Tolja a béreket a munkaerőhiány

2017. augusztus 22. kedd - 12:41 / PP/MTI
  •    

A júniusi béradat pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányának hatását mutatja - így kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a júniusi béradatokról kedden kiadott jelentését.

A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkeresetek 14,4 százalékkal nőttek júniusban az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés ismét gyorsult az előző havi, 12,9 százalékos ütemet követően. Az egyszeri jutalmak és prémiumok 28,7 százalékkal, míg a rendszeres jövedelmek 13,5 százalékkal nőttek. A vállalkozásoknál 13,5 százalékos, a költségvetési szférában 16,1 százalékos volt a béremelkedés. Az első fél évben a bruttó átlagkeresetek 12,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A júniusi 1,9 és az első félévi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júniusban 12,3 százalékkal, január-júniusban 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a bérek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart, a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés eredményeként.

munkavedelem_freedigitalphotos_scottchan

Kép:FreeDigitalPhotos.net/scottchan

Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő időszakban. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások – írta.

Két vizes vb jönne ki a vállalatok munkahelyteremtés-támogatási igényéből
Nemcsak Magyarország, de egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezek a megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, a rendszeres bérek növekedése mellett a nem havi rendszerességű juttatások is 28,7 százalékkal nőttek, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. Rámutatott, hogy átlag feletti volt a bérnövekedés a munkaerőhiány által sújtott építőiparban. A statisztikák szerint 90 ezerrel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma éves összevetésben, ugyanakkor 49 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, így nemzetgazdasági szinten is tovább nőtt a munkaerőpiaci kereslet. Az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít az elemző, sőt ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, magasabb bérnövekedési adatokat sem tart kizártnak. Az év egészében így akár 13-14 százalék körül alakulhat a keresetek növekedése.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője összességében úgy látja, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban 11-12 százalék körül alakulhat, míg az átlagos infláció 2,3 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 9-10 százalék körüli keresetnövekedés is bekövetkezhet. Az erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,4 százalék lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedéséhez a háztartások fogyasztása jelentősen hozzájárulhat – jegyezte meg.

Megéri egy jó szakmát tanulni?
Aki ma szeretne jó szakembert találni, könnyen szembesül a kínzó szakemberhiánnyal, melyet az építőipar élénkülése csak tovább fokozott. Az építő szakmák, mint a kőműves, burkoló, ács évek óta a hiányszakmák között szerepelnek, óriási szükség lenne a szakember utánpótlásra. Csakhogy évről-évre egyre kevesebb fiatal választja az építőipart hivatásának. Pedig megérné.