az azt alátámasztó statisztikai adatok szerint is. A kedvező tendenciát optimista várakozások szerint a gazdaság élénkülése, a járműpiac bővülése és a kkv-szektor fejlődése tarthatja fenn. Utóbbiban fontos szerepet játszanak a jegybanki és az eximbankos hitelprogramok is, miután tavaly mindkét konstrukció kibővült a lízingfinanszírozással.

A kkv-finanszírozás és ezen belül a lízing felpörgetésének két államilag indukált eszköze a forintforrásokat illetően az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP), valamint az Eximbank – az exportőrök részére devizában nyújtott – Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP). Mindkét programba tavaly került be a lízingkonstrukció, amely a kisebb, esetleg kevésbé hitelképes vállalkozások finanszírozását is lehetővé teszi. Lízing esetében a pénzintézet általában az adott eszköz értékének függvényében határozza meg az önrészt, hiszen a finanszírozás erősen kötött a fedezethez.

Kép:Fotolia

A pénzügyi lízing
A Növekedési Hitelprogram keretében a lízing formájában történő finanszírozás csak pénzügyi lízing lehet (operatív lízingre nincs lehetőség), legyen az nyílt vagy zárt végű. Mindkét esetben a lízingelt eszköz a futamidő alatt a lízingbeadó tulajdonában marad, azonban számvitelileg a vállalkozás könyveiben szerepel, így értékcsökkenés számolható el utána, ami a vállalkozás eredményét csökkenti. A pénzügyi lízing két típusa közötti alapvető különbség, hogy míg a zárt végű formában a futamidő végén a lízingtárgy tulajdonjoga automatikusan átszáll a lízingbevevőre, addig a nyílt végű esetében erre csak a lízingbevevő kérésére kerül sor.

Javultak a kicsik esélyei

Az MNB által 2013 áprilisában meghirdetett Növekedési Hitelprogram első szakaszában – amelyben a lízing még nem szerepelt – mintegy 700 milliárd forint összegben kötöttek hitelszerződéseket, túlnyomórészt – közel 60 százalékban – már meglévő hitelek kiváltására. A 2013 októberében, 500 milliárd forintos keretösszeggel indult második szakaszon belül – amelyet az eredetileg 2014 végére tervezett zárás helyett idén év végéig meghosszabbítottak, és a keretösszeget is megemelték – a pénzügyi lízing tavaly januártól vehető igénybe, és ekkortól kapcsolódhatnak be a programba a pénzügyi vállalkozások is.

A szerződések megkötésének végső határideje ugyan 2015. december vége, azonban bizonyos esetekben – így a pénzügyi lízingnél is – 2016. június 30-ig van lehetőségük a pénzintézeteknek, hogy lehívják a refinanszírozási hiteleket az MNB-től.

A jegybank szerint a program eredménye, hogy a vállalati hitelállomány csökkenése lényegében megállt, 2015. január végéig 19 ezer 400 vállalkozás jutott kedvezményes, tervezhető – legfeljebb évi 2,5 százalékos – kamatterhet jelentő hitelhez, összesen mintegy 1300 milliárd forint értékben.

Eltérően az NHP első szakaszától, a második szakaszban rendkívül magas, 97 százalék az új kihelyezések aránya, ráadásul ezeket a vállalkozások elsősorban – az esetek mintegy 60 százalékában – beruházási hitelek vagy pénzügyi lízing formájában veszik igénybe. A lízing bekerülése a programba azt eredményezte, hogy a forráshoz jutó kkv-k között érezhetően megnőtt a mikrovállalkozások súlya: míg az első szakaszban az új hiteleken belül a mikrovállalkozások részesedése csupán 25 százalék volt, addig a második szakaszban ez 34 százalékra emelkedett, a pénzügyi lízingben pedig ez az arány közel 60 százalék. A Magyar Lízing Szövetség adatai szerint a szövetség tagjai a Magyar Nemzeti Bank programja keretében összesen 103 milliárd forintot – az összes finanszírozott összeg 23 százalékát – helyeztek ki 2014-ben.

Támogatott lízing exportálóknak
Az Exim Exportélénkítési Hitelprogramjába (EHP) is bekerült a zárt és nyílt végű pénzügyi lízing, amelyet a legalább egy éve piacon lévő vállalkozások igényelhetnek tavaly év eleje óta. A konstrukció célja, hogy kedvezményes, euró alapú lízingfinanszírozást nyújtson olyan exportra termelő vállalkozások részére, amelyek a hagyományos kereskedelmi banki hiteltermékekből a fedezeti struktúra miatt eddig nem részesülhettek. A program elsősorban beruházások, gépek, berendezések finanszírozására szolgál, amelyek áru- vagy szolgáltatásexport megvalósulását segítik elő, valamint kereskedelmi hasznosítású ingatlan vásárlására. A futamidő 2–5 év, a beszerzett eszköz értéke pedig minimum 15 ezer euró. E lízingügylet esetén a futamidő alatt a kölcsön összegével megegyező értékben kell a vállalkozásnak exportálnia. A teljes futamidő alatt fix a kamat: alapja az OECD által havonta megállapított CIRR (Commercial Interest Reference Rate) kamatlába, amely ötéves futamidőre most 0,89 százalék. Az Eximbank programjába három lízingcég kapcsolódott be a Magyar Lízing Szövetség 37 tagvállalata közül. Ezek összesen 7,6 milliárd forintot helyeztek ki 2014-ben.

Fellendülést várnak

A Növekedési Hitelprogram keretében kihelyezett összesen 360 milliárd forint 28 százalékát tíz lízingcég adta. Az NHP-s lízingügyletek esetében egyértelműen dominálnak a 10 millió forint alatti, 3–5 éves futamidejű kihelyezések, amelyek túlnyomórészt a gép-berendezés és a haszonjármű szegmensekben születnek, ágazati szempontból pedig elsősorban a mezőgazdaság, az építőipar és a szállítás-raktározás területén. A kihelyezett 103 milliárd forint 46 százaléka volt mezőgazdasági gép, 42 százaléka pedig haszongépjármű.

A lízingpiac további bővülését hozhatja a hitelprogram „NHP +” néven 2015. február 18-án bejelentett kiterjesztése, ami a jegybank szándékai szerint a hitelintézeteket a kockázatosabb ügyfelek felé terelné, mivel – a forrás nyújtásán túl – a hitelkockázat 50 százalékát is átvállalnák a finanszírozóktól az e konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékáig. (Itt olvashat róla részletesebben.)

Kérdés persze, hogy ezzel sikerül-e a központi banknak a lízingbeadók kockázati étvágyát még jobban növelni, tekintve, hogy a lízingügyletek a hitelekhez képest általában magasabban fedezettek biztosítékkal. Az MNB mindenesetre igyekezett elérni, hogy a pénzintézetek – fokozott óvatosságból vagy tőkekímélési szándékkal – ne terelhessék át a „normál” NHP-ban is finanszírozható ügyleteiket az „NHP+”-ba: ez utóbbi adott pénzintézet által igénybe vehető keretösszegét várhatóan az NHP-keretösszeg arányában határozzák majd meg.

A lízingfinanszírozás magyarországi aranykorában – 2007-ben és 2008-ban – az évi 1200 milliárd forintot is meghaladták az éves új kihelyezések, mindeközben a teljes pénzügyi szektor vállalati hitelállománya 7000-8000 milliárd forintra rúgott. A Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődjét követően kialakult pénzpiaci válság azonban drasztikus következményekkel járt a lízingpiacon is: az éves kihelyezések összege 2010-re 300 milliárd forint körüli összegre esett vissza, ahonnan 2013-ban is csak 363 milliárd forintig tudott felkapaszkodni. 2014-ben 453 milliárd forint jutott ilyen formában a vállalkozásokhoz a lízingszövetség által közölt adatok szerint, ami 24 százalékos növekedés 2013-hoz képest.

Mezei Tünde

 

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek