Tudta a kormány, hogy utálni fogjuk a vasárnapi boltzárat

2015. március 23. hétfő - 13:30 / kfarkas
  •    

Az NGM fiókjainak mélyéről mégis előkerült egy felmérés a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, és bizony a lakosság többsége már 2011-ben sem támogatta a kormány ötletét. Szakértők szerint a fogyasztók mellett a munkavállalók is rosszul járnak, kevesebb lesz a fizetés és dolgozókat küldhetnek el. A legnagyobb veszély a kismamák és a diákok állását fenyegeti.

Kép: MTI

Sajtóértesülések szerint készült hatástanulmány a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt azonban továbbra is tagadja. Vagyis ragaszkodnak ahhoz, hogy az intézkedés lehetséges hatásait előzetesen nem felmérve hoztak döntést. Ugyanakkor az kiderült, hogy valóban készült egy felmérés a témával kapcsolatban, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis most közzétette az M.S. Concord Tanácsadó és Szolgáltató Bt-től megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit, amely a lakosság várható reakcióit vizsgálta. A most közzétett elemzés innen letölthető!

Eszerint már 2011-ben sem lelkesedett a lakosság a vasárnapi nyitva tartás tilalmáért. Az akkori eredmények egybecsengenek az Ipsos közelmúltban végzett kutatásával: a lakosság több mint fele, a megkérdezettek 54 százaléka kimondottan ellenezte a boltok bezáratását, többek között azért, mert nem szeretik, ha a kormány szabja meg nekik, mit csináljanak vasárnap.

A felmérésből az is kiderül, hogy szinte ez (volt) az egyetlen olyan alkalom, amikor a férj és a feleség (illetve az egész család) együtt intézte a bevásárlást. Elsősorban élelmiszeripari cikkek és tisztálkodó szerek kerültek a kosárba, de ekkor próbálták ki a tartós fogyasztási cikkeket is, a nagy többség ekkor döntötte el bevásárlásait. A boltbezárások tehát valószínűleg a fogyasztást is érinthetik. A fogyasztás visszaesése, a forgalom várható csökkenése a költségvetést is károsan érintheti. (A játékvásárlók jelentős része inkább a webről vásárol a húsvéti szezonban, hogy elkerülje a tumultust.)

A Népszabadság által korábban megszerzett teljes hatástanulmányban a teljes költségvetési kiesés az 50 milliárd forintot is elérheti és tízezer munkahelyt sodorhat veszélybe. „A munkáltatóknál munkaerő-felesleg következik, hiszen még a meghosszabbított nyitva tartással sem fog kelleni annyi munkaerő a vasárnapok kiesésével” – mondta Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.

Kereskedő legyen a talpán, aki tudja, kinyithat-e vasárnap
Hány négyzetméteres üzlethelyiségnek minősül egy webshop? A világörökségi helyszínen található bolt végezhet kiszállítást vasárnap? Mivel igazolhatjuk, hogy családtag áll a pult mögött vasárnap? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjával merülnek fel a vasárnapi nyitva tartás kapcsán és a válaszok cseppet sem megnyugtatóak. A jogszabály ugyanis számtalan esetben homályosan, nem egyértelműen fogalmaz.

A kismamák és a diákok szívhatják a fogukat

A szakember szerint ez elsősorban a nagyobb üzleteket, hipermarketeket fogja érinteni. Mivel a kereskedelemben viszonylag magas a munkavállalók fluktuációja, ez nem vezet feltétlenül leépítésekhez, hiszen egyszerűen csak nem kell betölteni az üresen maradó álláshelyeket. „Ám ha mégis elküldenek dolgozókat, ott attól szabadulnak meg, akitől egyszerű: a részmunkaidősöktől mint a diákmunkások és a kölcsönzött munkavállalók.  Azok is az intézkedés egyértelmű vesztesei lesznek, akik csak hétvégén vállaltak részmunkaidős munkát: mint a kismamák, akik csak ekkor tudtak dolgozni, hiszen a párjuk otthon volt” – vélekedett Szűcs László.

A Munka törvénykönyve egyes szabályait is módosították, ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra, rendes munkaidő csak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között rendelhető el.  „A kiskapu ott van, hogy kiskereskedelmi tevékenység nem végezhető a boltban, de munka végezhető. Leltározni, árut feltölteni tehát elméletileg lehet, illetve nagykereskedelmi tevékenység folytatható. Ez ugyanis nincs megfogalmazva egyértelműen a jogszabályban.” A vasárnapi nyitva tartás tilalmára tekintettel a kiskereskedelmi szektorban a munkaidő-beosztások átalakultak, a napi rendes munkaidő – hétköznap, illetve szombati napokon – meghosszabbodott.

Kevesebb lesz a fizetés

„A vasárnapi munkavégzés hiánya érinti a munkavállalók számára fizetendő munkabér összegét is. Korábban a vasárnapi rendes munkavégzésért ötven százalékos bérpótlék járt. A hosszabb nyitva tartás következtében ugyan növekszik a délutáni műszakpótlékkal honorált munkaórák száma, de a munkabér – várhatóan – még így sem fogja eléri a vasárnapi munkavégzés kiesése miatt a korábbi bérszínvonalat” – hangsúlyozta a jogi szakértő.

(Mintegy negyedmillió munkavállalót érint a rendelkezés.)

A kereskedelemben a vasárnapi munkavégzést szerették a munkavállalók: hiszen rendes munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlékot kaptak. Ezt a lehetőséget a jövőben a jogszabály nem biztosítja, ezt a jövedelmet a hétköznapokon kellene megkeresniük, de a 18 óra utáni harminc százalékos pótlékkal még akkor sem jön vissza a kieső munkabér, ha a hét több napján is hat óra után túlórát vállalnak a munkavállalók.

IGAZSÁGTALAN ÉS ÉRTELMETLEN
Igazságtalannak tartja az intézkedést a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mert az aktív, többkeresős, sokat dolgozó és családos emberek választási lehetőségeit korlátozza tömegesen. A TNS Hoffmann néhány évvel ezelőtti, országos reprezentatív felmérése szerint a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők 40%-a is látogatja az üzleteket vasárnap. Az MLE szerint a következmény azonnal látható lesz: elbocsátások, jövedelemcsökkenés. Az intézkedés miatt a munkaidőalap 12-14 százalékkal csökken, emiatt legalább 30-35.000 dolgozó azonnali elbocsátását vonja maga után, további 15-20.000 munkavállalót pedig a csökkenő bérek miatt érintene a változás hátrányosan. A vasárnapi nyitvatartás megtiltása a piac egyes szereplői számára ellentétes a kormány által meghirdetett munkahelyteremtési programmal, ezzel együtt a nyitva hagyott kiskapuk és a diszkriminatív szabályozás a feketegazdaságot erősítené. A teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak. Elhelyezkedniük nyilván nem könnyű, ez az adat is azt mutatja, ráadásul az üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2.375 fő volt.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor