Többen dolgoznak – de hol?

2014. február 26. szerda - 12:10 / piacesprofit.hu
  •    

A KSH lakossági megkérdezésen alapuló felmérése szerint 2013 végén már 4 millió fölött volt az előző héten legalább 1 órát dolgozók száma. Ebből jelentős részt tettek ki a közfoglalkoztatás keretében megélhetést találók, valamint a külföldön munkát vállalók, ezek nélkül még e felmérés szerint sem változott a foglalkoztatási helyzet - elemzi a helyzetet a GKI.

Kép:PP archív

Több foglalkoztatott

2013. november–2014. januárban 4 millió 30 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 175 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 60,0%-ra emelkedett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 4 millió 30 ezer fős létszáma 4,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket.

A foglalkoztatottakból 3 millió 999 ezer fő volt 15–64 éves, ami 178 ezer fős növekedést jelent az egy évvel azelőttihez képest. Az említett korcsoportot 60,0%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 2,9 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában volt. 2013. november–2014. januárban a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 162 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 3,5 százalékponttal, 66,0%-ra nőtt.

Hogy nő az, ami csökken?
A 4 millió fölötti foglalkoztatottból jelentős részt tettek ki a közfoglalkoztatás keretében megélhetést találók, valamint a külföldön munkát vállalók, ezek nélkül még e felmérés szerint sem változott a foglalkoztatási helyzet – mondja a GKI Gazdaságkutató Zrt. az adatok alapján végzett elemzése.
Tovább árnyalja a képet a KSH 5 fő feletti foglalkoztatott létszámmal rendelkező cégek és a teljes (állami és önkormányzati) intézményi kört felölelő adatgyűjtése -teszi hozzá a GKI közleménye. Eszerint a közszférában 2008, a válság kezdete óta közel 9%-kal bővült a dolgozók száma, igaz, ennek nagyobb része 2010 előtt talált megélhetést az állami intézményekben. 2010 óta ugyanis csak 1,8%-os a bővülés.
Ha mélyebben vizsgáljuk a kérdést, akkor látható, hogy a létszámnövekedés tetemes részét a közfoglalkoztatottak (közmunkások) teszik ki. Ha őket kivesszük az adatokból, akkor a közszférában a növekedési ütem 2008-hoz képest 4,7%-ra szelídül, míg 2010 óta 2,1%-os csökkenés figyelhető meg. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a korábban közalkalmazottként, esetleg normál munkaszerződéssel alkalmazottak egy részét elbocsátották, s helyettük közmunkásokat vettek fel, illetve jó néhány iskola átkerült egyházi irányítás alá, s így vált a nonprofit szektor részévé. Más oldalról az egészségügyi intézmények államosításával a nonprofit szektorból is kerültek át a költségvetési intézményi körbe dolgozók.

A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 837 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 2,4 százalékponttal, 54,2%-ra emelkedett. A 15–24 éves korosztályból 239 ezren voltak foglalkoztatottak, 21,3%-os foglalkoztatási rátájuk 1,6 százalékponttal meghaladta az előző év azonos időszakit. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 3,0 százalékponttal, 77,1%- ra, utóbbiaké pedig 2,9 százalékponttal, 39,5%-ra emelkedett.

Kevesebb munkanélküli

Egy év alatt 94 ezerrel csökkent és 2009 eleje óta először 400 ezer alá esett a munkanélküliek száma 2013 novembere és ez év januárja között, a munkanélküliségi ráta 8,9 százalékos volt, öt éve a legalacsonyabb, a mutató 2,3 százalékponttal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – jelentette ugyanakkor a KSH.

2013 novembere és ez év januárja között a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 206 ezer volt, 65 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, munkanélküliségi rátájuk pedig 2,9 százalékponttal, 8,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 187 ezer, munkanélküliségi rátájuk 9,2 százalék volt, ami 1,6 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél.

A munkanélküliek 19,5 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 24,2 százalékos munkanélküliségi rátája 4,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek és munkanélküliségi rátája  2,4 százalékponttal, 7,9 százalékra csökkent, az 55-64 éveseké pedig 0,8 százalékponttal, 6,8 százalékra.

A munkanélküliek 53,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,3 hónap volt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) adminisztratív adatai szerint 2014. január végén 437 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 32,6 százalékos csökkenést jelent 2013. januárhoz képest.

Ha vége a télnek nő a munkanélküliség
Elemzők szerint jelentős szerepe volt a munkanélküliség csökkenésében a téli közmunkaprogramoknak.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában ugyanakkor kifejtette: biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések szinte minden ágazatban a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Az elemző szerint a téli közmunkaprogram kifutásával a foglalkoztatottak száma ismét visszaeshet 4 millió alá, amit a tavaszi szezonális foglalkoztatás és a gazdaság várható élénkülése ellensúlyozhat, így az idei év második felében már tartósan 4 millió felett alakulhat a foglalkoztatás. A tavaszi hónapokban átmenetileg 10 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban az év második felében 10 százalék alatt stabilizálódhat, így idén átlagosan 9,7 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak a tavalyi 10,4 százalékos átlag után – írta.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint bár nincsenek részletes adatok, hogy melyik területekből adódott a foglalkoztatottság bővülése, de valószínűleg nagyrészt a téli közfoglalkoztatási program és a közmunkaprogram eredménye. A kormányzat korábbi bejelentése, miszerint a munkanélküliségi rátát 10 százalék alatt szeretné stabilizálni, a közmunka foglalkoztatásban betöltött jelenlegi nagy szerepe mellett be is fog következni. Azt az Erste bank elemzője is kiemelte, hogy az idén a privát szektorban is látványosabb lehet a foglalkoztatás bővülése a tavalyinál.