Az országgyűlés kedden kezdte meg a vitatott törvény módosító javaslatainak általános vitáját. (Barroso korábban a törvény tervezetének visszavonására szólította fel Orbán Viktort.) A módosításokat május végén szavazhatja meg a Ház. A már áprilisban, Matolcsy György által benyújtott módosítást korrigálná tovább a Rogán Antal által ma beterjesztett javaslat.
Az Országgyűlés honlapján olvasható módosító javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító törvényjavaslatot egészítené ki azzal a bekezdéssel, hogy a monetáris tanács egyes tagjait a köztársasági elnök, mást tagjait az Országgyűlés kizárólag az EKB Alapokmánya vonatkozó cikkében meghatározott okokból mentheti fel - adta hírül az MTI. (Az EKB javaslatait itt olvashatja.) Ezzel lényegében kezelné az EKB korábbi kifogásait és a jegybanktörvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás során megfogalmazott Európai Uniós kifogások egy jelentős részét is.
Rogán Antal indoklásában kifejti, hogy a hatályon kívül helyezni javasolt rendelkezés hiányában - amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozta volna - a jogszabály nem mondaná ki egyértelműen, hogy a jegybank monetáris tanácsának tagjait az Országgyűlés, illetve a köztársasági elnök mentheti fel. Hozzáteszi, hogy a felmentési okok a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának a felmentési okokat meghatározó rendelkezésére való utalással szabályozható.
A módosítás megfelel az MNB javaslatának is. Simor András, jegybankelnök a gazdasági bizottság korábbi, a jegybanktörvény módosításának általános vitáját megszavazó bizottsági ülésen éppen azt javasolta, hogy a törvény egyértelműen rendelkezzen mind az MT tagjainak felmentési okairól, mind pedig arról, hogy ki gyakorolja a felmentés jogát. A jegybank az MT tagjai felmentésének okait a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: Alapokmány) hivatkozva javasolta szabályozni.
A költségvetési bizottság is támogatta
Hétfőn az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló, a múlt év végén született törvény módosítására vonatkozó korábbi javaslatot. A testület ugyancsak általános vitára alkalmasnak tartotta az MNB-törvénnyel kapcsolatos, az alaptörvény első módosítása címmel benyújtott törvényjavaslatot, három nem szavazat és egy tartózkodás mellett.
A jegybanktörvény módosításáról szóló ezen javaslat szerint törölnék az alaptörvény azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonását, emellett egyértelműsítenék azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek.
A javaslat hatályon kívül helyezné a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. Ugyancsak kikerülhet a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.
Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a szavazás előtt rögzítette: megfelelő a törvényjavaslat időzítése és a tartalma is. Hozzátette: személy szerint sajnálja, hogy a törvényjavaslat szerint az NGM képviselője nem vehet részt a monetáris tanács ülésén. Ennek ellenére a jegybank és az NGM között van és lesz érdemi kommunikáció - hangsúlyozta Nátrán Roland.
Az MNB függetlensége - mint a világ valamennyi jegybankjának függetlensége - arról szól, hogy a mindenkori rövid távú politikai érdektől független, de természetesen nem független a gazdaságtól - felelte kormánypárti képviselői kérdésre Király Júlia. Az MNB alelnöke hozzátette: ez a függetlenség az ország, a lakosság, illetve a gazdaság hosszú távú érdekeit szolgálja."Úgy is fogalmazhatnám, hogy a nemzeti bank a hosszú táv ombudsmanja. Ennek folyománya, hogy az MNB stábja, vezetése, a monetáris tanács a gazdaság és az ország lakosságának érdekében cselekszik, éppen ezért igyekszik magát függetleníteni a mindenkori rövid távú politikai érdekektől, és ezért nem tárgyalja az Országgyűlés a monetáris politika kérdéseit" - magyarázta a jegybank alelnöke.
Király Júlia emellett felolvasta azt a törvényhez kapcsolódó módosító javaslatot, amelyet az MNB megküldött a nemzetgazdasági miniszternek. E javaslat pontosítja: ki milyen esetben mentheti fel az MNB elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait, ha súlyos kötelezettségszegés gyanúja merül fel.
A Király Júlia által felvetetett, az MNB elnökét, alelnökeit és a monetáris tanács tagjait érintő pontosítással kapcsolatban Nátrán Roland elmondta: erről még zajlik az egyeztetés a magyar kormány, az MNB, az EB és az Európai Központi Bank között. "Sajnálatos módon az Európai Bizottság és EKB álláspontja ebben a kérdésben eltérő. A magyar kormány felelőssége az, hogy az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot terjesszen be, amely biztosítja: az EU által indított kötelezettségszegési eljárás lezáruljon. Amennyiben az EB képes és hajlandó elfogadni az MNB és az EKB álláspontját, akkor azt a magyar kormány is kész lehet elfogadni, és erről a lehető leggyorsabban értesíti majd az Országgyűlést" - fogalmazott az NGM helyettes államtitkára.
