Tudta a kormány, hogy utálni fogjuk a vasárnapi boltzárat

2015. március 23. hétfő - 13:30 / kfarkas
  •    

Az NGM fiókjainak mélyéről mégis előkerült egy felmérés a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, és bizony a lakosság többsége már 2011-ben sem támogatta a kormány ötletét. Szakértők szerint a fogyasztók mellett a munkavállalók is rosszul járnak, kevesebb lesz a fizetés és dolgozókat küldhetnek el. A legnagyobb veszély a kismamák és a diákok állását fenyegeti.

Kép: MTI

Sajtóértesülések szerint készült hatástanulmány a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt azonban továbbra is tagadja. Vagyis ragaszkodnak ahhoz, hogy az intézkedés lehetséges hatásait előzetesen nem felmérve hoztak döntést. Ugyanakkor az kiderült, hogy valóban készült egy felmérés a témával kapcsolatban, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis most közzétette az M.S. Concord Tanácsadó és Szolgáltató Bt-től megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit, amely a lakosság várható reakcióit vizsgálta. A most közzétett elemzés innen letölthető!

Eszerint már 2011-ben sem lelkesedett a lakosság a vasárnapi nyitva tartás tilalmáért. Az akkori eredmények egybecsengenek az Ipsos közelmúltban végzett kutatásával: a lakosság több mint fele, a megkérdezettek 54 százaléka kimondottan ellenezte a boltok bezáratását, többek között azért, mert nem szeretik, ha a kormány szabja meg nekik, mit csináljanak vasárnap.

A felmérésből az is kiderül, hogy szinte ez (volt) az egyetlen olyan alkalom, amikor a férj és a feleség (illetve az egész család) együtt intézte a bevásárlást. Elsősorban élelmiszeripari cikkek és tisztálkodó szerek kerültek a kosárba, de ekkor próbálták ki a tartós fogyasztási cikkeket is, a nagy többség ekkor döntötte el bevásárlásait. A boltbezárások tehát valószínűleg a fogyasztást is érinthetik. A fogyasztás visszaesése, a forgalom várható csökkenése a költségvetést is károsan érintheti. (A játékvásárlók jelentős része inkább a webről vásárol a húsvéti szezonban, hogy elkerülje a tumultust.)

A Népszabadság által korábban megszerzett teljes hatástanulmányban a teljes költségvetési kiesés az 50 milliárd forintot is elérheti és tízezer munkahelyt sodorhat veszélybe. „A munkáltatóknál munkaerő-felesleg következik, hiszen még a meghosszabbított nyitva tartással sem fog kelleni annyi munkaerő a vasárnapok kiesésével” – mondta Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

Kereskedő legyen a talpán, aki tudja, kinyithat-e vasárnap
Hány négyzetméteres üzlethelyiségnek minősül egy webshop? A világörökségi helyszínen található bolt végezhet kiszállítást vasárnap? Mivel igazolhatjuk, hogy családtag áll a pult mögött vasárnap? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjával merülnek fel a vasárnapi nyitva tartás kapcsán és a válaszok cseppet sem megnyugtatóak. A jogszabály ugyanis számtalan esetben homályosan, nem egyértelműen fogalmaz.

A kismamák és a diákok szívhatják a fogukat

A szakember szerint ez elsősorban a nagyobb üzleteket, hipermarketeket fogja érinteni. Mivel a kereskedelemben viszonylag magas a munkavállalók fluktuációja, ez nem vezet feltétlenül leépítésekhez, hiszen egyszerűen csak nem kell betölteni az üresen maradó álláshelyeket. „Ám ha mégis elküldenek dolgozókat, ott attól szabadulnak meg, akitől egyszerű: a részmunkaidősöktől mint a diákmunkások és a kölcsönzött munkavállalók.  Azok is az intézkedés egyértelmű vesztesei lesznek, akik csak hétvégén vállaltak részmunkaidős munkát: mint a kismamák, akik csak ekkor tudtak dolgozni, hiszen a párjuk otthon volt” – vélekedett Szűcs László.

A Munka törvénykönyve egyes szabályait is módosították, ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra, rendes munkaidő csak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között rendelhető el.  „A kiskapu ott van, hogy kiskereskedelmi tevékenység nem végezhető a boltban, de munka végezhető. Leltározni, árut feltölteni tehát elméletileg lehet, illetve nagykereskedelmi tevékenység folytatható. Ez ugyanis nincs megfogalmazva egyértelműen a jogszabályban.” A vasárnapi nyitva tartás tilalmára tekintettel a kiskereskedelmi szektorban a munkaidő-beosztások átalakultak, a napi rendes munkaidő – hétköznap, illetve szombati napokon – meghosszabbodott.

Kevesebb lesz a fizetés

„A vasárnapi munkavégzés hiánya érinti a munkavállalók számára fizetendő munkabér összegét is. Korábban a vasárnapi rendes munkavégzésért ötven százalékos bérpótlék járt. A hosszabb nyitva tartás következtében ugyan növekszik a délutáni műszakpótlékkal honorált munkaórák száma, de a munkabér – várhatóan – még így sem fogja eléri a vasárnapi munkavégzés kiesése miatt a korábbi bérszínvonalat” – hangsúlyozta a jogi szakértő.

(Mintegy negyedmillió munkavállalót érint a rendelkezés.)

A kereskedelemben a vasárnapi munkavégzést szerették a munkavállalók: hiszen rendes munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlékot kaptak. Ezt a lehetőséget a jövőben a jogszabály nem biztosítja, ezt a jövedelmet a hétköznapokon kellene megkeresniük, de a 18 óra utáni harminc százalékos pótlékkal még akkor sem jön vissza a kieső munkabér, ha a hét több napján is hat óra után túlórát vállalnak a munkavállalók.

IGAZSÁGTALAN ÉS ÉRTELMETLEN
Igazságtalannak tartja az intézkedést a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mert az aktív, többkeresős, sokat dolgozó és családos emberek választási lehetőségeit korlátozza tömegesen. A TNS Hoffmann néhány évvel ezelőtti, országos reprezentatív felmérése szerint a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők 40%-a is látogatja az üzleteket vasárnap. Az MLE szerint a következmény azonnal látható lesz: elbocsátások, jövedelemcsökkenés. Az intézkedés miatt a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, emiatt legalább 30-35.000 dolgozó azonnali elbocsátását vonja maga után, további 15-20.000 munkavállalót pedig a csökkenő bérek miatt érintene a változás hátrányosan. A vasárnapi nyitvatartás megtiltása a piac egyes szereplői számára ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal, ezzel együtt a nyitva hagyott kiskapuk és a diszkriminatív szabályozás a feketegazdaságot erősítené. A teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak. Elhelyezkedniük nyilván nem könnyű, ez az adat is azt mutatja, ráadásul az üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2.375 fő volt.