Tovább módosul a vitatott törvény

2012. május 08. kedd - 16:09 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Központi Bank (EKB), és a Magyar Nemzeti Bank véleményét is figyelembe véve tenné egyértelművé a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben a monetáris tanács tagjainak felmentési lehetőségeit Rogán Antal (Fidesz).

Az országgyűlés kedden kezdte meg a vitatott törvény módosító javaslatainak általános vitáját. (Barroso korábban a törvény tervezetének visszavonására szólította fel Orbán Viktort.) A módosításokat május végén szavazhatja meg a Ház. A már áprilisban, Matolcsy György által benyújtott módosítást korrigálná tovább a Rogán Antal által ma beterjesztett javaslat.

Kép:PP archív
Kép:PP archív

Az Országgyűlés honlapján olvasható módosító javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító törvényjavaslatot egészítené ki azzal a bekezdéssel, hogy a monetáris tanács egyes  tagjait a köztársasági elnök, mást tagjait az Országgyűlés kizárólag az EKB Alapokmánya vonatkozó cikkében meghatározott okokból mentheti fel – adta hírül az MTI. (Az EKB javaslatait itt olvashatja.) Ezzel lényegében kezelné az EKB korábbi kifogásait és a jegybanktörvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás során megfogalmazott Európai Uniós kifogások egy jelentős részét is.

Rogán Antal indoklásában kifejti, hogy a hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezés hiányában – amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozta volna – a jogszabály nem mondaná ki egyértelműen, hogy a jegybank monetáris tanácsának tagjait az Országgyűlés, illetve a köztársasági elnök mentheti fel. Hozzáteszi, hogy a felmentési okok a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának a felmentési okokat meghatározó rendelkezésére való utalással szabályozható.

Elég lesz?
A mostani módosítások nem kezelik a kötelezettségszegési eljárásnak szintén részét képező fizetési plafonhoz és a jegybankelnök eskütételéhez kapcsolódó kifogásokat valamint az EU-tól a Monetáris Tanács kibővítésével és az új alelnök kinevezésével kapcsolatos eljárás alá nem vont kifogásait. Így kétséges lehet, hogy ezek a módosítások elengedőek-e ahhoz, hogy elkezdődjenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutalap és Magyarország között.

A módosítás megfelel az MNB javaslatának is. Simor András, jegybankelnök a gazdasági bizottság korábbi, a jegybanktörvény módosításának általános vitáját megszavazó bizottsági ülésen éppen azt javasolta, hogy a törvény egyértelműen rendelkezzen mind az MT tagjainak felmentési okairól, mind pedig arról, hogy ki gyakorolja a felmentés jogát. A jegybank az MT tagjai felmentésének okait a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: Alapokmány) hivatkozva javasolta szabályozni.

A költségvetési bizottság is támogatta

Hétfőn az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló, a múlt év végén született törvény módosítására vonatkozó korábbi javaslatot. A testület ugyancsak általános vitára alkalmasnak tartotta az MNB-törvénnyel kapcsolatos, az alaptörvény első módosítása címmel benyújtott törvényjavaslatot, három nem szavazat és egy tartózkodás mellett.

A jegybanktörvény módosításáról szóló ezen javaslat szerint törölnék az alaptörvény azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonását, emellett egyértelműsítenék azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek.

A javaslat hatályon kívül helyezné a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ugyancsak kikerülhet a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.

Megszegett kötelesség
Nátrán Roland az EU által indított kötelezettségszegési eljárás lényegét világította meg. Az Európai Bizottság (EB) által indított eljárás célja, hogy az érintetett felek vizsgálják meg, hogy az EU alapokmányával, azaz az elsődleges joganyaggal és a másodlagos joganyaggal ellentétes-e a magyar jegybankról szóló szabályozás. Az eljárásban érintett legtöbb pontban megállapodás született, ezekre nyújtott be módosító javaslatot a kormány. Hozzátette azt is, ahol továbbra is vita van a két szuverén fél, az EB és egy tagállam között, ott az Európai Bíróság hoz döntést, amelyet kötelező betartani. Egy másik eljárás, amelyet az EU alapokmánya ír elő minden tagállam számára, hogy amennyiben a jegybankot, illetve a pénzügyi rendszer alapjait érintő szabályozást végez, akkor egyeztessen az Európai Központi Bankkal. Ez tehát egy egyeztetési kötelezettség – hangsúlyozta Nátrán Roland, jelezve: a tagállamnak nem kötelező átvennie az EKB álláspontját. A magyar kormány jegybankról folytatott tárgyalásainak harmadik csoportja a nemzetközi szervezetekkel zajlik, ami az unió Magyarországnak nyújtandó pénzügyi segítségéről, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak az elővigyázatossági hitelkeretéről szól. (A jegybanktörvénnyel kapcsolatos korábbi kifogásokról itt olvashat bővebben.)

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a szavazás előtt rögzítette: megfelelő a törvényjavaslat időzítése és a tartalma is. Hozzátette: személy szerint sajnálja, hogy a törvényjavaslat szerint az NGM képviselője nem vehet részt a monetáris tanács ülésén. Ennek ellenére a jegybank és az NGM között van és lesz érdemi kommunikáció – hangsúlyozta Nátrán Roland.

Az MNB függetlensége – mint a világ valamennyi jegybankjának függetlensége – arról szól, hogy a mindenkori rövid távú politikai érdektől független, de természetesen nem független a gazdaságtól – felelte kormánypárti képviselői kérdésre Király Júlia. Az MNB alelnöke hozzátette: ez a függetlenség az ország, a lakosság, illetve a gazdaság hosszú távú érdekeit szolgálja."Úgy is fogalmazhatnám, hogy a nemzeti bank a hosszú táv ombudsmanja. Ennek folyománya, hogy az MNB stábja, vezetése, a monetáris tanács a gazdaság és az ország lakosságának érdekében cselekszik, éppen ezért igyekszik magát függetleníteni a mindenkori rövid távú politikai érdekektől, és ezért nem tárgyalja az Országgyűlés a monetáris politika kérdéseit" – magyarázta a jegybank alelnöke.

Király Júlia emellett felolvasta azt a törvényhez kapcsolódó módosító javaslatot, amelyet az MNB megküldött a nemzetgazdasági miniszternek. E javaslat pontosítja: ki milyen esetben mentheti fel az MNB elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait, ha súlyos kötelezettségszegés gyanúja merül fel.

A Király Júlia által felvetetett, az MNB elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait érintő pontosítással kapcsolatban Nátrán Roland elmondta: erről még zajlik az egyeztetés a magyar kormány, az MNB, az EB és az Európai Központi Bank között. "Sajnálatos módon az Európai Bizottság és EKB álláspontja ebben a kérdésben eltérő. A magyar kormány felelőssége az, hogy az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot terjesszen be, amely  biztosítja: az EU által indított kötelezettségszegési eljárás lezáruljon. Amennyiben az EB képes és hajlandó elfogadni az MNB és az EKB álláspontját, akkor azt a magyar kormány is kész lehet elfogadni, és erről a lehető leggyorsabban értesíti majd az Országgyűlést" – fogalmazott az NGM helyettes államtitkára.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor